Csuta Dorka egyéniben, lányaink csapatban lettek bajnokok…
Csuta Dorottya abszolút egyéniben is bajnok lett, míg csapatban is remekeltek a lányok, hiszen Zsámár Anna, Lengyel Laura, Csuta Dorottya Pegazus trió a bajnoki címet is elhozták a csapatnak! Dorkával a budapesti mezei mindössze egy gyakorló versenynek számított, ezért is futott rajta, hogy próbálgassa magát és technikáját, míg Annával, és Laurával a tisztes helytállás volt a célunk!
Annát az első tízbe vártam, amit kifogástalanul meg is csinált, Laura pedig igazán, tisztességesen odatette magát, hiszen, ha ő nincs, akkor gyakorlatilag nincs csapatunk, no és nagy dicséretet érdemel, hiszen a versenyen még nem volt teljesen rendben, egy betegségből lábadozva jött el a versenyre! Laura mindenképpen akart futni a csapatért, és ennek köszönhetően a triumvirátus teljessé lett és megnyerték a bajnoki címet! Dorka elfutott a fiú mezőnnyel, aminek aztán az élére is állt és diktálta a tempót, majd szóltam is neki verseny közben, hogy nem engedheti el a fiúkat, így megőrizte vezető helyét, és első helyen érkezett célba, pedig a közelgő diákolimpia mezei országos döntője miatt nem is futhatott erősen ezen a versenyen, hisz tartalékolni kell a pálya versenyekre, aminek okán a diákolimpia mezein is egy új taktikával rukkolunk elő!
Zsámár Anna felkészülése elég kaotikusra sikerült, de ezen a versenyen Annácska becsülettel oda tette magát, és talán mondhatom is, hogy a várakozásokon felül teljesített, ám jól tudom, hogy Annába ennél sokkal több is van! Minden esetre Anna a kiváló 6. helyre hozta be magát, amit pozitívumként könyveltem el magamban! Harmadik futónk, Lengyel Laura erőn felül teljesített, ugyanis csupán akaratból futott, erő most nem volt sok, mert ugye az a fránya betegségből adódó legyengülés betett neki, de hősként nyomta végig a távot, és ennek is köszönhetően a csapat bajnok lett! A végére hagytam szándékosan Csuta Johinkat, aki még nem igazán tudja, hogy mit is kezdjen ezzel a szép sporttal, így néha néha felüti kis fejét edzéseinken, és szinte null kilométeresen a bámulatos 7. helyet szerezte meg! Johi lehet, hogy testvére nyomdokaiba lép, ezt senki sem tudja, de azt jól látni, hogy a tehetsége, lelki és agyi kapacitása adott a műfajhoz! Rettegj magyar atlétika, mert ha Johi is “rendszerbe,, áll jaj lesz nemulass! Végül a nagyoknál Simák Gergő képviselte becsülettel, tisztességgel a Pegazus Atlétikát, és a szenior magyar bajnokságban indulva, Gergő egy igazán szép második hel
yezéssel ajándékozott meg minket! Geri futásán látszott, hogy most nincs ereje teljében, amit ő maga is megerősített, ami nem csoda, hiszen dolgozik minden nap fizikai munkát reggeltől szinte estig, és mellette edz szorgalmasan! Amit ebből ki lehetett főzni, azt Gergő meg is főzte, és csak elismerően tudok róla nyilatkozni! A mezei jól megmutatta, hogy a kis Pegazus csapat milyen erőt képvisel, és bárhol az országban felüti fejét, ott mindig sikeresen szerepel!
Szívből gratulálok Nektek, hajrá Pegazus Atlétika!