Diákolimpiai varázslat, országos varázslat, időtlen idők óta nem futottak ilyet, ennyire fiatalon…
Diákolimpia, Budapest döntő, 600m:
Csuta Dorottya 1.hely, Budapest bajnok!
Május 5.-én Budapesten rendezték meg az idei évi diákolimpia fővárosi döntőjét, amely final-ban ott voltak a hazai atlétika meghatározó erős futói, atléta palántái is. Közöttük is egy rendkívül szerény, kedves, ámde hihetetlenül keményen és gyors versenyző leány, Csuta Dorottya személyében. Dorottya a diákolimpia ezen versenyén is a fővárosi Szilágyi Erzsébet gimnáziumot képviselte, no és természetesen egyesületét, a Pegazust is. A verseny előtti napokban, hetekben tudtuk jól, hogy idén sokkal nehezebb dolgunk lesz, mert 2003-as futók ellen is kell versenyezni, ami azért némiképpen feladta a leckét, hiszen Dorónk ráadásul a 2004-es év vége felé látta meg a napvilágot. Nos ettől nem ijedtünk meg, mindazonáltal inkább motivált minket, hogy egy kis meglepetéssel szolgáljunk az ellenfeleknek. Megjegyzem gyorsan, hogy Doró maximális tisztelettel tekint minden ellenfelére, és rendkívüli alázattal dolgozik azért, hogy profi futó legyen belőle.
Nos eljött a nagy nap, ami nagyon fontos volt nekünk, hiszen innen lehet továbbjutni az országos döntőre, ahonnét a nagy varsói nemzetközi viadalra lehet qvalifikálni. Az első fontos lépést megtette Doró, hiszen csodálatos, és hihetetlen idővel sikerült győznie, amitől bizony sok embernek megállt a vér az ereiben ama bizonyos célba érkezéskor. A versenyen Dorka azonnal élre állt és nyomta az embertelen tempót, ami mindenkinek jó volt,hiszen rákényszerültek az ellenfelek arra, hogy Dorkával nyomják ők is, aminek köszönhetően az első négy futó 1:42-n belüli idővel ért célba, ám ehhez kellett az ellenfelek keménysége is,akik mindannyian kiváló futók. Amikor a célban megkérdeztem Dorót, hogy tudod te mekkorát, és mit futottál……mit műveltél itt a pályán, Doró válasza egyszerűen csak aranyos volt, hiszen ő maga egy kis csoda és annyit válaszolt……igen tudom. 5 másodperccel jobbat, mint múltkor.
Hát én ezen nagyot nevettem és nem is forszíroztam tovább a témát. Mindenki tudja, látta, hogy a mi kis kincsünk, Csuta Dorottya, sivatagi vihart rendezett a pályán. Megmutatta, hogy micsoda erő, gyorsaság lakozik benne és a győzelemért bizony bármire képes egy egy versenyen. Tudnia kell mindenkinek, hogy Dorottya nem Isten, nem verhetetlen, csupán igazi kis tehetség, ki imád futni. Fantasztikus futást produkált, ám pontosan ez volt a célunk. Május 30.-án Székesfehérváron rendezik meg az országos döntőt, ahová egyetlen szándékkal utazunk le………győzni akarunk, hogy aztán Varsóban is győzni tudjon Csuta Dorottya. De az igazán nagy cél nem is Varsó 🙂
Örüljünk mindannyian ennek a varázslatnak és adjunk hálát az Istennek, hogy hazai atlétikának van egy ilyen kis csodája. Szívből gratulálok Dorkának és természetesen az ellenfeleknek is!