Elképesztő, és káprázatos futással robbant be a nemzetközi mezőnybe, a felnőtt nemzetközi mezőnybe, a Pegazus Atlétika futója, Csuta Dorottya. Mielőtt leírnám Dorka látványos, és impresszív futásának mementóit, szeretném megragadni az alkalmat, hogy Dorka győzelmével szeretnénk Tábori László emlékének adózni, és üzenni Neki, hogy emléke, arca, tettei, örökre szívünkben él, és a nagy elődök nyomdokait követjük!
2 kupa, ajándék csomag, Luxus pihenés Ausztriába, és egy értékes polár óra! Mehetünk haza 🙂
Ez a futás méltó arra, hogy ezzel adózzunk Lacibának, és ígéretet tegyünk neki, hogy mindent megteszünk azért, hogy egyszer Ő maga, Iharos, és Rózsavölgyi Pistabá, fentről örömkönnyeket hullajtva ránk földiekre láthassák Dorkát futni, nagy nemzetközi gálákon, és mi ezért mindent meg is teszünk! Dorka futása vasárnap reggel 9-kor kezdődött, és tudtam, hogy jól fog futni,………szóval nem csak az én szám maradt tátva, amikor a cél felé haladva megjelent, de a szurkolók ordítva, tapsolva szurkoltak neki, no és a hangulat, a zene, a dobok, nos ilyennel én nem nagyon találkoztam itthon! De ne szaladjunk annyira előre! reggel korán keltünk bécsi szállásunkon, szépen könnyed reggeli, és irány a verseny helyszínére, ahol valami fergeteges hangulat volt, már reggel 8-kor! 5km-n, 20 ezer futó, női futó jött el, 82 országból! Ezek hihetetlen adatok, és az élmezőny sem kutya, hiszen a verseny pénzdíjas volt, nem kevés pénzt lehetett haza vinni, no és persze a díjak, no erről írok még, mert Dorkához is hozzá csaptak ezt azt.
20.000 női futó 5km-n!!!
Egy kiváló melegítést követően lassan beállt Doró a rajthoz, ahol igazi vérprofik, elit futók gyülekeztek, miközben a műsorvezető, és a zenei stáb kitett magáért! Az ember libabőrös lett, főként, amikor ott látom egy szem 13 éves lányunkat a felnőtt raptorok között. Igen ám, csakhogy a mi lányunk szeme is vérbe forgott, nem cicázni jött! Meleg időben érkezett el a rajt pillanata, ám a környezet az szenzációs volt, és az egész gála, igazi futó ünnep volt ez! A rajtot követően Dorka azonnal rátapadt a felnőtt elit futókra, ám egyáltalán nem látszott, hogy 13 éves húzta meg magát a mezőnyben! Én gyorsan átrohantam az 1km-s táblához, és pik-pakk meg is jelentek, de nem hittem a szememnek! Az elit mezőny közepében ott látom, ahogy közeledik Dorka! Amikor odaért a táblához, olyan lazán futotta, az amúgy veszedelmes tempót, hogy gondoltam rákiabálok, fusson fel az elejibe! Mint kiderült, úgy is tett a táv alatt, rengeteg elit futót előzött meg. A célegyenesben, már ott vártuk, és elkezdtek jönni a felnőtt elit atléták, és fel sem ocsudtam, hát a szemem meg kellett dörzsölnöm, mert egy pusztazámori kislány, a Szilágyi Erzsébet gimnázium tanulója, a Pegazus Atlétika sportolója, ott termett, és szurkolók tömege kiabált, tapsolt neki, a szervezők közben nem értették, hogy egy kislány, mit keres ennyire……….ugyan hogy ért ide ilyen gyorsan? Iszonyat tapsvihar fogadta, aki nem volt ott, nem is tudja, miről beszélek, de még a videók sem tudják ezt visszaadni! Dorka tényleg szenzációs időt futott, és amikor a szervezők telefonon keresték, édesapja vette fel a telefont, és kérték, hogy szeretnének beszélni Doróval, mert bomba nyereményt kapott még.
Díjátadó ceremónia…
Apukája elmondta a telefnba a hölgynek, hogy Dorka még gyerek, és a részleteket inkább vele beszéljék meg! A hölgy alig hitte el, de minden rendben lezajlott! Nem is csoda, hiszen Doró egy 3:17-s utolsó ezret futott, és a célba nem rogyott össze, mi több, azonnal beszédképes állapotba került! Az elit mezőny zömét maga mögött hagyta, és a kategóriáját, a nagyobb U-18, U-20 és a felnőtt női győzelmet is bezsebelhette, valamint az elit besorolású felnőtt futók között is az előkelő 15. helyen ért célba, ami szenzációszámba ment! Aztán a lihegőben próbáltuk feldolgozni a történteket, hisz nem titok, de Doró még csak 70%-s állapotban van, a csúcsformát későbbre tartogatom, most a tavaszi munkából fut, ám egy furfangos, és egyedülálló edzés programot dolgoztam ki számára, ami nagyon is bejött! Az eredményhirdetés fenomenális volt, és úgy éreztük, itt elismernek minket, szeretnek, és nem vacakoltak a szervezők 300ft-s érmekkel! Dorka kupát, csomagot, és kb. 570.000ft-nak megfelelő nyereményt kapott, miközben mindent élőben lehetett nézni, no meg ottani kivetítőn! Szólt a zene, a taps, mi meg a fene is megegye, de nagyon boldogok voltunk!
PéldaképTáboriLászló!
Ezt biztosan látták a nagy öregek odafent, és Lacibának szerintem örömet tudtunk okozni! Nagyok voltak ők, és mi is arról álmodunk, azért dolgozunk, hittel, akarattal, törhetetlenül, hogy kis hazánknak újra legyen potens középtávos futója! Sokan nem hisznek bennünk, de elég ha csak mi ketten hiszünk ebben az álomban, ez bőven elég, és az égiek úgyis velünk vannak! Dorkának következő héten Győr városában egy kemény tétversenye volt! Előtte este felnéztem az égre hajnali 2-kor, és az öreg üzent! Szerintem most minden Magyar ember büszke lehet, én nagyon de nagyon büszke vagyok, hogy Dorka így futott, és mindkettőnkben Magyar szív dobog! Kell ennél több?
Az elmúlt hétvégén csapatunk idehaza, és külföldön is bizony komoly eredményeket ért el. Itthon a híres, és profin szervezett, KÖKI terminál futáson vettek részt a Simák klán farkasai! Simák Bence a gyermek 600m-s távon futott, ahol egy erős kezdéssel, bátran utasította maga mögé ellenfeleit, és ezzel sikerül az aranyérmet elhoznia. a szép számú gyermek mezőnyben!
Győztesek egy képen!
A nagyoknál, a felnőtt futamban, 50 induló állt rajthoz, az 5km-s távon, ahol a nagyobbik farkas győzedelmeskedett, és szintén aranyéremmel térhetett haza! Mindketten szorgalmas és kiváló sportolói, atlétái csapatunknak, és bizony Bence előtt nagyon szép jövő áll az atlétika világában, miközben sokat tanulhat édesapjától, aki régi rutinos róka! Szívből Gratulálok Nektek fiúk!
Vienna Teen Race, Ernst Happel Stadion eredményei:
Kővári Blanka 1000m:1.hely
Csuta Dorottya 1500m:1.hely
Ádám Lili 1500m:3.hely
Immáron évek óta bevett szokás, hogy a Pegazus Atlétika futóinak, vannak tradicionális versenyei, a szépséges Bécs városában! Ezek közül az egyik a Vienna Teen Race, ahol bizony több nemzet is tiszteletét teszi, mint pl: USA, Németország, Lengyel barátaink, Szlovákia, és még lehetne sorolni, de bizony mi is ott vagyunk, és a szervezők amikor meglátnak minket, kedvesen mosolyognak, szeretettel fogadnak, köszönnek!
Készülődés az ütközetre…Díjátadó ceremónia után…
Az idei versenyre, most három derék lánnyal jöttünk ki, és nem titkolt célunk volt, hogy dobogón kössön ki mind a három! Csuta Dorottya, Kővári Blanka, és az újonc, aki nem más, mint Ádám Lilink! A versenyt, megfelelő bemelegítéssel kezdtük, és Blnaka állt rajthoz 1000m-n! A hangulat kiváló, és a mezőny se kutya, meg sem tudom számolni, mennyien voltak Blanka 1000m-n, de nagyon sokan! Blanink követte az utasítást, és a Pegazus Atlétika “törvényeit,, követvén sikeresen, kiváló versenyzéssel futhatott be a célba, az első helyen! Nagyon boldogok voltunk, hiszen megszületett az első érmünk! Következett Lili, akinek élete első 1500m-s futása volt ez a mostani, de Lili mindvégig higgadt és koncentrált maradt! A rajtot követően nagyon okosan futott, mintha nem is “kezdő,, versenyzőt látnék a pályán. Szépen kapaszkodott fel, míg végül csupán pár másodpercre lemaradva az első kettőtől a csodálatos bronzérmet nyerte meg! Egy nagy kő esett le a szívemből, mert nagyon vágytam rá, hogy Lili első nagy sikere megszülethessen!
1000m-s mezőny!!!!
Sikerült! A nap záró akkordja Dorónk volt, akivel a mai napon egy taktikai elemet gyakoroltunk, hogy a győri liga bakit kiküszöbölhessük. A múltkori versenyt gyakorlatilag lemodelleztük, csupán ezt azt kipróbáltunk, meglehetősen nagy sikerrel! Doró előtt nyomta egy leány, ám Dorkának ez pont kapóra jött a gyakorláshoz, így minden tökéletesre sikeredett! Az 1500m-t sikeresen teljesítette, és aranyéremmel térhetett nyugovóra! A verseny, a stadion hangulata fantasztikus volt, idehaza még csak hasonlót sem láttam, és a kint létünk minden percét nagyon élveztük! Blanka, Lili, és Dorka egy alázatos, és szorgalmas munka gyümölcsét arathatták le, példát mutatván minden fiatal gyereknek, hogy a munkából születnek a sikerek! A verseny szervezői a futók díjainak, csomagjainak tekintetében is messze a Magyar átlag felett teljesítettek, pedig a nevezési díjak teljesen egálba vannak a hazai versenyek díjaival, vagy bizonyos eseteket tekintvén, még alacsonyabbak is! Én azt látom, hogy a pénzünkért, bőven az elvárt felett kapunk minden tekintetben! Hangulat, díjak, szervezés, precizitás, stb! Egy másodpercet nem késtek a rajtok, minden pörgött, programok voltak, és káprázatos díjátadó ceremónia! A lányokkal még nyomtunk egy keményet a vidámparkba, és a fagyim után rám is jött a hányinger a forgó, pörgő izé után, de nem zavart, mert mindhárom lány arcán mosolyt, nevetést láttam! És nem is kell ennél több! Végül Lilitől és Blankától el kellett köszönnünk Dorkával, mert másnap egy nagy nemzetközi utcai buli várt rá, ahol, mint már tudjuk, nagyot dobbantott, de legyen ez egy másikcikk!
Múlt héten rendezték Győr városában a serdülő liga, 1500m-s versenyszámát, ahova elutaztunk Dorkával, hiszen ez is gyakorló versenyeink egyik állomása volt, vagyis a cél a tapasztalat, és rutin szerzése. Gyakorlatilag ez az évünk erről fog szólni, vagyis próbálgatni elemeket, taktikákat, és időt futni! Nos Dorka az idei évre kijelölt időt, vagyis a 4:40-t elég gyorsan el is érte, amit inkább nyár végére, ősz elejére szerettünk volna elérni, de jó formában van, függetlenül attól, hogy még nincs csúcsformába hozva, még célirányos felpörgető edzése kora tavasz óta nem volt, amit meg is beszéltünk fedett pálya után, hogy nyár közepéig ebből gazdálkodunk, amit tavasszal dolgoztunk össze! Ennek fényében is hatalmas siker a győri futása, hiszen szokásához híven előre állt, és bátran nyomta a tempót, amire sokan mondják, butaság volt, mert ellenfelének nyulazott, ám távlati verseny stratégiánknak pont ez kedvez! Dorka óriási munkát vett a vállára a rajtot követően, hiszen elöl nyomni a tempót segítség nélkül, ez embert próbáló kemény feladat, amit el is vállalt!
Mindezeken túl, a 4:40 egy 13 éves kislánytól, nos nem is kell mondani, micsoda idő, és az a tény, hogy első éves serdülőként, Ifi eb. szintet futott 1500m-n, úgy, hogy ez élete talán 3. 1500-a! Sajnos az if eb-re nem utazhat ki, mert túl fiatal, de a tudat, hogy szintet futott, nos nagyon jó érzéssel tölti el az embert, főként, hogy mint írtam, 70%-s állapotban van! A versenyen az utolsó 200m-n alakult ki váltás, amikor ellenfele kiugrott és hajrába kezdett, végig utazván Dorka mögött. Ezt követően óriási csata alakult ki az utolsó 100m-n, öröm volt nézni, mert így fejlődik egy futó, ha van ellenfele, akivel küzdhet! Végül Dorka egy csodálatos, és kemény futással ért be a 2. helyen, új egyéni csúccsal, és külön büszke voltam rá azért, mert hajszál pontosan követte a tervet, másodpercre pontosan dolgozott! Én magam a verseny előtt három héttel a naplómba, 4:40-t írtam be erre a versenyre célul! Doró 4:40:96-t futott, amit nem is kell kommentálnom, szenzációs agya van! Következő versenye Bécsben lesz hétvégén egy 1500m, majd másnap egy 5000m-s nemzetközi utcai verseny, ahol beválogatták az elit mezőny első sorába, így szurkolhatunk neki, küldjük az erőt! A felkészülést, csak júliusban kezdjük el a serdülő ob után, hiszen egy sokkal nagyobb tervet szeretnénk megvalósítani, addig pedig igyekszünk kiböjtölni a tavasszal elvégzett munkákkal a következő versenyeket, hiszen 13 évese, már teljesítette az idei tervet! vigyázni kell a leányunkra, mert kis ékszere a csapatunknak, és a hazai atlétikának! Sajnálom, hogy a szövetség honlapján nem írnak róla, és ellenfeléről, pedig serdülőként, if eb. szintet futni, nem is akármilyen idővel, szerintem érdemelne pár sort! A verseny után nagyon büszke voltam Dorkára, és ez az ezüst, sokkal többet ér, mint 10 könnyű győzelem, és többet ismerhettünk meg ellenfeleinkből is!
A Pegazus Atlétika csapat, sikeresen teljesítette az Ultra Balaton futóversenyt, és kemény munka árán, célba ért, az általunk kitűzött szintidőn belül! Az ötlet gazdája, csapatunk acélos szenior futója, Keczéry Attila dokibá, aki előállt azzal az ötlettel, hogy főként a szenior, szülői közösséget felkarolva, invitálva, leselkedjünk neki egy “könnyed,, 220km-s bulinak!
Zsolti, és Gyuri
Nos…..fergeteges team jött össze, és már ez a tudat is izgalommal töltött el, de sajnos nem tudott velünk tartani Tarnay Karesz barátunk, aki persze elment focizni, és megsérült a patája! Így a fergeteges csapatunkból sajna hiányzott, de sokat jutott eszünkbe, bárcsak itt lenne Karesz! No de így sem volt piskóta a tím, mert eszement emberekből jött össze, így biztosított volt a sok nevetés!
Éviből futó lett…
No a verseny előtti este a csapat szállást, és kosztot kapott dokibáéknál Siófokon, amit sportosan be is laktunk, ám előtte Ati tartott egy megbeszélést, és átnyálaztuk, kinek mi a feladata, mikor fut, bla, bla,bla! Eljött az este, és aludni is kellett, mert reggel 4:30-kor Zsolónk kezdte Aligánál a rajtot, no nem én Zsoló, hanem a másik Zsoló, a pezsgőgyáros, aki soha nem hoz pezsgőt a csapatnak, de ez egy másik sztori! Néhányan a csapatból, köztük én is, kimentünk a hajnali rajthoz, és kiabálva engedtük útjára Zsoltit, aki egyébként Újpest szurkoló, Pénzügyőr egyesület futója, most meg Pegazus Atlétikát képviseli! Igazi multikulti faszi ez a srác! Zsolti lesuhant, váltótársa lassan el is indult, hogy váltsa x km-r múlva, mi meg visszamentünk aludni! Én magam 11-kor kezdtem Zánka fölött, meg nem mondom melyik faluban! Közben ahogy Árpi autójával haladtunk az északi parton, meg megálltunk szurkolni futóinknak, és persze más csapatok futóinak is, hiszen ez nem vérre ment……….egy darabig! Aztán szerintem Zánkán egy ex versenyzőnek elpattant az agyában egy ér, és elkezdett futni, mintha olimpia döntőjén lenne!
Esti nagy tanács…
Ez én voltam, pedig megesküdtem magamnak, hogy okos maradok, hiszen nem 20 éves vagyok már, van rajtam 8kg plussz, amivel még mindig vékony vagyok, és ezer éve nem edzettem, no meg vár egy műtét, aminek már le kellett volna csengenie, csak hát az UB, az fontosabb volt, meg a csapat! A csapat folyamatosan az a tervezett szinten belül futott, mindenki pöpecül nyomta a maga tempóját, köztük Vass Évi, aki nemrégiben kezdett el futni, és az egész UB alatt szerintem kiválóan teljesített, csakúgy, mint a többiek, egy kettő madártól eltekintve, de ez egy másik történet. Én ott álltam, melegítettem fent egy faluban a hegyen, amikor is megjelent Roudot Gerink, akik csodálatosan muzsikált az északi part forró dűnéin, és szintidőn belül hozta nekem a váltást. Jól éreztem magam, jó volt a kedvem, gondoltam mi lenne ha, megviccelnék mindenkit, és tolnék egy kemény etapot!
Molnár Zsolti rajtol, hajnali 4:30…
Neki is lódultam rendesen, mint a régi szép időkben, magam sem tudom miként futottam ilyen erősre a távomat, de nyomtam mint egy állat a dombokon, a forróságba, aztán elkapott egy brutális zivatar, amikor annyira esett, hogy nem láttam az utat magam előtt, majd az aszfaltról gőzölgő pára tette emlékezetesebbé a napom! Igazi öngyilkosság volt ez részemről, de úgy voltam vele, ha kiterülök, legalább előbb kórházba visznek, és megműtenek a bajommal. De nem tehettem, mert a csapatért futottam! A cél persze egy jó sunyi, és hosszú egyenes út végén volt, fent megint egy faluban. Ne kérdezze senki, hogy melyik falu, mert nincs jelentősége, no meg életemben először térdre rogytam és hánytam, hánytam, öklendeztem, mire oda jött egyik fiatal tanítványom Márkó, és szeretett volna beszélgetni velem!
Velünk fejre állt a világ..
Belül nevettem ,miközben hánytam és szédültem, no nevettem, mert Márkó kérdezgetett, hogy, hogy ment mester? Mondom neki, hogy húzzál a p.csába, b.zdmeg, hát okádok nem látod! Persze nem haragból jött, csak nem értettem Márkót, hogy nem látja mi van velem!? 🙂 Szürreális volt az egész! Aztán 10 perc után kiegyenesedtem, és elvergődtem az autóig, ahol persze nekem kellett vezetni Árpi autóját, egy böhöm nagy dögöt, ami belül inkább űrrepülő volt. Mielőtt beszálltam, megnéztem, hogy nem fostam e be, mert tényleg kutyául voltam, de csak hánytam, meg a nyálam folyt néha. Árpi nyomta is becsülettel, és az előnyünket tartotta is a váltásig, és csapatunk 2.-3.helyen állt! Az autóban semmit sem találtam meg, mindenütt gombok armadája, meg csipogás, villogás, tiszta Csillagok háborúja film volt az egész, de az erőt már nem éreztem magamban! Röpke 10 perc alatt meg is találtam az ülés állító gombot és mehettünk is!
Márkó Padavanom nekem szurkol…
De Árpi autójának fékje k.rva jó, így az első fékezésnél, a remegő fáradt lábammal, amit le se tudtam nyújtani, mert rohantunk a váltó ponthoz, no próbáltam szépen fékezni, de olyan jóra sikerült, hogy majd lefejeltük a műszerfalat! Aztán elkezdtem keresni minden olyat, ami egy rendes autóban van. Kuplung, manuális váltó stb! Közben kiderült, hogy 10 csapatot előztem meg, és erős időt futottam, amire mindenki beindult, kimondva, kimondatlanul! Hát erről írtam az előbb, hogy egy darabig bulisnak indult a party, de erre a hírre beindult a csapat, főleg néhányan a csapatból! Hát ennyi, öreg róka, nem vén róka! Gondoltam is, hogy műtétem után, bele is csapnék a lecsóba újra. Keszthelynél jár a csapat, dübörög a Pegazus Atlétika, és Márkó ifjú padavanom kapta a váltást! A csapat öreg rókái és Gerink, a Roudot Gerink is tetemes előnyt halmozott össze, amire álmunkban nem gondoltunk volna, és a csapat immáron a 2. helyen áll……..vagyis állt, mer aki este legény, az nappal lepény! Vagyis aki hajnali 2-kor még a wc-n telefonozik, az bizony hibázik! Márkó cimbi, aki egy életre megtanulta, hogy okos ember, tiszta fejjel többet ér, mint a lepények, nos állunk a váltópontnál, hiszen egy csapatot vár mindenki, a Pegazus Atlétikát! De sorra jöttek a csapatok, és jöttek, és jöttek, de Márkusz, a nagy arc sehol! Óriási előnyünk szertefoszlott, és amit 100km alatt össze hoztunk előny, Márkó leverte sznúker partin, valamelyik Balcsis kocsmában, mert vagy csajozni volt, vagy elaludt futás közben, vagy rulett asztalhoz ült, de kemény tökű, acélos bátorságú barátunk csak nem jött!
Mr. Beton, vagy Albink…
Na amikor már a dömper csapatok is jöttek, elkezdtük a mentő akciót, vagyis mindenki kocsiba, és keressük, mert nemhogy szar helyen áll a csapat, de lehet célba sem érünk és az mindenki számára nagy csalódás lenne, én meg ahogy ismerem magam, elkísértem volna Márkót a golgotára, ahol az ácsok már farigcsálták neki a keresztet! Aztán megjelent Márkónk, ki tudja merre jár, állítólag eltévedt a tékozló fiú, csak azt nem tudom merre, mer jobbra van egy nagy hegy, balra meg a Balaton, és ugye Balaton kerülő versenyen vagyunk! Amikor messziről megláttam Márkót, azt éreztem, hogy én leszek az első edző Magyarországon, aki tanítványt öl, de amikor beért, inkább örültem, hogy nincs baja, ám nekem kellett kicsit sétálgatnom , meg kavicsokat rugdosnom, hogy ne ordibáljak, hiszen ez a verseny a buliról szólt inkább! A csapat kapitányunk Ati kérte, hogy Márkó azonnal a bázisra, és mára off!
Coca-Cola tejhatalmú ura, vagyis Gyurink…
Aludjon és ma már nem fut, más futja az etapját, de Márkó kérte, hogy amit elb.szott, azt szeretné helyre is hozni! Ati és a többiek is úgy érezték, hogy mutassa meg mit tud, én nem éreztem ugyanezt, de demokráciában élünk, és bár szeretem Márkót, hiszen ha nem szeretném, már nem ebben a csapatban lenne, no én szívem szerint vonatra tettem volna aznap, hogy mehessen haza gépezni! De Márkó kapott egy zsír új lehetőséget! Közben a csapat tovább dolgozott keményen, Attila, Zsolti, Gergő, Albi, Évi, Gerink…….apropó kis Gerink is elhagyott valahol 15 percet, amit szerinte nem hagyott el, de szerintünk 15 perc nincs meg! Épp hekket ettem, és ahogy Geri mesélte a történetet, én nagyon jót nevettem, olyan jót, hogy a büfében leköptem véletlenül egy apukát, aki előttem ült a családjával, és egy általam megrágott haldarab feküdt a jobb vállán. Senki nem vette észre, így gondoltam szépen csendben ott is hagyom pihenni, nem csinálok feszkót, így utólag is bocsi! Gerit meg tuti elrabolták az idegenek és megerőszakolták, mert irtó jó kedve volt, de hebegett habogott, mikor kérdeztem, merre jártál tesó!? Tuti hiper ugrásban volt része, mert sem a tekintete, sem a szavai nem voltak tiszták, de imádjuk Gerit, meg Márkót is, és ugye Einstein is megmondta, hogy a hiper ugrás pár perces zavart is okozhat a látásban, beszédben! Habár ezt honnan tudta, én nem tudom!
Kedvenc képem címe: Márkó hol vagy, merre jársz?
Közben a távot keményen lenyomták Rékáék, párja Laci, és Gyurink, akik óriási munkát végeztek, és immáron déli partot tapossuk, amikor is nagy Gerink, aki PB hajcsár, és csúcshajszoló fanatik, no ő is nagyot ment, amire persze hatással volt mestere első etapja, így Gerink lázban égett és PB mindenek felett! Érdekes ez a csapat, mert mindenkiből megismertünk jobban egy kicsit! Jajjjjj eszembe jutott, hogy Vass Évi brutálisan jó női, és férfi cipőket gyárt, így akinek szép igényes cipőre van szüksége, az keresse Vass Évit! Ati pedig a legjobb orvosok egyike, aki Évi férje, Atinak meg Évi a felesége! Lázár Gyurink meg Mr. coc-cola! Bár soha egy milliliter kólát nem hozott, mert spúr, és fukar! 🙂 Lenygel Árpink meg pikk-pakk lever bárkit, nagy szenszei brutál karate gyilkos, és minden héten fullos autókkal jön edzésre, de Árpi raktáros, így, ha valakinek raktáros kell, keressétek Árpit, de verekedni sem utolsó!
Gerit elrabolták az idegenek…
Volt a csapatunkban kettő egyén, vagyis egy pár, akik a Keczéry klán barátai voltak, és csatlakoztak a durva arcok csapatához! Amikor találkoztam velük, azt mondtam magamban, hogy ne bassz már meg, így is félholtak vagyunk, az átlag életkorunk 70 év, és még Atiék hívtak vérsűrítőt! De! Mayer Laci, és Réka, örökre kivívták bennem a legnagyobb tiszteletet, és azt mondtam magamban is, hogy remélem, minden Ub-n velünk lesznek, mert egyrészt hatalmas arcok, és kipréselték magukból a maxot, és nemhogy a csapat szerves részei lettek, de örök Pegazusos tagságot kaptak! Réka még szotyit is adott nekem nem keveset, ami szimplán elég lenne a tagsághoz! No de még mindig a déli partot nyomjuk és a Csuta klán beton gyárának, vezére közeledik a váltó ponthoz, nem kis sebességgel! Ha nem Pegazusos edző lennék, azt mondanám, hogy ez a csapat EPO-t zabál, de mivel a csapat edzője vagyok elmondhatom, hogy………..fingom nincsen mitől futottunk ilyen jól! Hát ennyit a szakmai tudásomról, a papírt csak vettem, de ez látszik is! Maradjunk annyiban, hogy Csuta úr kegyetlenül jött a hekkes felé, tudjátok, ahol leköhögtem halacskával a bácsit! Na itt volt az, amikor Márkó 2. felvonásához készült, és láttam rajta, hogy azt mondja magában………na g.cik, most megmutatom mindenkinek! Állok a büfénél és nézem a váltást! Albi berobog, mint a foma 1-ben Hamilton a box utcába, és Márkó olyan erővel indult az 5km-nek, hogy azt néztem, hogy Márkónak tényleg 5km-e van, vagy csak 200m!?
Főkertészünk futás helyett drinkel…
Közben kiugrott egy autó elé, ami majdnem elcsapta, de észre sem vette, nekem már a kezem az arcomat fogta, mert gondoltam, ez minimum mentő helikopter érett ugrás, de a sofőr résen volt! Minden esetre Márkó kitett magáért és tényleg el kell ismernem, szépen, erőset futott, olyannyira, hogy kisebb technikai gondokkal ért a váláshoz, ahol mi már fetrengtünk a röhögéstől, de hát aki gyorsan fut, az számoljon azzal, hogy kiszakad a nacija. Ja most meg kell állnom az írással, mert a kép itt él bennem most is, és könnyesre nevetem magam, de már jól vagyok! Na! De Márkó tényleg rendes időt futott, és mindenki meg is dicsérte! PB királyunk meg kinudizta magát a strandon és kiharcolt magának egy PB távot, amin persze PB-t futott és így már mindenki nyugodtabban futhatott tovább, hiszen főkertészünk, nagy és hatalmas Simánka bácsi, óriási időket ment! Mellesleg a legjobb kertész ebben a demokratikus országban, ahol sok a szúnyog, mert mindenki sárgaságot kapott 🙂 Szóval, az van, hogy Geri nem csak PB király, de profi kertész is, így ha millás leszek, és a TAO pénzeket zsebre tudom vágni, mint a falábúak, akkor építetek vele egy csoda kertet! Ajánlom mindenkinek Simák Gergő kertépítő mestert!
Ne szólj be, mert kiütlek…….Árpink in progress!
Jaj Kis Gerink meg annyit jár Brüsszelbe, hogy tuti politikus lesz, ezért igazoltuk le a Pegazusba egy másik egyesületből, ahol szartak rá, de én megláttam Gergőben a lehetőséget, és a politikust! Én is kaptam még kettő etapot a déli partra, amiről azt mondják, hogy az a legjobb a déli partban, hogy szép onnét az északi part, ami szerintem butaság, mert a déli partban a legjobb a szép nők! Ki nem sz.rja le az északi partot, amikor futás közben kb négy méterenként futottam majdnem a fáknak! Második forró övi 12km-m úgy futottam, hogy most nem hánytam, inkább kerülgetett az ájulás, most ájulásra gyúrtam, és nem tudom mi volt velem, de élveztem, hogy mattra futom magam, és ha a drogosok tudnák, hogy ezt az állapotot ingyen is el lehet érni, már amit ők 10-20 ezerért, no nem drogoznának! Az árakról nem tudok semmit, csak hallottam, olvastam a neten, különben is mi csak EPO-t használunk! No de kérem szépen elérkezett a pillanat, amikor Dr. Keczéry Attilla, a mi Atink közeledni kezdett a cél felé, ahol ez a szuper és szerethető csapat, már várta hogy megjelenjen őfelsége első Rámszesz Attila! Egyszer csak megjelent a kanyarban és ahányan csak voltunk, együtt futottunk vele a célba, a verseny protokoll szerint, ahol nagyon fáradtak voltunk, de szerintem mindenki szívében boldogság és öröm volt, hiszen amit azon a napon mi együtt csináltunk végig, a sok nevetés, a küzdelem, a vér és a veríték, a hányások, fájások, a hús vagdosása, és az, hogy megmutattuk a fiatalságnak………igenis bármire képesek vagyunk, csak kell valahova tartoznunk, és csapatban dolgozni! Nekem a célban, ahol hangosbemondóban üvöltötték a nevünket, kettő dolog jutott az eszembe!
Meg nem mondom mikor készült….
Vagyis három! Első, hogy nincs hányingerem, második, hogy eddig is szerettem ezeket az embereket, de ezután a nap után örökre a szívembe zártam Őket! A harmadik pedig ami eszembe jutott, és ez inkább egy üzenet nemzetünknek, atlétikánknak, hogy egyedül nem megy! Csapatban, közös célokkal mindenre képesek vagyunk! És ezt üzenem a Pegazus Atlétikának is! Egyedül nem megy! Csapatban bármire képesek vagyunk! Bármire! Reggel a vonaton ülve 7-kor egy újabb versenyre utaztam, de valami nagyon kellemes érzés volt bennem! Büszkeség érzése töltött el, Vass Évi, Keczéry Attila, Mayer Réka, Mayer Laci, Lázár Gyuri, Simák Gergő, Csuta Albi, Simák Gergő, Lázár Gyuri, Lengyel Árpi, Molnár Zsolt, Roudot Gergő, Hódosy Márk iránt! Ezek az emberek igazi emberek! Együtt alkottunk egy sikeres csapatot, a Pegazus Atlétika csapatát, és biztos vagyok benne, hogy jövőre újra találkozunk, remélhetőleg kettő csapattal is! És végül, mindenki nevében szeretném megköszöni azt a rengeteg szervezői munkát, amit Keczéry Attila és Évi végeztek, no meg a szállást, és vacsit! És végül Zsoltisan zárnám ezt az UB-t, igaz ez egy egyesület honlapja, de mi nem egy hétköznapi unalmas csapat vagyunk így…………ez egy kibeb.szottan jó nap volt veletek! Köszönöm!
A Lengyel lányok, csapatunk terep specialistái, és amennyi hegyi, terep tapasztalattal ők már rendelkeznek, nem is csoda, hogy ilyen jól szerepeltek! Lizett és Laura testvére, magabiztosan vezetik a Futapest terep kupa összetett éves ponttáblázatát, és mindezek mellett, csodálatosan szerepeltek Salgótarjánban!
Rajt előtti pillanatok…
Lizettnek akadt dolga rendesen, mert egy ellenfele nem igazán akart róla leszakadni, és végig tempózott Lizi mögött, de aztán lányunk beletaposott a gázba, és ritmust váltott, amit Lizi ellenfele, már nem tudott lekövetni, így Pegazusos győzelem született a hegyen! A nagyobbaknál is siker született, mégpedig nem más, mint Lengyel Laura hozta ki magából,a bronzot jelentő teljesítményt, pedig meleg volt, és nehéz a terep, no meg Laluval elkezdtünk készülni óvatosan a verseny gyaloglásra, így ennek fényében még szebb az a bronz! Lányaink nem hoztak szégyent a csapat nevére, címerére, mi több, inkább hírül vitték sikereinket, erőnket!
Ezen a hétvégén futóink, négy különböző helyen futottak, szerte az országban, és azon kívül is! Voltak akik, Salgótarján hegyein, voltak akik Ultra Balaton 221km-vel harcoltak, volt aki Bulgáriában repesztett 100m-n, és esetünkben, kis csapattal a tárnoki tó futáson versenyeztünk, nagyon szép sikerrel!
Elvonultunk kicsit melegíteni.. Lili, Janka, Johi, és Doró
Szép idő, és annál jobb szervezés fogadott minden futni vágyó kicsit és nagyot, így most írásban is szeretném megdicsérni a szervezőket, rendezőket, mert minőségben, vendégszeretetben, és verseny rendezés tekintetében is csillagos 5-s osztályzatot tudok adni a tárnoki csapatnak! A versenyt a kicsik kezdték, mégpedig 2,7km-s távon, ahol egy újabb Csuta lány jelent meg az atlétika világában, és barátnője Szász Janka! A két kisebb, Johin és Jankán kívül ezen a távon egy nagyobb lányunk is futott, aki nem más, mit a csodálatosan fejlődő Ádám Lili! Nagyoknál a hosszabbik távon versenyzett, Csuta Dorka, aki eszméletlen formában futott, és Lengyel Gábor, akinek csakúgy, mint Dorónak, egy edző mérkőzés volt a mai!
Dorka és Gábor rajtja
Lássuk a kicsiket! Johink eszement egy futást produkált, hiszen terepen olyan km tempót futott, amivel a felnőtt női mezőnyt is sikerült lefutnia, és majdnem a fiúkat is, leszámítva egy kettő nagy srácot! A rajt pillanatától kezdve, harcias, és tudatos versenyzést mutatott, nem is tudom kire tudnám hasonlítani………van valami jó futó a magyar atlétikában, valami 13 éves lány, aki baromi jól fut…….mi is a neve? Na mindegy is, de rá hasonlít nagyon! Johi barátnője, Szász Janka is beletett apait, anyait, és Pusztazámornak szerzett egy bronz érmet, amivel a lányok egy aranyat és egy bronzot vihettek haza a falunak és persze maguknak! A nagyobbak kategóriájában futott Ádám Lilink, aki sprinter lévén, beállt a hosszú agarak táborába, hogy edződjön teste, lelke!
Minden távon, rengeteg futó állt rajthoz.
Nagyra becsülöm Lilit, mert fogta magát, és pihenés helyett ő a meleg napot választotta, és a futást! Lili egy nagyon szép, egyenletes futással szerezte meg a 4.helyet, amivel bőven erőn felül teljesített! A hosszabbik távon, 6,5km-n, Csuta Dorónk, és Lengyel Gabónk tolt egy keményet! Dorka futása maga volt a csoda, és most nem túlzok, mert az abszolút férfi mezőny mögött pár méterre futott eszméletlen tempót, mindezt totálisan lazán, könnyen, míg a fiúk élet halál harcot vívtak! Gábor, és egy Fradista atléta gyerek kőkeményen viaskodtak az első helyért, Doró pedig mögöttük szemlélte a bulit! Gábor viszont sprinter, 400-800-ra készülünk, így hihetetlen amit művelt, és ahogy futott, hiszen tőle távol áll a hosszú táv, főleg a terep! Olyan hajrát nyomtak, amit bármelyik tv csatorna szívesen leadna, a szám tátva maradt! Gábor végül nemes és kemény csatában a 2.helyet szerezte meg, aminek nagyon örültem! Dorka a korcsoportos és az abszolút győzelmet is magáénak tudhatja! Mindeközben, míg a futóink itt harcoltak, ezzel párhuzamosan Salgótarjánban kettő atlétánk utazott el, egy hegyi etapra! Lizett első, míg Laura 3,.lett, de ez egy másik sztori, cikk! Szívből gratulálok minden futómnak, futónknak, akik legyen szó utcai, pálya, vagy terep versenyről, de megállják a helyüket!
Idén is nagy sikerrel rendezték meg a Sülysápi Futónapot, ahova most csapatunkból csupán, a Simák család tette tiszteletét, ami nem is csoda, hisze a többi futóval most nagy munkákban vagyunk és a felkészülésünk közepén járunk! Gergő jelezte felém, hogy ők szívesen leutaznának erre a klassz, és igényes versenyre, amire én örömmel mondottam neki igent!
Simák család győzelme! Viki és apukája, Gergő………aki a legjobb kertész! 🙂
Nos a versenyt, a Simák klán legkisebbik, ám piszok gyors tagja kezdte, aki az ovisok 310m-s versenyén, egy sprint távon a csodálatos ezüstérmet szerezte meg! Ő nem más, mint a szenzációs, és jóképű, Simák Bence! Bence sikerei után következett a családi futás. Ezen a versenyen, most az apuka, és a klán leány tagja Simák Viki futottak együtt. Gergő és Viki egy hihetetlenül szép, és elegáns, ámde erős versenyzéssel, megszerezték az első helyet! Végére marad az apuka, vagyis Gergőnk, így ő egyéniben is indult a 3,7km-s távon, ahol az abszolút második helyen ért be, kiváló idővel! Ehhez a történethez azt hiszem csak annyit lehetne még írnom, hogy tessék őket követni, tessék a családdal sportolni, és példát mutatni a gyerekeknek! Együtt a család, miközben élményt kapnak a gyerekek és a felnőttek, no meg a siker, az öröm, és a sport! Kell e ennél több!? Szívből gratulálok a Simák család minden sarjának, és persze anyunak, apunak!
Terepfutóink most a Futapest Mende etapra utaztak el, hogy értékes tapasztalatokkal, és persze érmekkel, pontokkal gazdagodjanak. ennek megfelelően a 4,5km-s távon, négy futónk indult, akik közül mind a négyen érmet is szereztek! Három arany, és egy ezüst!
Lengyel Lizi csatázik az első helyért!
A Terepfutásban már nagy rutinnal rendelkező Lengyel Lizett, magabiztosan, jó tempóban futott, és a győzelemre hajtott, amit sikerült is neki megcselekednie! Testvére, Lengyel Laura, aki egy magasabb korcsoportban versenyez, nos neki is sikerült mindez, vagyis győzelemmel térhetett haza, és persze a maximum kupa pontot is bezsebelhette! Így a Lengyel testvérek 50 pontot, és kettő aranyat gyűjtöttek, no és persze mindketten vezetik a Futapest terep kupa összetett versenyét! A fiúknál kettő kiváló atlétánk várta a rajtot, és küzdötte le nagy sikerrel a mendei pályát, ugyanis Lengyel Gábornak sikerült az aranyérmet elhoznia, míg csapattársa Roudot Gergő Gábor mögött, az ezüstöt hódította el Mendéről! A lányok is, és a srácok is, kiválóan és profin futották le a versenytávot, no és persze óriási tapasztalatokkal lettek gazdagabbak! Szenior futóink közül szeretném megemlíteni, és dicsérni Lengyel Árpádot, aki stabilan, és jól futva teljesíti a Futapest kupa versenyeinek hosszú távjait! Szívből gratulálok minden Futónknak!
Dorka a mai versenyével, három napon belül megszerezte harmadik győzelmét, és harmadik aranyjelvényes minősítési szintjét, ami azt hiszem páratlan kis hazánkban!
Rajt után azonnal elöl!
A verseny napján itt is meleg, és szél fogadott minket, de Doró kiváló állapotban várta a versenyt, a kedve szuper volt, és éreztem rajta, hogy nagyon várja a versenyt, élvezte minden pillanatát! Nos a cél, és az idő limit meg is volt, vagyis, győzelem, továbbjutás a döntőre, és 4:50 elsőre! Nos Dorka olyan volt, mint egy Svájci óra, hiszen 4:49-s idővel érkezett be az első helyen, és mint mondta nekem, hagyott még benne bőven, de mint előző cikkben is írtam, nem patentra akarunk futni, csak tesztelgetni lightosan, hogy aztán amikor jönnek a full hause téboly versenyek nyáron, no meg a válogatott verseny, akkor kell patentnak és bizony az is lesz a lányunk! Most ez a három verseny pontosan azt hozta, amit vártunk, és a céljainkat elértük vele. Ezen a diákolimpia 1500m-n, a versenyt megelőzően sokat kommunikáltunk, folytattunk eszme cserét, és ugyanúgy, mint a forma 1-ben, vagy a katonai repülésben, a felettesek, és a pilóták szorosan együtt működnek, eszmecseréket folytatnak egymással, így majdnem az mondható el, hogy Dorka véleményét, és érzéseit, meglátásait maximálisan figyelembe veszem, és minden részletet ez alapján dolgozunk ki!
300m után már egyedül…
Ezen a versenyen, amit szintén magabiztosan, nagy fölénnyel nyert meg, nem azért futott jól, mert agyon van hajtva! Nem azért kérem szépen, nem! Doróval tényleg hiszünk, és céltudatosan készülünk, maximális profizmussal! Persze ez nem azt jelenti, hogy verhetetlen, de ez az 1500m is megmutatta, hogy milyen tartalékai vannak, ha futni kell, és most sem nyomta maxi gázon, mert minek! Tovább jutott, és ez volt a fő célunk, és persze a kijelölt cél időt is totál be tudta lőni! 4:50-t jelöltem meg, és 4:49:7-t futott! Doró tud improvizálni is, ha kell, de itt a rajtot követően el is lépett a mezőnytől, pedig a mezőnyben ott voltak régi nagy ellenfelei! Furcsa érzés volt ezt látni, hiszen öröm, és bánat is volt szememben! Öröm, mert látom, hogy tanítványom mennyire rendben van fizikálisan, és fejben is! Bánat, mert sok ellenfelünk szenved, és küszködik, és kopik ki a mezőnyből, és meg sem közelítik önmagukat! Persze a nagyokosok most mondják majd, hogy serdülnek, de ez csak önámítás kérem! Szó nincsen erről! Doró a célban kezet fogott mindenkivel, és mosolygósan, kedvesen sétált el a fűre kocogni! Ez a verseny patent volt, szépen haladunk Dorkával!
