Hétköznap is versenyeztünk…
Szerda reggel 4:30-kor csörög az óra, korai indulás Bécsbe, egy klassz kis futóversenyre, ahol még így az idény végén szakíthattunk némi ,,szajrét” a gyerekekkel és Gergővel, egyetlen felnőtt futónkkal. A nevezéseket előre leadtuk, így mindenkit a helyszínen vártak a rajtszámok névre szólóan, és a rajtcsomag.
Az egész lejelentkezés nem volt több 5 percnél. Miután ez megtörtént, 400-s futóimmal meg is kezdtük a melegítést, mivel nem volt sok időnk vakarózni. Blanka, Anett, és Marci volt az első három futónk, akik elkezdték a versenynapot. Blankán látszott némi feszültség, Marcin a nagyon akarok arckifejezés, míg Anett szinte izgalom nélkül állt oda a rajthoz. A különböző korcsoportokat egyben indították el, ami némiképpen gondot okozott Blankának a rajtnál. Enyhén hűvös, igazi őszi idő fogadott minket, de teljesen ideális volt a versenyzéshez. A 400-s rajtot követő pár másodpercben Blanka kihámozta magát a tömegből, és irdatlan erővel és gyorsasággal száguldott keresztül a mezőnyön, hogy a fordítóba, már egyedül futhasson vissza. Így is történt. Blanka (1.hely) egy jó erős tempóban, önfeledten, boldogan száguldott visszafelé, a precízen, pontosan kimért pályán, hogy egészen jó idővel szakítsa el a célszalagot, vagyis lépjen keresztül az időmérő kapun. Jaj de boldogok is voltunk, megvan az első érem.
Blanka után vágtázott a mi nagy Marcink! Marci teljesen kifutotta magát, és minden méterért kegyetlenül megharcolt, aminek eredménye egy tényleg csodálatos 5. hely! Persze Marcink szomorú volt, mert nem szerzett érmet, de elmagyaráztam neki, hogy ez az 5. hely felér egy nagy győzelemmel. Mindenki tudja, hogy Marcink a fél nyarat kórházban töltötte, de mára totál egészséges, és fut, mint a villám és edzéseken is egyre jobban teljesít. De a kimaradt időt pótolni, kell és ehhez idő kell. Marci 1.5mp-el maradt le a 3. futótól, és 3mp-l az első helyezettől. Hatalmas futás volt, mert végig változtak a helyek. Marci megértette, hogy ez az 5. hely miért is volt nagyon nagy tett, dolog. Marci után ért be a célba, egy immáron stabil versenyzőnk, Makray Anett, aki hidegvérrel állt a rajtnál. A startot követően neki is adódtak problémái, kicsit beragadt, mivel sok kamikáze futó nyomult előtt. Anett emiatt kissé hátrányba került, de eszeveszett tempóban hozta fel magát és sikerült bejönnie a 3. helyre! Nagyon tetszett Anett futása. Nos három 400-s futónk úgy érzem nem hozott szégyent csapatunk hírnevére. Blanka, Anett és Marci kiválóan, profi futóként versenyeztek. Őket követték az 1600m-s ,és a 3200m-s futóink!
Nos a lányoknál egy igazi régi motorosunk, nagy tapasztalatú Zsámár Annánk állt a rajtnál. Annának általában fekszenek az utcai versenyek, így ennek reményében vártam én is a rajtját. Annát imádom, de mondtam neki, ha most nem nyer, akkor fusson is tovább, mert én megnyúzom. Annában mindig is ott lapul egy jó futás, de ritkán jön ki belőle. Így most bizony nagy nyomást tettem a vállára bevallom őszintén. Vagy nyer, vagy fedett pályán nem futhat az ob-n! Anna nyert! Szenzációsan versenyzett, pedig a rajtnál felhívták a figyelmünket, hogy ott van a mezőnyben egy átkozottul jó külföldi csajszi. Nem érdekelt ki az, csak az, hogy Anna érjen be első helyen. A rajt után Anna nagyon okosan versenyzett, pedig homlok egyenest másként csinálta, mint az a Pegazusok verseny stratégiája, de ugyanakkor minden futóm felülírhatja döntésemet, ha a verseny megkívánja. Anna jól döntött. Féltávig az első három futó nyakán lógott, aztán jött a husssssss. Amikor messziről láttam a futókat, a felvezető bicajos mögött egy vékonyka, gyors Pegazusos futó látszott vágtázni.
Zsámár Anna 1.hely! Így ért a célba. Rendkívül örültem Anna sikerének, de ő is. Így engedem futni az ob-n 2017. évben! Ezt a győzelmet pedig nagyon megérdemelte. Férfiúi futónk pedig ezen távon Makray Bendek volt. Beni, mint mindig, most is vérben forgó szemmel várta a startot. Ezt követően Beni élre állt, és nyomta a tempót keményen. Beni futása most nem tetszett, nem mozgott szépen, ami érthető is, hisz benne volt még a Budapest bajnokság kegyetlen 600m-e! Fáradtnak tűnt nekem, de a fáradtság érzésével Beni mit sem törődött. Visszafelé irányon Benedek még mindig vezetett, de piszkosul jött fel rá egy nála 4 évvel idősebb hatalmas fizikumú srác, aki a végén meg is fogta. Így ért be Benedek a csodás 2. helyen. Bátran, keményen harcolt, úgy miként egy Pegazusos futónak azt kell is tennie! Le a kalappal srácunk előtt, panasz nem lehet Rá! Ha friss én mondom az idősebb futó nem nyer Beni ellen, de ugye jól tudjuk, hogy az atlétikában nincs ha! Következzék végül a 3200m-s táv kettő résztvevője, Csuta Dorkánk, és Simák Geri! Dorottya immáron vérprofin melegített, önállóan készülődött a nagy futásra. Jó volt látni, hogy kettő év alatt hová jutottunk, amikor még kicsi gyerek volt és istápoltam, támogattam Dorót, most meg itt nő fel a szemem előtt és válik belőle igazi harcos. Jó érzés volt bennem és elégedettség. Doró ellenállhatatlanul futott, pedig rajta is látszott az idény végi fáradtság és a hajnali kelés. De kiváló idővel nyert (1.hely) és mindenki elismerően tekintett Dorkára a szurkolók és versenyzők közül egyaránt, mert klasszis futót láttak versenyezni. Engedjétek meg, hogy most kicsit kitérjek Dorkára és Annára.
Ők ketten régi versenyzők nálam. Mindketten törpicsekek, apró mókuskként kezdték nálam pályafutásukat. A sok-sok nap, hét, hónap, év alatt látom, hogy közös, és szorgalmas munkánk, miként válik igazi értékké, miből mi lesz. Szentül hiszem, hogy szorgalmuk és közös céljaink bárhová elrepíthetnek minket. Annából is profi versenyző fog válni, Dorka pedig már megelőzte korát. Előttem érnek klasszis futóvá, és ez nagyon jó érzés nekem, mert tudom, hogy jó úton járunk. Végére hagytam Simák Gergő futómat, aki a felnőtt férfiak mezőnyében repesztett egy nagyon biztató időt, és Gergő brutális hajrában ért be a 2. helyen. Gerink nagyon szépen fejlődik és ő is látja, hogy közös munkánk gyümölcse szépen lassan érik be. Egy éve még izgult, hogy bezzeg ez meg az miket fut, ő pedig nem. Megnyugtattam, hogy minden rendben lesz és dolgozzon szorgalmasan és bízzon a munkában. Gergő bízott és manapság egyre jobba fut, egyre gyorsabb, így már mások nézik Gergőt ámulattal. Ennyi minden változás történt egy év alatt. Csapatunk szorgalmas, hűséges futói mind szépen fejlődnek. Megjegyzem minden futónk hűséges.
Hűséges a csapathoz, hozzám, és bíznak a profi munkában. De erejüket a csapat erős szellemisége adja nekik, az összetartozás. Én nagyon szeretem a futóimat, és ennek megfelelően barátként is kezelek mindenkit. Jó ez a csapat én mondom, és büszke is vagyok Mindegyik gyerekre és felnőtt futómra! Öröm Velük dolgozni, és az Isten, az égiek szernek minket úgy hiszem. Ezen a bécsi versenyen, amikor gyerekeink hajnali 4-5-kor keltek, nos………..született 3 arany, 2 ezüst, 1 bronz és egy csodálatos 5.hely! Blanka, Anett, Marci, Anna, Dorka, Benedek, Gergő…………büszke vagyok Rátok! A verseny után elindultunk egy jó ebédre a közeli étkezdébe, utána pedig irány a vidámpark, ahol jól szét csaptuk magunkat. És az a 117m magas körhinta…….hát nem tudom megunni. Szép nap volt!
Pegazus atlétika……az erő velünk van!