Pazar eredmények…
Hihetetlen de igaz! A 2017.i évi Vienna Teen Race teljes sikerrel zárult számunkra, és még mielőtt bővebben ismertetném a nagy verseny történéseit, lássuk a száraz tényeket!
Csapatverseny:
Pegazus Atlétika 2005-2006-s csapatunk, 1.hely
Pegazus Atlétika 2004-s csapatunk, 1.hely
Pegazus Atlétika mix csapatunk, 1.hely
Egyéni verseny:
Kővári Blanka 2006-s, 1000m 1.hely
Kirst Athina 2006-s, 1000m 3.hely
Peiker Panna 2006-s, 1000m 4.hely
Fazekasa Gréti 2005-s, 1000m 2.hely
Keczéry Orsika 2006-s, 1000m 10.hely
Makray Benedek 2005-s, 1000m 1.hely
Zsámár Anna 2004-s, 1500m 3.hely
Peiker Csenge 2004-s, 1500m 2.hely
Csuta Dorottya 2004-s, 1500m 1.hely
Igazi csodának lehettünk tanúi az Ernst Happel stadionban, ahol bizony rengeteg gyermek versenyző gyűlt össze az 1000, és az 1500m rajtjánál, különböző korcsoportokban. Az 1000m-s mezőnyben előfordult, hogy 51 versenyző állt rajthoz, de szinte minden versenyszám ” telltházas ,, volt, és ebben a gigantikus stadionban futni, nagy élmény volt a gyerekeknek, hiszen óriáskivetítő, és klasszul hangosított zene kísérte az egész versenyt. Azt hiszem bécsi barátaink tudják miként kell versenyt rendezni, és itt a gyerekek valóban úgy érezhették magukat, mint profi nagy versenyzők! A versenybírói team nagyon fiatalos és vidám volt.
Itt szeretném megjegyezni, hogy kettő éve neves edzők és “szakemberek,, negatív jelzőkkel illették az Osztrák versenyeket és atlétikát! Nos kérem szépen, az Oroszok is a németektől tanultak meg repülőt építeni amikor, 1934-ben Orosz delegációt küldtek Németországba tanulni. Én azt gondolom, hogy a hazai atlétikára is ráférne egy tanulmányi ” kirándulás,, és még mielőtt megszólunk valakit, nos ne legyünk restek megnézni néhány Osztrák versenyt, és hogy ott miként fordulhat elő, hogy minden versenybíró precíz, pontos, mindenki jól tudja a dolgát, minden versenyszám percre pontosan indul, és a legputribb versenyükön is elektromos időmérés van, nem beszélve a nevezési díjak ár, érték arányáról. A befizetett díjakért itt kapunk is cserébe szolgáltatást, és nagyon szép ajándékokat, díjakat, no meg nagyon kedves fogadtatást a házigazdáktól! A Pegazus Atlétika csapatát magyarul, anyanyelvünkön köszöntötték, és az eredmények hirdetésekor is többször nyelvünkön konferálták fel futóinkat.
Én zárszóként annyit tennék még ehhez a témához, hogy be kellene fogni a szánkat, és tanulni a nyugattól, mert tényleg nem szégyen. Az Osztrák atlétika, az Osztrák verseny rendezés, kivitelezés és háttér, köszönő viszonyban sincs a hazai felhozatallal. De nézzük csak meg a 2006-s lány 1000m-s futók indulóinak létszámát! Csak ezen a távon, csak ebben a korosztályban 51 induló volt! Az egész napunk, az egész verseny csodálatos volt, és hihetetlen élmény! No de evezzünk a sikereink felé szépen lassan. A Pegazus Atlétika minőségpolitikája jól tükrözi, hogy a hazai atlétika struktúrájától és programjaitól távol tartva magát, tud nagyon sikeresen működni, és futói egy igazán profi, és célzott eredmény centrikus világban nevelkednek! Hála Istennek, a Pegazus Atlétika ebben is úttörő szerepet játszik itthon, mert imitt amott, már látok követőinket, és többen mernek lépni, látván sikereinket és veszik észre a hazai atlétika meddő programjait! Az idei Vienna Teen Race atlétika versenyen a Pegazus Atlétika három csapatot indított, amely csapatok közül mindhárom teamünk bizony a csapatversenyeket meg is nyerték!
Összesen 9 futónk állt rajthoz, akik közül mindannyian a lehető legjobbat hozták ki magukból és klasszis eredményeket értek el! Az első versenyszám a 2006-s 1000m, ahol is Kecéry Orsika, Peiker Panna Kirst Athina, és Kővári Blanka képviselte csapatunkat és hazánkat, hiszen a mezünkön ott díszeleg az a három csodálatos szín! A rajt, mint írtam hajszál pontosan indul, és futóink, lányainknak így sikerült profin melegíteni. A startot követően meglepő esemény történt, hiszen Kővári Blanka sprinterünk el is köszönt a mezőnytől, és nagy előnnyel rajt cél győzelemmel ért be a célba ezzel megszerezvén egy hatalmas győzelmet! Blanka után élet halál harc ment a 3. helyért. ahol Kirst Athina és Peiker Pannánk harcoltak vért izzadva egymással az utolsó 50 méteren. Athina kezdett besavasodni, míg Panna ezt megneszelte és átkozottul kemény hajrába kezdett. Nos a célba befutva célfotós idő döntött Athina javára! Athina és Panna klasszis teljesítménnyel nyomták le az 1000m-s távot, bitang jó idővel, nem is beszélve Blanka idejéről! Keczéry Orsikánk, pedig nagyon megharcolta a csapat elsőséget, hiszen 10. helyével és hatalmas egyéni csúcsával nagyban hozzájárul a lány csapat aranyához!
A csajokat követte a 2005-s lány futam, ahol szintén nagyon sokan jelentek meg a rajtnál és dideregtek a nyári hidegben. Itt robban az első igazán nagy meglepetés bombánk, mégpedig egy igazán nagy és feltörekvő futónk személyében, akinek nemhiába szavaztam bizalmat, hisze Fazekas Gréti terepfutónk egy eszméletlenül bátor vagány futással, kiváló idővel szerezte meg a 2. helyet! Ez maga volt a csoda, hiszen Gréti még nagyon új a versenyzés világában, de hónapok óta figyelem képességeit, és jó döntés volt Grétit nevezni, indítani a Vienna Teen Racen! Annyit sajnálunk csak, hogy nem adatott meg még pár méter, hogy az első helyen futó kislányt elcsípje lányunk, de hát kit érdekel ez, amikor Grétink így mutatkozik be egy külföldi nemzetközi versenyen. Eddig nagyon jól áll a Pegazus szekere, de lássuk a 2005-s fiú versenyzőnket, Makray Benedek terminátorunkat! Benire nincs szó! A rajtnál vérben úszott a szeme, és bizony a rajtot követően Benedekünk szépen el is búcsúzott a mezőnytől, és mint Blanka, rajt cél győzelemmel ünnepeltette meg magát! Pazar idővel nyerte az 1000m-s távot!
Tépjünk tovább az Ernst Happel stadion történései között, és nézzük csak a 2004-s lány csillagok háborúját! Itt sem érdektelenül álltak a rajtnál a Pegazus Atlétika sztár futói, mert ugye igazi háborúra készültek a triumvirátus tagjai, és egy hatalmas dobásra, mégpedig hogy a dobogó első három fokára a mi lányaink állhassanak. Ennek megfelelően készülődtek, és Peiker Csenge, Zsámár Anna, Csuta Dorottya trió igazán feltüzelve egy masszív, agresszív futásra gyúrtak. Kellett is a tűz, hiszen a mezőnyben ott lapult néhány külföldi futó, akik anno bizonyították, hogy ha kell beleharapnak a csapatunkba versenyeken, így jól tudtuk mi is kikre kell figyelni, de azóta a Pegazus Atlétika lányai nagyon nagyon megerősödtek. Csuta Dorkától azt kértem, hogy kellemes tempóban fusson be a célba első helyen, és ne fussa most ki a lelkét, mert nyárig van még ez az számára, és címeket kell, címeket fog védeni! Ehhez kell a kraft! Dorkára rá kellett szólni verseny közben mert lazán kezdte az 1500-t 50mp-s 300-al, és szóltam is neki, hogy ne már Doró ez nem ob! Dorka szépen le is vette a gázt, pedig ilyet csak nagy ritkán kérek tőle! Legyünk túl gyorsan Dorkán!
Csuta Dorottya rajt cél győzelem, bingó gold medal, kupa serleg, ajándék, happy! Azért jóleső érzés volt látni Dorka képét, amikor a verseny ideje alatt szinte folyamatosan kint volt az óriáskivetítőn, mint a verseny reklám arca, és ez minden Pegazusos futót, szülőt büszkeséggel töltött el, főként amikor a verseny sajtós fotósai a mi versenyzőinket kergették a fotókért! No de lássuk az igazi armageddont, hiszen Csenge és Piri egy igazán pikáns, és nem hétköznapi versenyt futottak! Anna kiváló formában van mostanság így minimum elvárás volt, hogy dobogóra fussa be magát, és Csengétől is hasonlóakat vártam. Döngettek is lányaink becsülettel, és másfél körrel a vége előtt Anna 3., míg Csenge 4. helyen tépett. Anna előtt egy ellenfél kislány 430m-el a vége előtt kezdte bedobni a törölközőt, amíg Annánk kiváló erőben nyargalt fel rá, de Csenge is szívta magát keményen a nyomába eredt Annának! Már csak az volt a kérdés 400-al a vége előtt, hogy a dobogó 2. és 3. fokára ki ér be. Na de mi történt?
Anna a célegyenesbe érve, egy full power hajrába kezdett és én a stadion ,másik sarkából már láttam is a bajt, mert Pirink benézte a szitut és volt még egy kör! Csenge pedig egyenletesen, masszívan tartotta magát, ám szegény Annánk a lelkét kihajrázta, és amikor Csenge is a célhoz közeledett, akkor kiabáltak oda Annának, hogy please, one more lap! Így esett meg az az eset, hogy Csenge még egészen jó erőben vágtázott, míg kedves Annánk nem jó erőben vágtázott, de iszonyatos lelki erővel hagyta le az Osztrák kislányt! Csenge 2. hely, Anna 3. hely, és a tanulság? Légy résen, mert egy futó nem csak fut, de koncentráltan figyel is! Ám a malőr ellenére Anna egyre keményebb, harcosabb futóvá érik, Csenge pedig kezdi visszanyerni erejét! Sikerült az összes dobogós helyet megszerezniük a lányoknak egyfergetegesen izgalmas versenyen, és persze a csapatot is ők nyerték, csakúgy mint a többi futóink a csapatversenyeket! Hihetetlen nagy volt az öröm, mert a Pegazus Atlétika a maximumot hozta, és amit csak lehet, elhozott. Nagyon szép érmek, serlegek tömkelege, ajándékcsomagok, és a pótolhatatlan élmény, amit kaptunk a szervezőktől!
A verseny margójára: A Pegazus Atlétika 2014. év decembere óta létezik! Azóta sikerült felépíteni hazánk talán legerősebb utánpótlás képző, futó csapatát, ahol célzottan, legfőképpen a versenyszférába nevelünk futókat, mindezt hihetetlenül hatékonyan, hiszen idehaza is, amit lehet megnyerünk, de minimum dobogósok vagyunk! 2014. óta megszámlálhatatlanul sok rekordot, csúcsot futottak atlétáink és a 2016. évben hihetetlen, de 128 versenyen vettek részt futóink! Közben a mezeiken, sprint versenyeken, közép, hosszútávú versenyeken, hegy és terep kupákon a Pegazus Atlétika versenyzői megszakítás nélkül 1.-3.-ban vannak! Elindult a sprinter program, aminek köszönhetően 60m-n, és 300m-n a mi futónk a legjobbak!
Mindez kevesebb, mint egy éve zajlik, és Kővári Blanka, Szunyi Dorka, Kirst Athina uralják ezeket a távokat! Középtávosaink pedig, hát no comment, lassan azt nyernek meg amit nem akarnak, és itt nagyképűségről szó nincsen! Mert ezek tények! Szóval 2014. évben a semmiből született egy ütőképes csapat, amely csapat célzottan nem vesz részt a Magyar Atlétika Szövetség futó programjaiban, mert azoknak semmi köze az élvonalbeli atlétikához! Papíron generált, médiának és agymosott, megvett embereknek eladható adatokat és eredményeket mutatnak fel, miközben a valós értékeket, eredményeket szándékosan próbálják “szakemberek,, távol tartani, mert rendkívül kellemetlen lehet az a ténye, hogy az ország legkisebb, legfiatalabb egyesülete lassan elkezdni uralni a hazai rövid és közép, majd hosszútávfutás világát. Kiemelt edzők, kiemelt programok, kiemelt egyesületek jelenleg nem tudnak felmutatni olyan eredményt, amire a jövőben lehetne építeni. A Pegazus Atlétika idén sem részesült szövetségi támogatásban, ahol a döntések alapja nem szakmai, hanem inkább szubjektív, és baráti alapokon nyugvó támogatási rendszer! A hazai atlétikában hihetetlen nagy a fejetlenség, amit a Pegazus Atlétika amennyire csak lehet, ki is fog használni! Én úgy gondolom, hogy egy felelősségteljes vezetéssel, egy újragondolt jövőkép felvázolásával 10 éven belül, felmutatható eredményeket lehetne elérni hazai futókkal, atlétákkal! Ma hazánkban a rúdugrás megszűnt létezni a nemzetközi porondon. Magasugróink nem léteznek, távolugrás, sprint számok, közép, hosszútávfutás nem létezik. Sprintben részsikereink vannak, és súlylökőnk, Márton Anita viszi a zászlót, de azért jól tudjuk, hogy ő sem a szövetség bizalmasaként érte el eddigi eredményeit, hiszen a szövetségnek azóta fontos csak, amióta megjelent a nemzetközi porondon és kiváló reklámarc, akit mindenhol lehet mutogatni, íme tessék van atlétikánk! A Pegazus Atlétika élt, él, és élni fog! És reszkessenek az ellenfelek, mert folyamatban vannak sprinter, és középtávosaink felkészítése arra, hogy győzzünk! Győzelemre születtünk!