Futóink egy kis csoportja, Albertirsára utazott, hogy részt vegyen a Futapest terep kupa éppen soron következő állomásán, és ott pontokat, érmeket, helyezéseket szerezzen! Mindezen célkitűzéseket maximálisan véghez is vitték a Pegazus Atlétika futói!
Ábel, útban a dobogóra…
Pócsmegyeri elit alakulatunk futói, akik egyre jobban futnak és versenyznek, nos Barbély Milos egy újfent stabil, és masszív futást produkált, és persze fontos pontokat szerzett, 13.helyen végzett. Csuthy Merse most még keményebben futott, nagyon odatette magát, nyomta a végét is, és egy szintén pontot érő, 11.helyen érkezett célba! A két fiú közé ékelődött be csapatunk szintén új futója, Kövér Milán, 12.hely. Milán meglepő módon egészen elöl végzett a csoportban, számomra meglepetés, kellemes meglepetés volt! Barbély Ábel röpke 7 hónapos futó háttérrel immáron stabilan dobogós helyeken végez, és a ranglistán is feljött a 2. helyre! Szép, és kiegyenlített futással szerezte meg a mostani 3. helyét!
Hard action team…
A Lengyel Lányok év elei téli álmukból kezdenek felébredni, ami jól látszik javuló teljesítményükön is! Lizett és Laura jó futásuknak köszönhetően hozták be magukat a korcsoportos 3. helyre, szépen meg is dolgoztak érte! Roudot Gerink pedig feltette az I-re a pontot, hisz masszívan tartotta magát az abszolút 2. helyen, így nem is forgott veszélybe a korcsoportos 1.helye, így ezt most sikeresen kipipálta! Jól futott, jól is tartotta magát fejben és fizikálisan is! Szívből gratulálok minden futónknak!
Nemrégiben rendezték meg Kimmel Petiék, a minőségi, és jó hangultú Pilis Vertikál hegyi versenyt, ahová a hegyi és terep futók elit társasága érkezett, mellettük szép nagy mezőny gyűlt össze., és Csuta Doró győzelem is született.
Colin kemény srác..
Természetesen itt is megjelentek a Pegazusos futók, név szerint Montvai Anna, Papp Sári, Várszegi Adél, Csuta Doró, és O’Shea Colin! Mindannyian egy kemény, és nehéz küzdelemre vállalkoztak, hiszen az enyhe idő, és a szó szerint kegyetlen hegyi emelkedő, nagy kihívás elé állított mindenkit, de hála égnek, sikeresen célba ért mindenki! Anna és Sári, no me Colni is zöldfülűként érkeztek a hegyi bulira, náluk természetesen a cél a sikeres teljesítés volt, no meg egy masszív futás gyakolás, rutinszerzés céljából! Sári nagyon keményen oda tette magát, végig erősen, jól versenyzett, ám Annánk, akitől meglepetést vártam, sajnos hasfájással, hányással küszködött a hegyen, ami miatt meg kellett néha állni, és persze a tempót sem tudta futni, amire képes! De Sári, és Anna is kiváló munkát végzet, ami volt bennük, azt kifutották, csakúgy mint Colin harcosunk, aki még nagyon fiatal srácként, olyat futott, hogy néhány profi felnőttre is potenciálisan veszélyes volt, olyanokat előzött meg, akikől álmomban sem gondoltam volna, hogy megelőzi! Colin tiszteletet parancsoló 4.helyen ért célba! Adélról csak annyit! Gyermeket nevel, könyveket ír……és olykor felfut egy böhöm nagy, és gyilkos hegyre, mert miért ne, ha már ott van, ő is felfut! Végére hagytam Dorkát, aki megnyerte a korcsoportot, és az erős felnőtt mezőnyben, ahol hegyifutó válogatott és kupa győztesek is futottak, éppen hogy lemeradt az első helyről, csak Merényi Timi tudta megelőzni nettó idővel, ugyanis a célba Dorka ért be elsőként, de szakaszos indítás lévén Doró nem igazán láthatta, mi van mögötte, így Timi pár másodperces előnnyel nyerte az abszolút versenyt!
Montvai Anna küzdelme…
Doró közben óriási egyéni, és nagy pálya csúcsot futott 3 percet javított régi csúcsán! 6,5km-t felfelé, szó szerint gyilkos tempóban, ez a nem semmi, én csak pislogtam, amikor megtudtam a hivatalos időt, hiszen szinte csak felfelé futottak a srácok! Minden Pegazusos futó nagyon kemény volt, csak kalapom tudom emelni! Dorka pedig jelezte a szakmának, hogy immáron nem csak pályán, utcán, mezőn lehet vele számolni, de majd a hegyi futó válogatottban is!
Csuta Dorka győzelemmel hangolódik a mezei szezonra…
Idén elsőként a mezei liga, Zamárdiban megrendezett futamában állt rajthoz Dorka, aki már nagyon várta a “füves,, etapokat, hisz nagyon szereti a mezei, és terep versenyeket, persze szíve csücske a pálya, de most a balatoni szélben tette magát próbára!
Itt már egyedül…
A versenyen sok serdülő lány állt rajthoz, jó volt látni a nagy mezőnyt, és a lelkes fiatal lányokat, köztük a Pegazus Atlétika kiválóságát, aki most is a győzelemre utazott! A versenyt szép, ám szeles időben rendezték, a szervezők jó munkát végeztek, csakúgy, mint a versenyzők, akik kilátogattak a versenyre. Egy jó melegítést követően Dorka elfoglalta helyét a rajtvonalnál, és már indult is a nagy futam, aminek az első 200métere után jól látszott, hogy Dorka igyekszik gyorsan eldönteni a versenyt, ezért tempó futásra rendezkedett be, igaz kicsit még téli álomban futotta végig! Végül magabiztos győzelmet aratott, így már “csupán,, a mezei futó bajnokság várt rá, amire szívvel, lélekkel készül, mert ott is szeretne győzedelmeskedni! Kiváló futást, magabiztos győzelmet láthattunk itt Zamárdiban, 3000m-n!
Lengyel Gábor “Gabónk,, Katar nemzeti bajnokságának bronzérmese…
Hihetetlen eredmények születnek manapság mifelénk, lassan felfoghatatlanná válnak az események, de mivel igazak, ezért felfoghatóka számunkra! Lengyel Gábor a katari nemzeti bajnokság junior 800m-s síkfutásában, új egyéni csúcsot futván ért be a csodálatos, és álomszép 3.helyre, aminek okán sokan felkapták a fejüket, hiszen egyetlen fehér emberként, szerintem senki sem hitte volna, hogy labdába rúghat, nem úgy mint Gábor, Haten mester és én!
Közös edzés Gabóval…
A verseny előtti napokban repülőre szálltam, amit élveztem is nagyon, hiszen a Pegasus Air gépvel érkeztem Dohába, amely város egy csoda! Aztán fel kellett azt is fognom, hogy ott miről szól az atlétika a sport, és idehaza, nálunk hol tart, és bizony huhhhhhh, nehéz erről írni, de most Gábor a fontos! Gabó nagyon szorgalmasan készült odakint Haten mesterrel, meg amikor idehaza van, akkor velem, és külön öröm számomra, hogy két edző, ennyire szépen tud a közös cél érdekében együtt dolgozni, hiszen Hatennek és nekem is egy az érdekünk…….Gábor sikeres legyen! Kint Dohában minden nap becsülettel dolgoztunk, még este is a track-on voltunk, persze a munka mellett sokat nevettünk, és Gáborral dolgozni szintén felemelő érzés számomra, hiszen laza srác, nekem bejön a stílusa! Ám nagyon tud koncentrálni, ha a szitu úgy hozza, így a versenyen is ezt tette, hiszen a dobogó volt a cél mindenáron! Szép és kellemes idő fogadott minket a pályán, rengetek ember, színes kavalkád, és valami frenetikus hangulat, igazi futó ünnep!
Kedves emberek, ölelések, kézfogások, szóval Dohában is valamiféle jó érzés töltötte el a szívem, úgy, mint Skóciában, pedig a két ország kultúrában és vallásában is különbözik, mégis mindenhol elismerik a munkát, az eredményt! Hát biza itt is eljött a nagy nap, sok munka volt Gáborban, nagy célok, és mi is átváltottunk lazáról, komolyra, mégis pacsiztunk mindenkivel, és a hangulat sem volt feszült, pedig mindenki jött valamiért! Gábor a dobogós helyért lépett pályára! Hihetetlen! Egy lányunk Skóciában szakított nagyot, egy srácunk meg éppen a katari nemzeti bajnokságban igyekszik megszerezni egy bajnoki érmet! De biza nem csak ez volt a cél, hanem új egyéni csúcs futása is, vagyis lemenni kettő perc alá, aminek volt realitása! A fiúk felálltak a rajthoz, és itt is eldördült a start, Gábor okosan beállt a mezőnybe szorosan. Mindvégig kiélezett versenyzést láthattunk, de a nagy buli az utolsó 150m-n indult el, ahol 6 futóból nem tudhattuk ki fog nyerni, szóval hullott a hajam, fogyott a körmöm is rendesen, de Gabónk brutál felszívta magát, és nem hittem a szememnek, de egyre távolodott a többiektől, és………..egyszer csak……Lengyel Gábor varázslat, Katar nemzeti bronzérmese ffi. 800m-n, úúúúúúúúj 1:58-s egyéni PB-vel! Hát mi történik itt meberek, mi történik, rohanás le a lelátóról Gáborhoz, és ugrok is a nyakába ennek a pimaszul vagány kölöknek, miközben az emberek mosolyognak, jönnek gratulálni neki, nekünk, hát újabb felfoghatatlan sikerben lehetett részünk, ám ezzel nem ért vége a bulinak, mert megtudtuk, hogy Gábor ezzel az eredménnyel bejutott a nagy és híres Emír kupába!
Készek vagyunk, és határtalanul boldogok! Emögött a siker mögött is ott állnak a szülők, és Haten mester, aki Gábor kinti felkészítését végzi, és mint látható, kiváló munkát végeznek! Verseny után mi is ünnepeltünk a családdal és megismerhettem Gábor egyik atléta barátját, aki remélhetően hamarosan a Pegazus Atlétikban is igazolt versenyző lesz, és a hazai versenyeken varázsol nagyokat! Hölgyek és Urak! Lengyel Gábor Katar országos bajnokságán, junior 800m…….3.hely!
Nagyon nehéz elkezdeni e sorokat, de valahol el kell kezdeni, hiszen egy magyar lány, olyan tettet vitt véghez, amire alig van példa a hazai sportok nagy könyvében az atlétika oldalain, hiszen magyar atléta, ilyen fiatalon még nem varázsolt bajnoki címet UK területről! Hölgyeim és Uraim…Csuta Dorottya Skócia, fedett pályás nemzeti bajnokságának 1500m-s győztese! Ám nézzünk kicsit a kulisszák mögé, mert biztosan egy jó történetnek nézünk elébe…
Skócia nemzeti bajnoka látható a képen
Anno pár éve már annak, hogy gyorsan észrevettem, idehaza mókuskerékben vagyunk, minden évben a rutin a megszokás fogja megölni Dorka tehetségét, így arra jutottam, hogy ki kell őt juttatni külföldi versenyekre, akár bajnokságokba! Itt jött a képbe, skóciában élő barátaim, Hollósi Kata, és Emmer Attila, aki nem mellesleg Rózsavölgyi tanítvány volt! Nos gyakorlatilag minden papír munkát, és herce hurcát ők vittek a vállukon, aminek eredménye, hogy a Skót Central atlétika klub, leigazolta külföldi állampolgárként Dorkát! Így egyik nagy tervem sikerült, hála Katáéknak, és a Central vezetőségének, és bizony meg kell jegyeznem, hogy pár szál hajam kihullott ezen idő alatt, de Katáékat is megviselte a sok ügyintézés, várakozás, jogi herce hurcák, de a kemény kitartó munkának….bajnoki cím lett az eredménye! Doróval álom szépen alakult a felkészülésünk, amikor is egy hónappal a verseny előtt, jött egy kis rémálom, de a rémálomból végül szép álom lett! Dorka a Symában edzés végén rosszul lépett fel a pályára, és fáradt izamit meghúzta, ami miatt a következő pár hét csak easy üzemmódban mehetett, közepes edzés intenzitással terheltem Dorkát, hiszen nem gép, hanem ember! Doróval ezen idő alatt nagyon össze nőttünk, együtt nevettünk, sírtunk, és kovácsolódtunk össze még jobban, és megtanultuk, hogy a rossz is lehet jó! Elérkezett a nagy nap, repülőn ülünk, és el sem hisszük, hogy a Skót bajnokságba repít a Wizz Air, Airbus 321-s zsír új gépe, és mint megtudtam pont a Wizz, gyári új gépén ültünk, szóval királyi hintóval érkeztünk Glasgowba, a nagy és híres Emirates Arénába, ahol világklasszis atléták is megfordultak már!
Glasgow főterén, ahol anno egy nagy név, egy Etióp… Haile Gebrselassie rajtolt el!
Közben odahaza is pont a Skót bajnokság napján rendezték az ob-t, ám mi mégis a kinti ob-t választottuk, ez egy percig nem volt kérdés számunkra, pedig a biztos érmeket hagytuk otthon. Elérkezett a verseny nap, már lent is vagyunk az arénában, miközben próbáltuk felfogni, hol is vagyunk! Az aréna belül valami felfoghatatlan élményt adott nekünk, és az atmoszféra ami ott volt…..hát aki azt kérdezte tőlünk cinikusan, hogy megérte e kimenni, nos erre mit válaszolhatnék nekik!? Doró olyan élményt kapott, amiről jelenleg sokan csak álmodnak idehaza a Syma falai között, de egy pusztazámori lánynak megadatott, hogy itt futhasson! Beléptünk az arénába, nagyon komoly regisztráció Dorónak és nekem is, megkaptunk minden engedélyt, mosolyog mindenki, nagy az öröm, de érezhető a feszültség, hisz pár óra, és Csuta Dorottya fut Magyarországról Skót bajnoki címért, közben kezembe nyomnak egy verseny promó-infó prospektust, amiben mit ad ég… ott olvasom Doró nevét…….felfoghatatlan, felfoghatatlan volt, és közben a stadionban megismerték Dorkát, amin újfent nagyon meglepődtem! Doróval elköszöntünk mindenkitől és elmentünk dolgunkra, ahová másr csak versenyzőket, edzőke engedett be a biztonsági szolgálat! Akik a serdülő bajnokságot akarták néznia a full teli lelátókról, annak bizony belépő jegyet kellett venni, hiszen itt akkora presztizs értéke van a serdülő bajnokságnak, hogy mindenki jegyet vásárolt a nézők közül a bejáratnál. Közben Doró és én lázasan készülünk a melegítő pályán és átbeszéltük a taktikát, ami a melegítés végére totál felborul, szinte improvizálni kellett, nagyon gyorsan alkalmazkodni a versenybírók általi határozathoz, ami arról szólt, hogy a délelőtti selejtező futamot törlik, mert kettő atléta vissza lépett, így azonnal döntőt futnak a lányok! Hú nem mondom, hogy nem lepett meg minket, és annyira nem is örültünk, mert egy laza előfutamra melegítettünk és nem döntőre, vagyis nem pörgettem fel Dorót annyira, így változott a terv!
Amíg a call-room-hoz siettünk, átbeszéltük mi a szitu, és már záródott is az ajtó előttem, ahová csak Dorót engedték be! Egy kis ablakon láttam, ahogy egy kis teremben Dorót nézegetik az ellenfelek, és elég feszült volt a helyzet odabent, hiszen mindenki jött valamiért, izgultak a lányok! Dorka is jött, mégpedig történelmi jelentőségű győzelmet aratni, amiben biza sokan nem hittek, de a mi kis kettősünk szentül hitte, hogy a mai napon, kő kövön nem marad! Aztán egyszer csak látom, jön egy walky-talkys nő, nyílik az ajtó az aréna felé és tessékeli ki a lányokat! Én rohanok fel a lelátóra, még 5 perc van a rajtig, miközben elemtem fent egy folyosóra és fel alá járkáltam, mert nagy volt rajtunk a nyomás, bár ezt Dorka sem és én sem mutattu ki igazán, ám……….basszus mégis csak a Skót nemzeti bajnokságon vagyunk!
Ide belépni…….libabőr!
Aztán végül rávettem magam, hogy a betonfalú folyosóról a lelátóra baktassak le, egészen az 1500m rajt vonalához! Dorka ott állt, senki sem tudta kicsoda, és mit akar, de tartottak tőle ez jól látszott, ám most mi is a tutira mentünk, vagyis taktikai versenyt eszközölt ki Doró! És egyszer csak megszólalt a bíró…..”on your marks,, és bámmmm kezdetét vette egy hét és fél körös őrület, aminek vezetését Csuta Dorottya az első kör végeztével át is vette és okosan elkezdte növelni az előnyét, de figyelt végig, hogy senkinek se vezessen fel, hisz egy Skót leány végig a nyomában volt, míg végül Doró robbantott egyet, tutira ment,miközben álom szépen versenyzett, és…..150m….100m…50m…20m…5m…Az álom valóra vált, egy magyarországi kis település, egy magyarországi kis csapat nagy lánya, aki 5 éve tojáshéjjal a fenekén kezdte el ezt a sportot, eljutott oda, hogy 14 évesen nevet szerezzen magának Skóciában és bajnoki címet! Csuta…Dorottya Skót nemzeti bajnok, serdülő 1500m-n, és én csak egy mosolygós lányt látok, magasan a lelátóról, ahogy lépked felfelé a lépcsőn, és felfoghatatlan öröm volt számunkra, hogy egy Skót bajnok lépked fel hozzánk ezeken a lépcsőkön! Az öröm, és a boldog pillanatokról írni nem lehet, ezekre nincsenek szavak, és mire pislogtunk hármat, már fotózták id Dorkát, pár napra rá újságcikkben írtak róla, jöttek emberek beszélgetni, és hihetetlen sokan mosolyogtak ránk, pillantottak elismerően, aminél nagyobb elismerés nem is kellett számunkra! Egy kő esett le a szívünkről, végre leülhettem nyugodtan, és megittam egyedül kint az aréna előtt a lépcsőkön egy jó cukros Pepsit! Közben felnéztem az égre, láttam elsuhanni egy Boeing 737s gépet, amiről eszembe jutott, hogy egy ilyen gép mérnöki csoda, de Dorkánk egy Isteni csoda! Minkettőben tervezés, tudás, szív van, és ezzel nyugtaztam a napot, amiért jöttünk, azt haza is visszük! Este elhagytuk ezt a csodálatos arénát, én néha még messziről vissza vissza néztem rá, nehezen tudta elengedni a szemem, a szívem azt a helyet, ahol a profi atlétika fellegvárában lehettünk, lélegeztünk együtt mindenkivel, és ahol egy pár órányit mi is Skótok voltunk!
1500m, 1.hely
Este elmentünk egy szép helyre vacsorázni, majd Dorka korán lefeküdt, bizony megérdemelte a pihenést, Albi meg én elindultunk az estébe, hogy koccintsunk Dorka tiszteletére! Közben az jutott eszembe, hogy odahaza hogy fognak minket fogadni, miként fogadja majd Dorka sikerét a szakma, és a népünk! De ez már egy másik történet, amiről nem írok, ezt megtartom magamban, eldugom jó mélyre a lelkemben, lezárom hét lakattal! Albi, Doró és én még maradtunk pár napot Glasgowban partizánkodni, és ez a pár nap már csodálatos volt, szép volt minden pillanata, de vártuk már a repcsit, hogy hazánk felé vegye az irányt! Éjszaka későn érkeztünk, és a reptéren csapatunkból ott várt minket Montvai Anna, Dorór csapattársa, kedves kis futóm, és mivel is várhatta volna Dorkát, mint mézzel, ami Doró kedvenc eledele! Hihetetlen jó érzés volt, hogy Anna és családja hajnali 2kor ott várt minket a reptéren virággal és ajándékkal, szeretettel, amit soha el nem feledünk! Aztán megöleltem Albit, aki örök helyet kapott szívemben, és megöleltem az én kedves Dorkámat, akivel továbbra is merész, és meredek álmaink vannak, de……….előbb elküldtem pár napos pihenőre, és letiltottam mindenről, ami futás! Hát ez volt a mi kis, igaz történetünk!
Itt már verseny után a glasgowi modern művészetek múzeumában pihenünk…lelkileg 🙂
Szeretném megköszönni mindenkinek akik velünk volt, mellettünk segédkezett, a csapatnak a türelmet, hiszen Dorka felkészítése idő, és energia igényes volt.! Pusztazámor önkormányzata, és a Sportfood kft, Kata, Ati, és a család is Doró mögött állt, ami nagyban segítette munkánka! Végül szeretném megköszönni Tacsi kutyámnak a türelmét, és kitartását, hiszen pár napig másnak kellett rá vigyáznia, amit azért zokon is vett kissé, de már haverok vagyunk újra!
Nagy örömmel ajándékozta meg csapatunkat Simák Gergő, aki az idei szenior fedett pályás országos bajnokságon, egy kiváló idővel nyerte meg, az M35-s kategória országos bajnoki címét! Bátran, egyenletes stabil futásával az abszolút versenyben is előkelő helyen végzett, de ami számunkra a lényeg, hogy végig jól tartotta magát a versenytáv közben! Így Gergő egy újabb bajnoki aranyéremmel kedveskedett magának, csapatának és családjának, amiért az egész Pegazus Atlétika csapata hálás neki! További sok sikert kívánunk neked Gergő!
Csuta Doró arany, értékes helyezések a Pilis hegyein…
Több Pegazusos futónk is, a pilisszentkereszti sáros, nyírkos hegyeket választotta, az otthon melege helyett, ami nem csoda, hiszen kemény fából faragták őket! Természetesen, mindenkinél más és más volt a cél, a terv, mert ugye volt akinek gyakorló terepként, volt kinek éles versenynek számított ez a verseny.
Csuthy Merse a célban…
Barbély Ábelnek például a 4. helye értékes pontokat hozott, hisz Ábink bizony versenyben van az éves kupaverseny dobogóért! Ábi újoncként hihetetlenül szépen versenyez, csakúgy, mint Barbély Milos, Csuthy Mersénk, és Zoárdunk. Ők mindennyian “zöldfülűként,, érkeztek, ám edzésről edzésre, verenyről versenyre egyre jobbak. Ezen a verenyen számomra kissé csalódást okoztak a Lengyel lányok, én úgy gondolom, még maradt bennük, de itt voltak, és elvégezték a feladatukat. Viszont lassan Lizettre potenciálisan “veszélyt,, jelenthet Cseh Krisztina futónk, aki szintén kezdőként csöppent bele a versenyzés világába, és éles versenyeken is egyre jobb formát mutat! Krisztink bámulatosan bátran versenyzett! Colin, és Johi már már, rutinos versenyzőkként nyomták le irdatlanul keményen a távot, és mindketten sok pontot zsebelhettek be! Végére hagytam Dorót, aki magabiztos, gyakorló futásával mutatta be, hogy nem kell mindíg tövig nyomni a gázt, lehet lazázni néha néha, és gyakorolni a különböző taktikai elemeket! Külön dicséret illeti a két anyukát, Enzsöl Zsuzsit, és Várszegi Adélt, akik elkezdték csapatunknál az edzés munkát, és ezzel párhuzamosan a versenyzést is! Temészetesen Dorónál és a többieknél is ezek a versenyek a gyakorlást, teszteket szolgálják, mert ugyebár ne nagy, éles versenyeken nézzünk ki a fejünkből, ha történik valami! A srácok kiváló munkát, bátro futást mutattak be ezen a versenyen is!
Lengyel Gábor sikeresen teljesítette első, csapatunk színeiben történő nemzetközi versenyét, hiszen a Pozsony ORV atlétika találkozón, a junior 800m-s síkfutásban, egy okos, taktikus futásával a nagyon értékes 2. helyet szerezte meg!
Két futamból, a 2. helyet szerezte meg!
Mindez azért is értékes, mivel Gábor erre a versenyre bő kettő hetet tudott készülni, hiszen Dohában hetekig kórházban feküdt, ami miatt korántsem volt top formában! Futása stabil volt, ám a véghajrában nem tudott megindulni, viszont egyenletesen tartotta az iramát! Ennek a csodálatos 2. helynek nagyon örültünk, és bizakodva tervezzük az idei évi versenyeket! Szívből gratulálunk Gábor!
A Pegazus Atlétika szokásához híven, a Futapest terep kupában kezdte el az évet, hiszen kiváló felkészülési versenynek tekintjük ezen versenyeket, ahol rendszeresen részt is veszünk futóinkkal! Az év első állomása Budakalászon volt, igazi januári, rideg-hideg, és szorványosan hófúvásokkal tarkított időben, nem mellesleg havas, csúszós terepen, amit mi kiváltképp szeretünk!
Renink a célban
Futóink itt is remekül indítottak, nem beszélve arról, hogy többen itt kezdték meg futó pályafutásukat, vagyis ez volt életük első versenye! A lányoknál szeretném kiemelni Csuta Dorkát, aki taktikusan, óvatosan futott, ami nem jellemző rá, de közeleg számára a skóciai nemzeti bajnokság, így most semmi kockázatot nem vállatunk, így is nyerte a korcsopotot, amiben indult! Érdemes megemlíteni Sárközi Ritát, és Zempléni Lilla versenyzőnket, akik közül Rita egy nagyon kemény futással a dobogó harmadik fokára léphetett, míg Lilla a 4. helyne hozta be magát!
Rita bronz…
Mindkét lány eszement jól versenyzett fent a hegyen, estek keltek, de nyomták! A lányoknál hihetetlenül szépen mutatkozott be új versenyzőnk, Cseh Krisztina, akiben óriási potenciál van, és úgy gondolom, hogy rettentően szép jövő áll előtte! Ebben a kemény időben sima talpú cipőben a csodás 10. helyen végzett! O’Shea családból egy ici pici lány Sophie ment nagyot, aki még alig hogy a világon van, már 5. helyekkel büszkélkedhet! A fiúk! Colin fiúnk, bitang embereset futott, egy szintén nagy, és erős korcsoportban, ahol az 5. helye bizony felér egy győzelemmel! Nehéz terep, hófúvás, de Barbély Ábelt élete első versenyén mindez nem zavarta! Ábink félelmetes tempót diktálva, magam is meglepődve szemlélve mindezt, futott be a 3. helyre! Volt szerencsém Ábelt végig kisérni, és néha olyan dolgokat művelt a hegyen, amitől égnek állt a hajam! Kemény legény, csakúgy, mint Csuthy Merse, és Barbély Milos akik első versenyüket futották le, és bizony férfias küzdelmet vívtak! Csuta Johink egy nagyon nehéz korcsoport legfiatalabb harcosaként rongyolt be keményen a csodálatosan értékes 5. helyen! Laura viszont hozta stabilna a tőle elvárt futás, amiért meg is dicsértem, szépen versenyzett! Simák Gergőnk azt hiszem mindent megtett ezen a versenyen, amit csak lehetett, és újfent dobogóra ért fel mégpedig a második helyre, és persze a felnőttek között egy hölgy futónk is brillírozott, nevezetesen Bánfalvi Renink, aki elsőként ért célba! Remek hír számunkra, hogy Lengyel Lizett és Lengyel Laura terep futóink a 2018. évi összesített kupa versenyben az első helyen végeztek, így immáron újfent megvédték a Lengyel lányok címüket, de a 2019. év egy nehezebb év lesz számukra, hiszen megjelentek a porondon új versenyzőink! A csapat idény kezdési eredményeivel maximálisan elégedett vagyok, megyünk tovább előre, keményen!
Ábel, Milos, Merse, Anna, Lalu, Dorka varázslat a hegyen…
7,5km, 400m szint, abszolút országúti eredmények:
1.hely:Csuta Dorottya
3. hely:Montvai Anna
8.hely:Lengyel Laura
Csodálatos verseny nappal zárhattunk le a 2018. évi sikeres esztendőnket! Ez a verseny nem csupán azért volt csodálatos, mert kettő Pegazusos lány is a dobogóra állhatott, hanem bizony ennél sokkal nyomósabb ügy okán jelenthetem ki mindezt!
Warrior……..Ábel (8éves) 7500m után a célban! 2018. december 29. Kékestető, 1014m!
Kezdem is a lányokkal, hisz úgy illik! Három kiváló futómnak a mátraházai edzőtáborban felvázoltam, egy Kékestető országúti verseny lehetőségét, ami kiválóan bele is passzolt az edzés programunkba, így lányaink ott figyeltek a rajtnál. A versenyt nem lehet könnyűnek mondani, hiszen pontosan 1014m-ről indultak a rajtoló futók, és futottak le Mátraházára, ahol egy fordító után, irány vissza a célkapuba, ami szintén az 1014-s kő mellett hesszelte a futókat! Szóval nem volt egyszerű a képlet, ám nekünk annyiben volt “könnyebb,, dolgunk, hogy a lányokkal gyakorlatilag ott laktunk fent a hegyen és csak 30.-n tértünk vissza felhő országból, a Nap birodalmából, a sötét középkorba, Budapestre! Lányaink a fentlakás, és az ismert útvonalnak köszönhetően, szinte hazai terepen versenyezhettek, és bizony a rajt után Csuta Dorka és Montvai Anna mondtak “SAY GOODBY-t,, míg Lengyel Lauránk egy kiváló, okos tempóban ereszkedett le a hegyről, de bizony Anna és Dorka sem nyomták, hiszen kímélték a lábukat, Laura pedig nem nyerni jött, hanem élvezni a futás örömét, neki ez okoz örömet, a másik kettő kis raptornak már más tervei voltak! Én magam is ereszkedtem lefelé a fordító irányába, hiszen “vadi új futóimat,, navigáltam a helyes tempó irányába, ám rájuk hamarosan kitérek, mert bizony megéri de nagyon!
Férfiak….Merse, Ábel, Milos!
Node a fordító irányából Veronika-rét magasságában megjelent egy felnőtt férfi futó, és persze Dorkánk, aki igyekezett megmutatni neki, hogy egy 14 éves lány mire is képes! Végül láttam őket elsuhanni, miközben Dorka motyogott nekem valamit, de már el is illantak, megjegyzem felfelé illantak el. Nem is annyira rá, megjelent Anna, aki egy felnőtt női futóval bandázott, egészen a célig, és Anna egy csodálatos versenyzéssel ért be a 3.helyen, ami azért volt csoda, mert Anna három hónapja szinte nem is edzett, csak most kezdett el átmozgani, hisz iskolai túrán elesett és mindkettő térdét lezúzta, aminek sok idő kellett a gyógyuláshoz! Azt viszon öröm volt látni, hogy milyen képességekkel rendelkezik a mi Annánk, és bizony már dörzsölöm a tenyerem előre! Végül Laura! Laura egy igazi gyöngyszeme csapatunknak, mert bár ő nem akar nagy babérokra törni, és nem álmodik olimpiáról, mégis hobbi futóként csapatunk egyik legkeményebben dolgozó sportolója, akiből bizony lehetne egy kiváló verseny gyalogló!
Montvai Anna koncentrál!
Lalunk mind az edzőtábori edzéseket, mind pedig a versenyt, profin végig csinálta, és példaértékű sportolója csapatunknak, csakúgy, mint Montvai Anna, és Dorkánk! Kiváló sportolókkal, kiváló emberekkel volt dolgom a hegyen! Azért szeretném megjegyezni, hogy az eredmények hirdetése után Dorka, Anna, Lalunk simán lefutottak a hegyről eme kemény verseny után az edzőtáborba hiszen, közeledett az ebéd időpontja………….kis éhenkórászok voltak, nem akartak autózni, pedig jöhettek volna autóval! Lássuk akkor a nagy számot, Milost, Ábit, és Mersét, és volt még egy kiváló sportolónk egy szülő, akit nevezzünk most “varázslónak,,! Nos amit ők véghez vittek, az ékes példája annak, hogy az akarás, a szorgalom, az emberi tettek csodálatos élményeket adhatnak embereknek, gyerekeknek, szülőknek, és edzőnek, és bizony nem kell ehhez bajnokságokat nyerni! Merse, Ábi, és Milos, ez a három derék fiú szeptemberben kezdett a pócsmegyeri csapatunkba, és iszonyatos szorgalmuknak köszönhetően szó szerint a nulláról indulva, decemberre eljutottak oda, hogy 7500m-t, hegyről le, majd fel futva végig csináltak, ami számomra igazi csoda! Ez a három kemény tökű szívós srác odaállt, és azt mondták………..PLAY HARD! Szeptember óta edzenek szorgalmasan a pócsmegyeri szántásban, a sárban, hidegben, esőben, és abban a bizonyos fenyvesben, ahol esténként rohangálunka fák között, nos ezek a FÉFIAK megmutatták mindenki számára, hogy akik a tv előtt nyomják a telefont, azok a pudingok, és Milos, Merse, Ábi, akik feljöttek a hegyre, és életük első versenyén azonnal egy kemény szintes versenyen bizonyították mindenki számára, hogy Mi…….VAGYUNK…….A…….FÉRFIAK!
Laura, Anna, Dorka a Kékesen!
Ábink 8 évesen baktatott le, és kapaszkodott fel Mátraházáról a Kékesre, és verseny közben arra gondoltam, hogy ilyen nincs a Földön! Pici lábai szépen szelték a mátrai kilómétereket, mígnem Ábink megjelent szikrázó Napsütésben a célkapuban! Mindenki nagyon büszke volt Rá, csakúgy, mint az egyre komolyabban futó Mersére, és Milosra! Ők ketten a fordító után egyéni versenybe kezdtek, és mindmáig nem tudjuk mi történt a célban, de ahogy érzem, vannak ők akkor barátok, hogy egyszerre értek be! Szenzációs három sráccal futhattam együtt, és bizony igazán nagy örömet okoztak nekem, de szüleik szemében csakis hősök lehetnek, mint az én szememben is! Végére hagytam a titokzatos “varázslót,, aki valami igazán szépet varázsolt ezen a versenyen, és mindenki büszke Rá, remélhetően ő maga is az, és felfogja, hogy mire is képes! Ezen a csodálatos versenyen Dorka, Anna, Laura, Abi, Milos, Merse, mindannyian varázslók voltak, engem legaább is elvarázsoltak! Köszönöm Nektek ezt a szép élményt! Szívből gratulálok Nektek és mivel mással búcsúzhatnék, minthogy Boldog…….ugyan már!? 🙂 ……..PLAY………….HARD……..https://www.youtube.com/watch?v=5dbEhBKGOtY
