Terepen, utcán, váltóban is lecsapott a sivatagi vihar…
Elsőként a beszámolóval kezdeném, egy nem hétköznapi tálalásban, és csak ennek a végén ismertetem tárgyilagosan a hétvégi eredményeinket. Jó szórakozást kívánok mindenkinek, ennek a nem éppen hétköznapi csapat, nem éppen hétköznapi weblapján…
Eme csodálatos hétvégén a Pegazus Tiger’s futói, rúgtak, csíptek, haraptak, és arattak. Harci kedvünk rendületlen és futóink szomjazták a sikert. Ennek megfelelően kicsi, ámde rendkívül operatív képességekkel rendelkező gyermek és felnőtt különítményeink, csodálatos hazánk különböző vidékein hajtottak végre sikeres bevetéseket. A felderítést a csapat edzője végezte, Silent Eagle, vagyis csendes sas bevetési kódnévvel ellátva. A sikeres felderítést követően az első sikeres csapást a sülysápi futónapon végezték el, speciális vadászbombázóink. Második napon terepen végeztek lokális támadásokat kis és nagy futóink. Kezdjük a missziók első napi kiértékelését Sülysáppal. Kezdeném azzal, hogy a csapásmérést mindenki túlélte.
Az első bevetési parancsot Móró Marci és Tomcsányi Boglárka kapta, helyi idő szerint 10:05-kor. Az akció pontban elindul és vadászaink sikeresen elrajtoltak a HUN 001 Sülysáp bázisról. Az akció olyannyira jól sikerült, hogy kettő bátor harcosunk megszerezte az első és a harmadik helyet az 1200m-es távon. Tomcsányi Bogink útközben turbolenciába került, emiatt visszaesett a 3. helyre, és mire a rendszer újratöltött, a misszió véget ért, de a küldetést sikeresen teljesítette. Móró Marcink a rajtot követően az ellenfél hatalmas hadosztályait sikeresen maga mögött hagyta, és a végén csapott össze egy fürge harcossal, ám a mi harci versenyzőnk az utolsó 400m-en beindította az utánégetőt és magabiztosan ért célba. Következett egy ízig vérig harapós csapásmérő atléta, Zsámár Anna személyében. Annát, már a rajtnál kóstolgatták a helyi erők sötét vadászai, ám Anna páncélzata erősen állta a támadásokat. A rajtot követően az ellenfél erői megpróbálkoztak tiltott eszközöket bevetni Anna ellen, ám versenyzőnk gyorsaságával és full kontakt ellencsapásával nem tudtak mit kezdeni. Ez olyannyira sokkos állapotokat idézett elő az sötét erők alakulatai között, hogy az 1500m-es táv első 200m-e után, már pilótáik katapultálásra készülődtek, viszont a mi kis vadászunk éppen,hogy felvette az utazó tempót, amivel aztán kényelmesen landolt a célban, megszerezvén a csodálatos aranyat. A versenynap végére maradt a vadászváltók összecsapása. Ebben a speciális egységünkben négy bátor fighter pilot vállalta el a bevetési parancsnak megfelelően a piszkos munka elvégzését. Az első brutális erejű gyorsulást a félelmetesen elszánt és harcedzett futónk, Kirst Athina ezredes asszony hajtotta végre.
Athina ősei a Görög légierőben kapták a kiképzést, ezért a harci moráljában ez minden versenyen meg is látszik. A történethez hozzátartozik az is, hogy az ellenfél idősebb serdülő korcsoportos erői közül az egyik női versenyző egy eléggé lenéző megjegyzést tett a Pegazusok csapásmérő egységére, mondván, hogy nekik ezekkel a kicsi gyerekekkel kell majd futniuk? Nos az irányítótorony rajt vezényszava után, Athinánk egy Pánámá bombásztikkal intett szelávít ennek a kedves leányzónak, aki legközelebb már csak a célban találkozott, az akkor, már kipihent harcos Athinánkkal. Bizony régen volt az a csokító reklám a tv-ben, hogy ne ítélj elsőre. A váltó harci alakulatot Tarnay Teó titán vitte tovább, és Teó nyomta ami a csövön kifért, és szedte a futóműveit, ahogy csak tudta, és még a bogjas haja is irányba állt. No Teó után jött ám a következő őrület, Lengyel Lizett Pegazusos démoni szélvész formájában, és futóművei magasabb fordulaton pörögtek, mint egy Boeing 737-es turbinái én mondom nem más. Lizett, akinek az apja Árpád és karatézik, nos ámulattal figyelte, hogy kedves kicsi törékenynek hitt leány, miként söpör végig a pályán a Catrina hurrikán erejével. Hát nekem is, mint a csapat szigorú, kíméletlen, állati kiképzőjének is leesett az álla és csak nyelni tudtam nagyokat. Végül az utolsó váltó emberünk Habó Levi, Hotel Lima hívójelű vadmenyét sprinterünk hozta amit kellett, és dübörgő hajtóművekkel tépett be a bázisra. Ennek köszönhetően váltónk aranyat nyert és örültünk, hogy minden pilótánk épségben bejött a bevetésről. Második napon a Futapest cross csatamezők közül az éppen aktuális Kartal zónára csaptunk le egynéhány futóval.
A rövidebb bevetéseken Lázár Gyurika speckó kommandósunk ért el kiváló bázispontokat és egy gyönyörű bronzérmet, míg a lányoknál egy duplázót köszönthettek a harcosok soraiban, aki nem más, mint a rettegett nevű Zsámár Anna démoni futónk. Anna előző napon 1500-on nyert aranyat, míg most 4km-en is megismételte ezt terepen. A nagyoknál egy igazi régi csatagépünk Simák Gergő hajtott végre akciót, és megszerezte a kiváló második helyet. Szuper eredményeket értek el még, és ezzel fontos pontokat gyűjtöttek a tabellán, Legyel Lizett és Laura, Molnár Krisztike, Habó Levink, Tarnya Teónk harci egységei, valamint a nagyobb távon is remekeltek oldtimer gépeink, nevezetesen Tarnay Karcsi, Lengyel Árpink és Molnár Zsolt Mr. Törley. Mindannyian kiváló futók és emberek, emiatt mérhetetlenül büszke is vagyok egytől egyik rájuk.
A beszámoló margójára: Mint olvasható, látható, a vicces körítés mögött, egy nagyon szorgalmas, jó felkészülés eredményeit olvashatják kedves barátaink és a szakmabéli érdeklődők. A Pegazus atlétika csapata nagy hangsúlyt fektet a ténylegesen speciális képzésre, aminek köszönhetően sikeresen tudnak versenyezni, legyen szó pálya, vagy netán utcai, terep versenyről. Büszkén jelenthetem ki, hogy kis csapatunk az egyik legdinamikusabban fejlődő csapat az országban, amely meg merném kockáztatni, hogy többet versenyez, többet jár hazai és külföldi versenyekre, mint bármelyik másik atlétika egyesület az országban. Eredményeink mögött egy nagyon összetartó, egységes, erős szellemben dolgozó gyermek és felnőtt szenior csapat áll, és természetesen a szülői háttér, akik nélkül nehezebben érhetnénk el ezeket a sikereket. Sajnálatosan ezeket az eredményeket az illetékes szövetségeknél, önkormányzatoknál egyáltalán nem értékelik, így elmondható, hogy az országos és nemzetközi eredményeinket a csapat önerőből teljesíti, hiszen soha, ismétlem soha nem fogjuk magunkat eladni, mert a PEGAZUS atlétika versenyzői harcra születtek és győzelemre. Morálunk, és mentalitásunk hihetetlenül erős és egységes, aminek köszönhetően álmainkat folyamatosan meg tudjuk valósítani. Szeretetben, jókedvben, békében edzünk, készülünk, és élvezzük az életet, a jelent. Aki a jelent nem élvezi, az a jövőt nem érdemli!
Szívemből gratulálok Nektek……..nektek Pegazusos futók!