Érik a szőlő, egy arany, egy ezüst és a nyílt futam sikerei…
Ki mint vet, úgy arat, tartja a mondás és ez fokozottan érvényes volt a hegyi bajnokság minden résztvevőjére. Kis műhelyünk futói olyan eredményekkel rukkoltak elő, ami bizony számunkra hatalmas büszkeséggel bírt, hiszen atlétáink úgy hoztak top ereményeket, hogy nincsenek is top formába hozva, ugyanis én másként gondolkozom erről az évről, idényről, a vírus okán sebtében össze dobott szövetségi verseny rendszerről, aminek semmi értelme, vagyis feleslgesnek tartottam futóink agyon versenyeztetését, ezzel is kímélve szerkezetüket, vázizomzatot, valamint az alapozásra is frisebben érkezünk elkerülvén a fáradtság és a túlversenyeztetésből származó sérüléseket.
Inkább megfontoltan egy új csapatot építünk, ámde a hegyi ob simán belefért programunkba, no meg én magam is szeretem indítani rajta atlétáinkat. A verseny napján valami totálisan extrém idő fogadta a futókat, hiszen nyár lévén 9-11 fok várt minket a Kékesen, ami mindenkit meglepett. Mindezek tetejébe még a szervezés is katasztrófális és kritikán aluli volt, hiszen volt olyan futó aki nem is futott, de 2. lett, és voltak fantom futói is a bajnokságnak, így szinte bárkiből lehet bajnok vagy dobogós futó, esetlegesen vb induló, csupán meg kell jelenni és még csak neveznie sem kell, máris a dobogón találhatja magát. Paródia volt az egész hegyi futó szövetség hozzá állása is, amikor ezt szóvá tettem vagy nem foglalkoztak velem, vagy kuncogtak és nem vizsgálták ki a panaszokat, még akkor sem amikor szembesültek a hibáikkal, no de……no comment a továbbiakban.
A versenyen a Pegazus Atlétika minden versenyzője tisztességesen, becsülettel, és érvényes verseny engedéllyel futott a szövetségi szabályoknak megfelelően és a nyílt kategóriában is nevezett futóink indultak, csupán azt sajnálom hogy a szervezők más futókat és egyesületeket olyan rugalmasan kezeltek, mint az ENSZ, és a NATO az izraeli Palesztín béke folyamatokat. No de a rajtnál szép számú mezőny várta a rajt pillanatát, ahol ott állott rövid távon Nag Petra Zoénk és bizony a nyílt futamban előkelő 4.helyet szerezte meg szívós futásával, míg barátnője O’She Sophie egy brutásl kemény munkával a dicsőséges 1. helyet. A nagyobbaknál bizony volt egy kellemetlen “balesetünk,, is mégpedig Montvai Annával történt egy nem annyira korrekt ütközés. Anna nagyon jó állapotban várta a versenyt, és nem titkoltan a top 5-be való kerülés volt a cél, ám verseny közben egy felnőtt férfi futó könyökkel akkora ütést adott Annának, amitől össze is görnyedt és több napig kék zöld lila volt az oldala, edzéseken is fájt a levegő vétel, ám repedés törés nem történt szerenycsére.
Anna több percig ült a földön perceket veszítve, de szívosságának köszönhetően a versenyt a 11. helyen fejezte be. Sajnáltuk, mert meglepetésre készült, ám még sok szép verseny vár rá. Egyesületünk új versenyzője, aki a triatlon sportágban is nevet szezett magának, nos ő Kun Tamink. Tamó nehéz időket élt, mondhatni nem túl frissen érkezett, ugyanis több hetes triatlon edzőtáborok és versenyek közepette találta magát a hegyi ob-n, ahol élete első ilyen versenyén bizony oda tette magát egy gyönyörű versenyzéssel, no és az álomszép bajnoki 2.hellyel óriási örömet okozott nekem, nekünk és önmagának. Tamiba ha munka lesza végét is szépen össze tudja majd rakni ami most még hiányzott, viszont rendkívűl stabilan harciasan futott, pedig még alig van benne “Pegazusos,, munka, de máris látszik micsoda tehetséggel van dolgunk amihez nem kell más, mint okosan felépített edzéseket csinálni közösen. De a legnagyobb sikere, sikerünk az, hogy kvalifikálta magát az U18-s hegyi futó világbajnokságra, amit ugye már tudjuk, hogy elmarad a covid “hanta,, vírus miatt. Nem baj, hiszen a cél a következő év, időnk az van bőven. Közben azért halkan megjegyzem, hogy a hosszú távosok is elrajtoltak a rövidesek start időpontjában, ám másik helyszínről.
Ott Nagy Kinga futott keményen, ismerkedett a pálya, utcai világtól merőben más versennyel, de megjegyzem kőkeményen odatette magát. Kinga a bajnokságban 9. lett. Lengyel Gáborunk meg nemrég jött haza Katarból az 50 fokból egy kellemes nyári 11 fokba szinte zéró edzés munkával, hisz Katarban is a vírus diktálta az atléták élet ritmusát, így a felkészülése önhibáján kívül eléggé keszekuszára sikeredett. Gábor viszont nagy önbizalommal, akaraterővel nyomta meg a bajnoki 10km-s távot és férfi emberhet méltóan dolgozott mindvégig. Szenior futóink közül egy bomba meglepetés csattogott fel a hegyen gőzerővel, és bizony amikor megláttam Csillik Áront, hogy milyen jó helyen érkezik, ugrottam is nagyot örömömben. Áron a nyílt futam 3. helyét zsebelhette be, ami óriási meglepetés számunkra. A végére hagytam kis műhelyünk, a “kis,, Pegazus, és utánpótlás edzői munkám nagy reménységét, bajnok futóját, Kalász Bertoldot.
Bertivel szépen dolgozunk, már látom merre haladunk, így bevetettem a hegyi bajnokságban. Nos nem sokat kell hozzá fűzni, elrajtolt, majd abszolút futam győzelemmel, korcsoportos győzelemmel, pályacsúccsal nyerte meg hazánk hegyifutó bajnokságát. Bertiben az Isten olyat adott vissza nekem, amit mások rútul elvettek. A hitet! Szívből gratulálok minden kedves futómnak, a szülőknek köszönöm az áldozatos munkát, és Adriennek is, hogy lelkileg mellettem van a nehéz napokon. Építkezünk tovább ésszel, okosan, megfontoltan, hogy következő évben már három válogatott atlétát adhassunk a magyar atlétikának, és példát mutassunk másoknak. Hajrá Pegazusok!