Ádáz kalóz ütközetek a Dunán…

Elkezdem, bizony ennek az öt napnak, és annak történéseinek a leírását, hogy az utókor ámulattal olvassa majd, hogy miként élék napjaikat, a Pegazus atlétika csapatának gyermek kalózai a dunai életüket a 2016. év nyarán. Meleg nyári nap fogadta az elvetemült, rettegett hírnevű kalózokat, akik ezen a héten újra összejöttek, hogy aztán felvonják halálfejes zászlaikat hajóik orrában, jelezvén, hogy bárkit megtámadnak, ha kell, és senkitől sem félnek. Ez be is bizonyosodott, hiszen kettő csatahajónk sikeresen torpedózott meg egy ellenséges gyorsnaszádot, amely súlyos sérüléseket szenvedett, és kapitánya a Duna vizébe kényszerül esni, hajója pedig javításra szorul a szárazdokkban.

20160720_192833 (1024x614)
NAVY ONE legénysége 🙂

No de ne szaladjunk annyira a történet elejibe, hisz még be sem mutattam a hírhedten kegyetlen kalózokat. Elsőként kezdeném Makray Benedek kegyetlen urasággal, majd Makray Lillával, aki egy miskolci kalózképzőből jött garázdálkodni a vízre. Őt követi Habó Levente, aki brutalitását, már demonstrálta a surányi boltban múlt évben, és igazi kemény UTE “b,, közép foci táborban edződik, majd jöjjön, Csesznok Ádám, egy félelmet nem ismerő kalózhajó kapitány, aki mérnöki pontossággal támadta meg az ellenséges hajót. Móró Márton kalózunk harci sebeit büszkén viselve kórházban kötött ki, de a whisky segített neki, sebeit tisztán tartani. ( whiskivel locsoltuk a sérülését). Következzen hát a pokol szülötte, démonok gyermeke, Zsámár Anna, aki kalózkodásra született, és talán az egyik legkegyetlenebb kalóz volt közülünk. Tarnay Teó bizony gondolkodás nélkül támad, bárkire, bármire, bármikor lecsap. Kirst Athina kalózlányról annyit csak, hogy Zeusz szülötte!

20160721_162506 (1024x614)
Agresszor kapitány, Hódosy Márkónk 🙂

Céltudatosan, erőből, ésszel támad, és kalózok köreiben is, kegyetlenségéről hírhedt, még kalóztársai is tiszteletben tartják személyét biza. Csuta Dorottya, Pusztazámor betonkemény kalózai közül az egyik, mégpedig a leggyorsabb. De nem csak a zámori ördögképzők között a leggyorsabb, de országos hírnévre is szert tett már, amit ezen a héten is megvillantott. Talán az egyik legismertebb kalóz e honban, ……félnek is tőle, mint a tűztől. Lássuk, lássuk az új vízi zsiványt Keczéry Orsolyát. Orsi még csak nemrégiben érkezett hozzánk a kegyetlenképzőbe, egy másik kalózképzőből, ahol bizony pitéket képeznek, nem zsivány, erős, kegyetlen, zord, dunai hajósokat. Ám Orsolya azonnal, első nap bizonyította, hogy nálunk a helye. Kővár Blanka is csatlakozott az egy hetes portyázók csapatába, és bizony Blanka nem ismer félelmet, minden kommandós akcióban benne volt, mi több a fájdalmat nem is ismeri, hiszen amikor egy mólóról vízbe vetette magát és hassal érte a vizet, ami nagyot csattant rajta, szinte csak a szája görbült kicsit, de könnyeket nem hullajtott. Nem ismeri a fájdalmat és ezt a szót sem. Varga Áron egy másik egységtől jött hozzánk, hogy megtanulhassa, miként kell földön és a vízen sikeres csatákat vívni, amelyeket gyorsaságát kamatoztatván nyert is. Nagy András az egyik csatahajó kalóz média felelőse volt, és maximálisan jól hergelte a hajó legénységét a csaták közben. Szondi Milán életében először kapott kegyetlen csibész képzést táborunkban,amit olykor nehezen viselt, de gyorsan rájött, hogy kalózok között vagy beállsz a csatasorba, vagy Lucifer és Zeusz haragja által tomboló tűzön égsz meg. Milán így inkább jobbnak látta integrálódni a banditák közé magát.  Hódosy Márk ellenséges hajózóként fektette le járművének testét, amit napokig keményen meg is hajtott, és sikeres csatákat vívott ellenünk, mígnem egy brutális, embertelen keménységgel elkövetett összehangolt támadásban, ahol a pánik lett úrrá gondolkodásában, el nem süllyesztettük őt a nyílt vízen. Mint láthatják, a Pegazusok csapatának kalózai ténylegesen, éles bevetéseket hajtottak végre a Dunán. Még egy UTE hajó legénysége is nagy ívben kikerült minket Ráckevén, amikor meglátták hajóinkon a halálfejes lobogót…….erről ennyit.

20160720_130257 (614x1024)
Gedeon Zsolt, a flotta parancsnoka….

Végezetül maradtam én, ennek a memoárnak írója, Gedeon Zsolt, aki sok sok éve, ezernyi csatát megvívva eljutottam oda, hogy kegyetlenkedéseimet, brutális harci morálomat átmentsem a fiatal nemzedékre. Nos ez az elit alakulat érkezett meg ama emlékezetes napon a becsei “katonai,, bázisra. Elsőként kiépítettük a bázisunkat, ahová senki nem léphetett be az engedélyünk nélkül.  És ugye engedélyt pedig nem igen adtunk senkinek sem, így esett, hogy furfangos terveinket, magányban, nyugalomban szövögettük………hogy aztán az éj leple alatt, és a nap világosságában éljünk és vigadjunk. No így esett, hogy első nap reggelén, szépen megérkeztek a hajósok, és a lecuccolás után azon nyomban eligazítást is tartottam, hogy azt a kevéske, ámde fontos szabályokat mindenki maximálisan tartsa is be. Ezt majdnem mindenki meg is értette, de néhány nem a csapatunk magját alkotó kalóz még feszegette a határokat első nap, aztán egy általam kieszközölt nyomatékos 5 perces monológ után mind a három kalóz megértette, mert tudták, hogy Krisna védikus haragja, kutya töke az én haragomhoz képest, ami lecsaphat rájuk, pedig szívem pipacsokkal van kirakva. Első napunkon, szép napsütötte időben első és legfontosabb feladat volt, a hajózok képességeinek felmérése, és kiképzési hajózások lefolytatása. Örömömre szolgált, hogy kettő egységünk egy lány és egy fiú SEAL alakulat, kiválóan, professzionálisan állt össze, valamint az ellenséges hajó gyorsnaszád is készen állt a következő napi bevetésekre, Hódosy Kapitány vezetésével, akinek azért akadtak problémái a technológiával az első kihajózáskor. Lássuk, hát, hogy a különböző hajó egységek miként álltak fel. A NAVY ONE-ban ültek Kirst Athina navigátor, Zsámár Anna médiafelelős, Keczéry Orsolya tengernagy, Makray Lilla gépész, Csuta Dorottya teljesítmény technikus, Kővári Blanka programfelelős, Szondi Milán kadét,  és Gedeon Zsolt kormányos ellentengernagy, a sötét erők ura! Másik hajóegységet képezte a NAVY TWO romboló fregatt, akiknek kapitányuk a határozottságáról, félelmet nem ismerő bátorságáról híres Csesznok kapitány admirális.

20160720_161352 (1024x614)
Navy two legénysége, itt még ellenségként…

Felderítőjük Habó Levente volt, aki az egységet az ellenség irányába vezette. Mellette ült az az ember, a terminátor, akitől az ördög is retteg, a hajó erőátviteli egysége……hölgyeim és Uraim………igen ő az, bizony jól gondoljál, ő az aki meghódította Lengyelországot és Bécsben is csak suttogják nevét. Makray Benedek is ebben a hajóban ült. Mögötte ült a tüzérség vezetője, aki a harmadik napon telitalálatot ért el egy ellenséges hajón, ő bizony Tarnay Teó tüzérségi tiszt. Társa Móró Márton volt a hajó szive és tartotta a lelket mindenkiben a nehéz időkben, aki súlyos harcok közepette szenvedett sérülést, így kórházi kezelésben kellett részesíteni őt, ám még a műtőasztalon is fogat összeszorítva viselte a kapitányi sapkát, amit sérülése után kitüntetésként kapott az egységtől, bátorságáért, hősies helytállásáért. Móró hadügyminiszter azóta egészséges és újra csatába kívánkozik, hogy védje egységét a hazai vizeken. Az egységben foglalt helyet egy igazi provokátor, aki az ellenséges egységet akkor is harcra kényszerítette, amikor annak, már nem volt kedve harcolni, ő volt Nagy András beépített ügynök. Társa Varga Áron szintén tüzérként dolgozott a fedélzeten és precíz találatokat ért el Hódosy rombolóján. Hát így álltak össze a vízi kalózok csapatai. Első este a sportfoglalkozásokat követően, vacsorázni mentünk a közeli csárdába, hogy éhségünket, és szomjunkat oltsuk éjszakára, mert másnap bizony tombolni mentünk a ráckevei strandra. Reggel korán keltünk és az eligazítást követően ki is hajóztunk a nyílt vízre, és irány Ráckeve. Hajózás közben nyugodt 2-3 csomós sebességgel szeltük a habokat, nyugodt szélcsendben, és élveztük a szabadságot, miközben a kalóz zászlóinkat meg meg lengette a langyos nyári szellő. Én közben figyeltem, hogy miként, hogyan dolgozik a mi és a másik hajó legénysége.

20160721_143035 (1024x614)
Oriska, Athina, Ádám és én készítjük az uzsit.

A lányok egy összeszokott, harmonikus, nyugodt egységes erőt képviseltek, készen minden támadás elhárítására, és mint az később majd ki fog derülni, erre szükség is volt. A lányok hajójában a rafináltság, a dörzsöltség, de legfőképpen az ész játszotta a főszerepet, míg a fiúknál az erő természetesen, aztán Hódosy Márknál pedig a gyorsaság állt középpontban, ami nem mindig volt kifizetődő, valamint hajójának hossza is sokszor okozott neki meleg pillanatokat. Hiába a veszedelmesen gyors hajó, ha azt fel is kell tudni gyorsítani, ami Márkónak kiválóan ment és bámulatosan hárította el támadásainkat……….addig, amíg egyszer csak meg nem kapta halálos sebet ejtő torpedóját. De a sztori még nem tart itt ugyebár. Ráckevére úgy bő egy óra alatt értünk oda, hiszen a lányok folyamatosan kaptak tőlem instrukciókat, így tanulván meg a manővereket, vészhelyzeti eljárásokat, vagyis miként kell finom manővereket, sos elkerülő manővereket végezni, no meg parkolás finoman, precízen, és persze a hajó mozgásának érzékelése is a tananyagot képezte. Asrácoknál Csesznok Úr keményen tartotta a rendet és nem tört ki egyszer sem lázadás, mi több rendkívül profin hajóztak a fiúk, maximális biztonság mellett. Hódosy hajója is kiválóan üzemelt, és csak úgy száguldozott a vizeken, némi vagánysággal megtűzdelve, néha lenézvén hajóink lassúságát, ám a mi hajóink rombolók voltak, nagy legénységi állománnyal, míg az öve igazi kis torpedó naszád. Ám a mi hajónkat egy nagy tapasztalatú háborús veterán navigálta és ez lett a veszte. No de ki is kötöttünk Ráckevén, és kezdetét vette a dzsembori, ahol az első vízi ütközet kezdetét is vette. A fiúk első nap, még az ellenség szerepét töltötték be, így én és a lányok veszedelmes tervet szőttünk ki ellenük.

20160720_221741 (1024x614)
Este is vízen voltunk, ráadásul telihód vót.

Első nagy fogásunk az volt, amikor a NAVY TWO Csesznok egységet egy sziget csücsök elérésekor az utolsó pillanatban harci manőverrel, tévútra kényszerítettük, vagyis a NAY ONE egy rövidebb úton haladt tovább, míg a NAVY TWO a sziget íveltebb felén hajózott tovább, ezzel csökkentvén egységük energia háztartását, mivel a mi egységünk a NAVY ONE ennek köszönhetően a Ráckevei strandnál, már éles bombázóbevetéssel várta az ellenséges egységet, így mi a partról indíthattuk Tomahawk tölteteinket. ( A Tomahawk szárnyas rakéták támadták Iraq-ot a sivatagi vihar hadműveletben 1991-ben az öböl háborúban, amit mi a Ráckevei ütközetnél kukorica csövekkel helyettesítettünk) A kukorica cső kisebb járulékos veszteséget okoz, mint egy Tomahawk 🙂 A fiúk megkezdték a lassú és pontos kikötést, és már eléggé ki voltak ránk akadva, a titkos manőverünk miatt, így élces hangon fenyegetően közeledtek a parthoz. Töltényeink a fűben hevertek tüzelésre készen. Én mint a  csajok kapitánya igazi háborúba hívtam a fiúkat és a lányok, már nagyon várták az ütközetet. Eljött a pillanat…….és tüzeléssel várj…….várj……várj……..tüzelésre készülj……..tűűűűűűűűűűűűz, és már meg is kezdődött a ráckevei sivatagi vihar hadművelet, ahol a NAVY ONE elsöprő erejű támadást hajtott végre, ezzel a a fiúk NAVY TWO hajóját a kikötés megszakítására kényszerítették. Persze a NAVY TWO legénysége igyekezett szóbeli fenyegetéssel, háborúval erőt demonstrálni, ám akkorra mi már a fagyizó felé tartottunk és hajónk a parton sütkérezett. Itt a strandon aztán gyorsan béke köttetett, és ultimátumot kapott a NAVY TWO legénységi állománya, vagyis……..vagy mellénk állnak, vagy hajójuk el fog süllyedni a hazafelé vezető irányon. Erre a fiúk keményen reagáltak, ám a hazafelé vezető irányon jól érzékelhető volt a NAVY TWO baráti közeledése, de még nem volt igazi  a béke. Ezt megelőzően Móró Marci harcos tengerész súlyos, ám nem halálos sérülést szenvedett a parton. Sebét szakszerűen elláttuk, úgy, ahogy az a nagy könyvben meg vagyon írva, ám másnap sajnálatosan kórházban folytatták sebének ellátását. Azóta kiválóan érzi magát. ( Marci belelépett valami szúrós cuccba, ami megszúrta a talpát). A ráckevei parton egy full-extrás játszótéren elkezdtük a fizikális tréninget, vagyis minden kalóz egy kijelölt akadály pályán rohant végig, ügyességét és merészségét felhasználva, mindezt időre. Egyetlen kalózunk mondott csak ellen a kihívásnak, nevét nem írom le, de félelmét nem tudta legyőzni sajnálatosan.

20160723_220751 (1024x614)
Rockerbulin, habpartyban 🙂

Viszont a többi kalóz, fergeteges csatákat vívott a stopperóra ellen. A győztes lánynak és fiúnak felajánlottam egy jégkrémet és egy Topjoy üdítőt. Természetesen mindenki kapott fagyit, hiszen megérdemelték mind. No az egész napos strandolást követően harcosaink hajóba, vízre szálltak, hogy hazafelé vegyék a szép Napsütésben, az irány és beiktassák közben a lakatlan sziget felfedezését, mert bizony tényleg találtunk egy igazi lakatlan szigetet, ahol azért volt lakó, nevezetesen a darazsak. No de ezt megelőzte a világtörténelem legnagyobb vízi ütközete, amely Hódosy Márk sötét Úr, és a NAVY ONE, NAVY TWO között bontakozott ki. Az egész hajóút nyugodtnak indult, a lányoknak mondtam is, hogy nagyon lazán evezzünk, élvezzük a csodálatos tájat, és a finom meleget. A NAVY TWO legénysége közben jelezte, hogy admiralitásunknak behódol, így kettő hajóosztállyal szeltük a habokat. De mint az a legtöbb háború kirobbanásakor lenni szokott, egyik fél meghúzza a ravaszt. Ezt a lépést Hódosy kapitány lépte meg azzal, hogy provokatív kijelentéseivel, hajója gyorsaságával hencegve, lenézte egységeink mozgékonyságát. Ebből aztán hatalmas, hazáig tartó háború kerekedett. Hódosy kapitány több provokatív manővert eszközölt ki ellenünk, közben a “mi van skacok, de lassúak vagytok, nem tudtok elkapni kijelentés,, többször is elhagyta száját, közben jókat nevetett rajtunk. Ezalatt egyik hajónk sem tudta elkapni a sötét nagyúr hajóját, így cselhez folyamodtunk és tudtam jól, hogy a csalit bekapja. Mi a lányokkal dél felé vettük az irányt, míg a srácokkal megbeszéltük, hogy ők folyamatosan támadják északról, folyás iránnyal párhuzamosan úgy, hogy közben araszolunk a part felé. Bizony a part felé, mert ott hiába a gyors hajó, ott nehezen manőverezik. Ám erre sem kellett, hogy sor kerüljön, mert Hódosy kapitány elkövette a legnagyobb hibát, pontosan azt, amit a Japán flotta a II. vh-ban! Csak a csalira figyelt, ugyanis mirólunk azt gondolta,hogy elindultunk dél felé haza, ám ,amikor a fiúk szóval tartották őt és Márkó lelkesen vívta a szópárbajt, mi a lányokkal bődületes sebességre kapcsoltunk, és romboló hajónk csak úgy tépett a vízen. Márkó amikor, már észlelte a bajt, hirtelen pániktól kitörve, nem tudta ledönteni, hogy előre, vagy hátra startoljon. Ezzel megpecsételte sorsát, mert a fiúk is izomból támadták.

20160722_081450 (1024x614)
Kalóztanya, Navy one szállás.

Így esett meg, hogy Márkót pontosan egyszerre jobbról és balról kapta az ütközést, találatot, amitől ökölnyi léket kapott hajója és fel is borult! Ezzel született meg a Duna egyik legnagyobb nyílt vízi csatájának legendája, ahol igazi csapatmunkában diadalmaskodott kettő lassú, ámde rafinált egység. Márkó egy kormányaitól megfosztott likas hajóval vergődött haza a kikötőbe. Hát aki kalózokkal kezd, az így jár. De megjegyzem, hogy Márkó és mi is hatalmasakat nevettünk, könnyeink potyogtak, és Márk baromi jól viselte a játékot, nem beszélve arról, hogy hazáig bombáztuk őt, másfél literes ásványvizes palackokkal, de persze ő is viszonozta a tüzet. Közben Csuta Dorottya ezredes lőtte Márkót keményen vízipuskával. Kikötés után minden hajós csapat felmérte a károkat. Senkinél semmi kár, csupán Márkó hajóját kell jövő héten megcsinálnom, ami egy kettő napos munkám lesz, hogy helyre tudjam hozni. A napnak nem volt vége, hiszen néhány kalózzal, Kővár Blankával, Athinával, Annával, Orsival kimentünk a kukorica földre, és szedtünk, vagy 30 cső kukoricát, meg néhány szál tövet. No Megkerestük Makray Benedek sátrát és úgy aludt, annyira mélyen, hogy komplett kukoricaföldet rendeztünk neki be a sátrába, hogy amikor felkel, egy dzsungelben ébredjen. No így is lett, reggel nagyot nézett, hogy mi történt, hová került, mi meg nagyokat nevettünk ezen, nagyon vicces volt. Hát így teltek napjaink, és bizony ezer meg ezer történetet tudnék mesélni még, de meséljenek inkább a a gyerekek. Kenuzásban nagyon profik voltak,, rendes, összehangolt csapatmunka volt az egész túra.

20160723_100550 (1024x614)
A csapat, a kalózok, akiktől rettegtek a dunai hajósok 🙂

Nem törtek ki lázadások, és minden a helyén volt, maximális biztonság mellett. Az ételek finomak volta, sokat, jókat ettünk, piacoztunk szombaton, ahová kenuval mentünk, és mindenki sok-sok hasznos holmit vett, képzelheti mindenki, hogy micsoda vásárlás vette kezdetét!? Élveztünk az életet, élveztük, hogy együtt vagyunk, és igazi jó barátságban evezünk békében, olykor nem éppen békében. Esténként a gyerekekkel kőkemény Rocker buliba jártunk, ahol a csajok bizony nyomták a táncot a hab party-ban, és a rockerek imádták a Pegazus kenu csapatát. A becsei vendéglősök is szerettek minket, hiszen ingyen üdítőket küldtek, a rockerektől tortát kaptunk, szóval éltünk, mint hal a vízben. Persze minden nap fagyi, lazulás, buli, topjoy, és sok-sok röplabda. Esténként zombifogók, pánik futások, napközben pedig partizán akciók! Fergetegesre sikerült ez a tábor, hiszen egyik gyerekkel sem volt semmi gond, eltekintve, egy-egy kisebb zendüléstől, amit általában egy kalóz indított, de vele gyorsan le lehet játszani a meccsünket. Én nagyon élveztem a srácokkal eltöltött öt napot, és úgy láttam, hogy senki sem rohanna annyira haza. Büszke is vagyok mindenkire, mert csibészek voltak, rosszcsontok, de ugyanakkor, szinte mindenki felelősségteljesen viselkedett, és senki sem csinált meggondolatlanul egyéb más akciókat. A gyerekeknek elég nagy szabadságot adtam, aminek köszönhetően bebizonyosodott, hogy ha tiltunk valamit, azt azonnal áthágják, ha engedem, akkor bizton állítom, hogy minden betartanak. Bizony lehet mondani, hogy felelőtlen vagyok ennyi gyerekkel, de a Pegazus csapatának gyerekei, mások és ezt büszkén írom le! Mások, mert ízig vérig zsiványok, de jól tudják, hogy amit kérek, az mindenkinek jó. Ezért egyszer sem szöktek meg este, nem ugráltak ki  a hajóból, nem lógtak meg este a strandra. Ha valahová menni akartak, elengedtem őket, egy feltétellel! Tudjam hol vannak és meddig. Öröm volt velük lenni és piszkosul szét is csaptuk magunkat a tábor végére. Utolsó nap olyan látvány fogadta a szülőket, mintha háborúból jöttek volna meg a gyerekek. De ez is volt a cél, mégpedig, hogy élménydús, aktív öt napot legyünk együtt. Egyik apuka azt mondta……..Úram atyám, mi történt a lányommal? Tiszta csípés, karc, seb, a haja rasztásodik, ám………de jó ezt látni! És ezt volt a legjobb hallani, mert az apuka szeme csillogott, hiszen régi gyermekkori élményeit látta megelevenedni ekkor. Jövőre újra ugyanitt, ám közkívánatra még idén augusztusban nyomatunk egy záró kenus bulit a hírhedt Czár büfében!

Addig is kezeket a paplan fölé……éljenek a csajok, és a Pegazusok………mindörökké!

Képek megtekinthetőek: https://picasaweb.google.com/116916888717100565413/6311641970539196785?authkey=Gv1sRgCLTiu5Kk3tzQWQ

 

Kenuzás, buli, Topjoy