Gedeon Zsolt futó iskola

Pályacsúcsot futott a Pegazus Atlétika váltó…

Egy merőben új alakulattal utaztunk el Ausztriába, ahol bizony a Pegazusos futók maradandót alkottak. Igazi téli szeles hideg fogadott minket, ám mindez nem jelentett futóinknak problémát, és a Montvai Anna, Csuta Johanna, Kalász Bertold, Simák Gergő váltónk 1.helyen végzett, új pályacsúcsot futván, ám, hogy az öröm még nagyobb legyen, Csuta Johink az 1000m-s távon egy bődületes futással sprintelt be az 1.helyen.

Johi után következett két kiváló futó, Drótár Katalin és Kalász Bertold, akik mindketten óriásit futottak! Bertold nagy srácok társaságába csöppent, akikkel bártan elfutott, és bár korosabbak, nagyobbak voltak a mi Bertinknél, mégis a mi harcosunk atom keményen nyomta a tempót és az abszolút versenyben a kiváló 3.helyen ért célt nagy örömömre, ám hogy ne legyen vége ennek a szép történetnek, Drótár Katink 3 percet javít

ott egyéni csúcsán, és a dícséretes 5. helyet abszolválta! Mit is mondhatnék a futóink teljesítményéről? Nos mindenki akik ismer tudja, hogy ha valaki nem teljesít jól, annak hangot is adok, ám futóink munkájában nem volt hiba a mai napon, és amit nagyon értékeltem, hogy egytől egyig harcoltak és nagyon komolyan vették a feladatukat, a verseny végén pedig jókat nevettünk. Szívből gratulálok nektek kedves futóim!

Nulla, álmok, terevek, megvalósítás, öröm és valóság…

Szeptember…..Szlovénia…..Évi lánya és az én futóm összecsapnak egy nemzetközi tornán több nemzet lányaival, miközben Éviben megfogalmazódik a gondolat, és a gondolatból telefon lett, abból meg edzésterv, és a gyaloglásból folyamatos futás, és a folyamatos futásból futóversenyek, és ebből meg nagy élmények, siker és immáron közel az első érem! Hölgyeim és Uraim, a Pegazus Atlétika egyik nagy büszkeségét szeretném bemutatni, aki pár hónapja még a pálya széléről nézte áhitozva a futókat, félve…..ám meghozta a döntést, mert azt mondta magában….

Oké dolgozom, oké nevelem a lányom, oké főzök, mosok, takarítok…….de miért ne futhatnék, és ennek okán, meghozta élete legrosszabb döntését, vagyis felhívott engem, aki köztudottan dilis, de mégis úgy éreztem, Évi és én nagy cimbik vagyunk és elő állt egy nagyon érdekes formáció, ami a következő……Évi lánya az én Dorkám ellenfele, és amíg Julcsi Tatabányán edzi magát, addig Évi otthon tréningezik szorgalmasan, és a magam fajta dilis edző azt mondja! Micsoda megtisztelő feladat, hogy együtt a nulláról építkezhetünk felfelé, és micsoda nagy élmény lesz Évinek, amikor a lassú sétákból egyszer csak 5-8km-s futások állnak össze, igaz nem tapsra. Kevesen tudják, de nekem ugyanazt az élményt adja Évi felkészítése, mint bárki másé a csapatban, mert minden futóm felkészítése merőben más kihívás. No de megkötöttük az egyességet, és Évink beállt hivatalosan is Pegazusos futónak, így ha pl egy utcai versenyen egy mezőnybe kerül a lányával, nos…….ellenfelek biza, és Éva mondhatja a lányának, hogy na na…..ha meg mersz előzni, nincs este vacsora! No de félre a viccel, Évi egy csoda, és minden felnőtt anyuka, apuka, bárki számára igazi példakép lehet, mert nem csak a vérmes Csuták lehetnek példák, és Bertoldok, meg Collinok, Simákok, de az olyan emberek is, mint Évi, akik elhatározták, tesznek az egészségükért, és tesznek azért, hogy valami újat, példásat vigyenek az életükbe! Évi minden nap precízen küldi nekem az edzés infókat, és nem nagyon emlékszem arra, hogy hagyott e volna ki edzést, vagy kommunikációt velem! Igazi csodája a mi Pegazusos szenior közösségünknek, és bizony eljutottunk odáig, hogy a totyogásból versenyző lett, és megszerezte élete eddigi legjobb eredményét, egy 4. helyet! Séta, totyogás, kocogás, futás, és a 7 percen kívüli km tempókból eljutottunk a 6:12-ig! Október, november, december! Mi ez ha nem csoda!? Megmondom én kérem szépen, ez a szorgalom, és a hit! Hit és kitartás nélkül Évi nem tartana itt, és a legtöbb ember feladná, de Éva nem puding, hanem egy oroszlán, egy sakál, egy cápa, egy harcos!

No de lássuk Évi mesengeres skiccét, hogy ne csak az én virtuális tollamból származzék memoár! Íme Valkóné Papp Évink írása:
St utolsó verseny Komáromban került megrendezésre, 2019.12.21-en, hagyományos óév futás a tatabányai Sprint futóklub szervezésében.a táv 4,3 km.
Idén 100 fő indult, több kategóriában. Én a 45-49 éves korosztályban, 25:24-es idővel 5 mp-cel maradtam le a dobogóról.6:12-es átlag tempóval futva.
Október 12- én nyertem nevezést a november 30-án Veszprémben megrendezésre kerülő Gulya-dombi terepfutásra, 5,2 km-en. Október 14-tol készülök veled. Az elején 1 perc lekocogása is gondot okozott.
November 23-an Molnárné Taubitz Laura javára rendezett jótékonysági versenyen futottam először 5 km-t, 6:59-es átlag tempóval.
December 8-an Bokodon futottam 5 km-t terepen, sárban, utolsóként indulva.
Mellesleg a 2020-as októberi Ultrabalaton trail céges csapatát szervezem…ha még nem mondtam volna 110 km, 2300 m szintkülönbség! Íme Évink szavai, akire büszkén, és tisztelettel adózva nézhetünk fel, nem csak mi, de mindeki aki körülötte él és mozog, mert nagyon kevés ember képes manapság erre………vagyis bátornak lenni! Évi az, és megtisztelő számomra, hogy én lehetek az edzője, és bár bolond vagyok és kelekótya, de Évi felkészítése szép történet számomra! Köszönöm, hogy vagy a Pegazusos közösségnek, a Pegazusos szívnek! Boldog névnapot, áldott karácsonyt kívánok neked Évi!

Tisztelettel, edződ: Zsolt

Egy új generciós harcos, aki a hegyek királya akar lenni….

Először is ki ez a gyerek? Miért új generációs harcos, hogy jön ide az Ír vér, és mit keres a hegyen!? Nos lássuk előbb a srác lelkét az én szemszögemből, és a versenyét, ahol felnőtteket harapott, mart meg, jelezvén, hogy igényt tart a hegyre, a hegyi trail versenyek dobogós helyezéseire. Egyik nap mondottam Dorka tanítványomnak, hogy van a futó, van a jó futó, és van a klasszis futó. Kérdezhetik az emberek, hogy milyen a “futó,,?

A sima futó szeret futni, elmegy edzeni, de ha úgy van nem megy le, és a pihenésre, étkezésre sem figyel annyira, valamint vérmes szándékai sincsenek a futással, csupán amikor kedve és ideje van, fut egy jót és le is jár edzeni, ha nem szeret egymagában futkosni. Lássuk ki a “jó futó,,? A jó futó már célzottan edzi magát, vannak azért célok is, szorgalmas is, ám ha akad egy jó buli a haverokkal, vagy iskolai program, vagy családi szeánszok, akkor ő ott van és néha hátrányt szenved az edzés vagy egy verseny. És mi különbözteti meg a klasszis futót a többitől!? Nos erre egy névvel lehetne válaszolni…..O’…..Shea….Colin! Konok, eltökélt, szorgalmas, és inkább meghal, és inkább lejön betegen edzésre, mintsem feladjon bármit is! Colin olyan erényekkel rendelkezik, ami sokkal többet ér egy futónál, mint a tehetség és bizony ő nem patika futó, ha kell odabassza magát, és ilyenkor jön elő az, hogy az Ír vér, bedarálja a magyar vért, aminek én felettébb örülni szoktam, mert az edzéseket, amikor még nem fáradt, és minden klassz, azt magyar vér csinálja végig benne, ehhez nem kell semmi extra, ám amikor jön a szevasz tavasz beszarok, befosok, vért izzadok……nos Colin Ír vére dolgozik de kőkeményen, és én mondom ez a gyerek a hegyek királya lesz idővel kis hazánkban és meghatározó terep-hegyi futója, de ne temessük a pálya versenyeket sem, mert mint írtam konok, és egy konok vérmes futónál “rosszabb,, nincs a világon, ezt minden edző tudja, és 26 évem alatt láttam már versenyeken olyat, amikor a konok, megette a patikát! No de mit keres a hegyen ez a gyerek!?

Hát tök egyszerű……ott szeret futni és versenyezni, és a mostani versenyén is “fél legálisan,, indult a mi “törpénk,, és mivel muter is indult, így a szervezők zöld kártyát adtak harcosunknak, ( szerintem a muter kamukázott a szevezőkenk, de ez csak az én véleményem) aki élt a lehetőséggel és 2007-s terminátor lévén ő úgy gondolta, ad egy kis leckét a hiper szuper high-tech kütyükkel ellátott magyar I.phone futóknak. Egyesületünk jelenlegi legkeményebb vérrel, és a legszívósabb lélekkel O’Seha Colin rendelkezik ez számomra nem is kérdés, mert kis hazánkban az elmúlt 20 évben egy ilyen “állat,, futó csak egy termett, ismertem is és az a pécsi Bene Barnabás volt, aki ugye Eb-t nyert, meg azt vert meg, akit akart kb, és Barnus is “átlagosan,, kezdte, de állat volt és konok, aztán felnőttként meg állat mód elverte a sok patika futót, de a Spanyol mezei team-t és Európát is kirázza mind a mai napig a hideg ha szóba kerül azt hiszem! Colin lelke olyan mint Barnusé és….. természetesen vannak nála gyorsabbak és állóképesebb futók kis hazánkban, de ha Colin ilyen marad, ilyen marad az a fránya vére, akkor a “bolt már most bezárt kérem szépen,,! No de mielőtt a boltot bezárnánk, nézzünk rá kicsit, mit művelt odefenn a hegyen szinte illegálban!?

Lássuk hát….Lipót Trail, 12km, 350m szint, 1óra 1 perc ( szerintem az apja Ír UFÓ), 100 induló, nem volt korcsoport csak abszolút, és…..7. lett a srác! Most komolsalyan…….erre most mit írjak, mint az edzője!? Ha én lennék Alberto Salazar, akkor annyit tudnék mondani, hogy, tudatos orvosi háttér….he he he, ám Gedeon Zsolt vagyok, és annyit mondanék erre, drága fiam Colin, elmész te a p.csába! Előtte válogatott futók rohangáltak, miközben a mi harcosunk meg kaptat fel utánuk a hegyre, mondván lesz még nektek nemulass nemsoká, ám addíg is bejövök a felnőttek között a top 10-be, meg megnézek magamnak néhány válogatott ifi, meg felnőtt futót! Amikor kedves anyukája felhívott, vagy írt, nem is emlékszem pontosan, csak arra, hogy Colin villantott egy nagyot, és bejelentkezett a hegyifutók táborába, és mint tudjuk a hegyi emberek kemények, és kellően betegek! Anyuka sem 100-s, mert Adél muter bizony az abszolút nők között brillírozott, ott pedíg hasított egészen az 5. helyig, amivel újfent sikerült meglepni. Adél, aki, mesekönyveket ír……mit keres ilyen elől a mezőnyben!? Hát hölgyek és urak, igyekeztem bemutatni önöknek, milyen az, amikor kettő “kattant,, arc…..letesz valamit az asztalra! Nekem letettek, többet is mint kellett volna! Szívből gratulákok Adél, és Colin, és köszönöm neked John! Ja az ír vér!? Az apja Ír pasas, és repülőgépeket szeret, és csak ezért vettem be Colint a csapatba futni! Yeeeeeeeee Forever Boeing 737NG!

Csuta bomba, Montvai arany…

Idén is kiutaztunk az ausztriai Mödlingbe, ahol egy tradicionális régi nemzetközi utcai versenyen vettek részt a Pegazus Atlétika kiválóságai, nevezetesen Csuta Johi, Montvai Anna, és Csuta Dorkánk. Nehéz is elkezdeni az írást, ám valahol mégis el kell kezdeni.

Hideg, és enyhén szeles időben állt rajthoz Montvai Anna, az utcai sprint táv érem várományosa, aki bizony egy okos kezdés után a táv második felében egy keményebb tempóváltást követően nagy előnyre tett szert, amit a célig meg is tartott, így Anna az 1. helyen ért célba, mindannyiunk nagy örömére. Anna sikerei után következett kettő szintén kemény lány, Johi és Dorka, akik mindketten az 5000m-s távon indultak, ám Johi 5000m-s indulásának nem igazán örültem, ám ezt meg is beszéltem Johival és apukájával. Dorka 5km-s indulása zöld utat kapott, korban is a hozzá passzoló távon futott, és a mezőny erőssége is kimondottan rá volt szabva, ennek köszönhetően bődületes időt futott a pontosan kimért távon, és az abszolút, és a korcsoportos 1.helyet is elhódította. 16:31-s időt futott, ami bizony nagyon erős, főként, formája messzi még a top formulától, mégis a múlt évi 17:03-s legjobbját, bőségesen bedarálta.

Dorkával a 2020. évi célunk a 16:00-s 5000m-s idő futása. Johink is kitett magáért, hiszen az idő amit futott, ugyanannyira erős, mint Dorkáé, és nem is tudom, hogy itthon fut e valaki 11 évesen 19:00-s 5km-t, de Johi bizony képes volt rá. Nagyon örültem mindhárom lány eredményének, mert Anna újabb győzelemmel térhetett haza, Dorka szintén nyert, és hihetetlen új egyénit futott, míg Johink is bemutatkozott egy fantasztikus idővel, bár én jobban örültem volna egy 1500m-s sima győzelemnek, mint egy 5km-s brutál időnek, hiszen ebben a korban nem az idők kergetése a fontos, hanem a sikerélmény. Nagyn büszke vagyok mindhárom lányra,… mindhárom lány a maximumot hozta ebben a gyönyörü kis ékszerdobozban, Mödlingben, ahova következő évben is vissza fogunk térni. Kettő arany, kettő nagy egyéni csúcs……kell ennél több!?

Büszkeségünk nem csak meséket ír, de…

Várszegi Adél bizony fogta magát, és egy szép napon, benevezett a Piros 85km-s futásra, mert egy három gyermekes család anyának amikor éppen akad némi szabad idő….miért ne fusson gyorsan egy 85km-t hidegben, némi esőben, és a setét éjszakában? Adél kiváló mesekönyv író, és úgy gondolom, most azért “lógott,, kicsit a hegyi-terep futókkal, mert kellett az ihlet a kövi könyvéhez, mi másért tette volna!?

Puszi John-nak és a gyerekeknek, és huss, Adél már a rengetegben is találta magát, sok “beteg,, arc társaságában. Nos nappal, hegyeken völgyeken keresztül, napos időben, esőben, hidegben és éjszakában nyomta a mi Adélunk,….nyomta és nyomta a 85km-t, aminek a végén elmondhatta magáról hogy, egy nő élete nem csak a konyháig tart! Adél csodálatos dolgot vitt véghez, amire mindenki büszke lehet, én például őszinte tisztelettel tudok fejet hajtani teljesítménye előtt, és biza micsoda példát mutat embertársainak, és gyermekei irányába!? Adél konok, és egészséges szinten kattant, mert szépen csendben operál az ehhez hasonlatos versenyeken, miután szépen halkan edzésen nyom nekem egy……Zsolt lefutottam 85km-t, lefutottam 50km,30-t stb. Hát érdemes elolvasni Várszegi Adél mesekönyveit, mert kattant agyból születnek a legnagyobb sztorik! Én már csak tudom! 85km…….13 óra alatt…….szívből gratulálunk neked Adél, az egész csapat nevében, és ölelünk szeretettel!

Az új generáció élre tör…

Elkezdődött a bemutatkozása egy új generációnak, egyesületünk, és a Magyar atlétika életében, hiszen immáron nem csak Csuta Dorottyával kell számolnia a hazai közönségnek, de akad itt még 3 olyan versenyző, akikkel az élre szeretnénk törni, és ez nem is kérdés…..ott leszünk, már ott kopogtatunk és ami nekünk kell, azt elvesszük!

A mezei liga idei, utolsó állomása Salgótarjában volt, ahová Csuta Johanna, Montvai Anna, Csuta Dorttya és Kalász Bertold utazott. Nem túlzok, ha azt írom, hogy mindenki ámúlt a Pegazus team produktumától, ám mielőtt ecsetelném, nézzük a száraz tényeket, eredményeket! Csuta Johi 1. hely, Csuta Dorottya 1. hely, Kalász Bertold 2.hely, Montvai Anna 14. hely! A versenyt Johink kezdte, akitől annyit kértem, hogy rajt után zárja be a boltot, és bizony Johi bődületes energiával, masszív tempó futással……..bezárta a boltot és csinált egy “haza,, futást.

A mezőnyt látva Johink annyira pici volt, hogy szerintem nem is számotak vele, ám Johiban Pegazusos vér folyik, az meg bőven elég neki. Rajt után max gázt adott, és ennyi volt a verseny,… utcahosszal megnyerte a futamot! Aztán következett a csodaszép salgótarjáni időben Kalász Bertold, egy dunakeszin élő srác, vagány laza, ám ahogy a rajtvonalhoz áll, olyan mint az agár kutyák. Berti csupán 2007-s futóként várta a rajtot a nála egy két fejjel magasabb és emberesebb srácok táborában, akiknél a favoritok a 2005-2006-s fiúk között volt.

A mi Bertink is annyira pici volt a mezőnyben, hogy csak nézett körbe körbe a rajtnál……atya ég mekkorák ezek a srácok!? No de a rajt után Bertold azonnal élre állt és bitang tempóba kezdett és követte a Pegazusos verseny filozófiát, vagyis 19-re lapot húzunk bármikor, gondolkodás nélkül. A mezőny gyorsan leszakadt Bertiről, ám a 2005-s születésű favorit tapadt Bertoldra, és ha Bertinek nem ez lett volna első versenye, akkor rutinnal elintézi, de az ellenfél hajrája jobb volt, és útközben kellett volna Bertinek…..”bezárni a boltot,, ám úgy voltam vele, hogy szokja meg a kemény futásokat, és tanuljon. Ám ugyanaz a helyzet állt elő, mint amikor Dorka fut! Ha nem nyomják a tempót, akkor a jó öreg magyar mentalitás jön elő, vagyis a kutya töke sem mer tempót futni, mert az kockázatos és fejben is el kell bírni. Amikor Bertire rászóltam, hogy adja át a srácnak a vezetést egy kicsit, azonnal lassulni kezdtek, és a mezőny elkezdett felmászni Bertiékre, így gyorsan kiabáltam neki, hogy vegye vissza a vezetést, mert jól tudtam bár, hogy ki fog kapni, ám azt is tudtam, hogy csak a végén fog eldőlni a verseny és inkább ketten harcoljanak, mint 7-en! Bertold óriási versenyzőként jöhetett le a pályáról, hiszen mindenki azt kérdezte, ki ez a srác, honnét jött, hogy csinálta ezt végig 2007-s futóként!? Bertold első versenye volt, még 20%-s állapotban sincs, így el lehet képzelni, mi lapul a srácban ha ilyen szépen haladunk a felkészüléssel.

Következett Montvai Anna, aki szinte ugyanabban a mezőnyben futott, mint Veszprémben, ahol 22. helyen végzett, most pedig a 14. helyen és több olyan futót utasított maga mögé, aki Veszprémben sokkal gyorsabbak voltak nála. Annával ,mint írtam 800-ra készülünk, hihetetlenül gyors futó, a mezeiket edzésnek, állóképesség fejlesztésre használom nála, és bizony mint látható, egyre csak jön fel a mezőnyben, így nagy reményekkel várom a fedett ob 800-t! Anna csodálatosan versenyzett, és óriási tartalékai vannak, amit láthattunk is a hajrában, és emiatt kicsit mérges is volt, mármint hogy ennyit hagyott magában, de míg Bertinek első versenye volt, Annának a második mezei. Idáig maxi erősen hozta az eredményeket a Pegazus team! Végül Csuta Dorottya futott a nap végén, és hogy mit futott? Nos aki látta Veszprémben és most, akkor láthatta, hogy Veszprémben még pihenőn volt, ám amint megpiszkálom a turbó motort, máris jobb ezreket fut a felnőtt női mezőnynél, és ha velük fut, én mondom most elveri őket!

Ez azért is nagy fegyvertény, mert Dorka ezt a tempót egyedül tudja hozni, és azért félelmetes eredmény, mert még csak 50%-s állapotban sincs, hiszen a cél az ifi Eb. 3000m-e ahol bomba idővel készülünk és aki ismer minket, tudja, nem a fellegekbe beszélünk. Dorka jól tudta, mi a dolga, vagyis jelezni az egész magyar mezőnynek, hogy itt van, számolni kell vele, és bizony fedett pályán 3000m-n kegyetlen futásra készülünk ezt nem titkolom! Dodi célba érkezése után annyian jöttek oda hozzám gratulálni, mint kb az elmúlt három ében összesen, és olyan is gratulált, akiről jól tudom, hogy egy kanál vízben meg tudna ölni, így aztán gondoltam,…..valamit jól csinálhattunk! Dorka jól demonstrálta, mire képes félgázon, amikor már nem alszik és ébredezik.

Csodálatosan tartotta magát, szépen és magabiztosan mozgott, nagyon egyben volt a lányunk hála égnek! A Pegazus team egyre erősödik, és lassan kezdenek beérni a srácok, a sok és szorgalmas munka, a céljaink, és lassan csatlakozik a team-hez Gaál Niki is, akivel elkezdtem a kemény maghoz való integrációs edzéseket, amikkel a terveknek megfelelően haladunk, hisz Niki szó szerint hétről hétre jobb! Öt éve ez a csapat még nem létezett, ám félelmetes amit azóta letettünk az asztalra, és biza már Eb-re, Vb-re készülünk, valamint újabb bajnoki érmekre, nemzetközi versenyekre! Egyszer azt mondta 5 éve egy vezető a Magyar Atlétikai Szövetségből……..Zsoltikám majd akkor kaptok támogatást, ha lesz eredményetek, és ebben a sportágban az a szép, hogy mérhető! Azóta elmúlt néhány év, de egy árva petákot nem kapott ez a csapat, egyik évben sem láthattuk magunkat a támogatott egyesületek listáin, ahol szerintem rajtunk kívül mindenki ott van, pedig hát ez a sportág ugye mérhető. De aki ismer minket, szerintem nem tudja össze számolni az eredményeinket, mert képtelenség. Mi megyünk előre, hiszen nem a Magyar Atlétikai Szövetségért dolgozunk, hanem magunkért, és a hazánkért! Szívből gratulálok nektek skacok a salgótarjáni produkcióhoz!

Ők nem I-phone lányok, hanem harcosok…

Idén első alkalommal rendezték meg az I. Csillagvölgy Cross futást, ami bizony igazi cross futás lett a javából. A szervezők igazán profi munkát végeztek, minden patent volt, és az időjárás is hozta, amit vártam, illetve vártunk legfőképpen Dorkával, hiszen ő is nagyon szereti a mocsok idős versenyeket.

Gyorsan nézzük az eredméyneket…….Csuta Johink 1. helyen ért célba, míg az egyre jobb formát mutató Montvai Anna a kiváló 2. helyet szerezte meg a 3600m-s sártúrásban! Csuta Dorottya felkészülését, alapozásának részét képezte a 9600m-s sárfutam, ahol már pénzdíjért is futott, és bizony erős futást produkálva végzett az 1.helyen és vihetett haza sok lóvét. No de lássunk részletesebben ezt a szó szerint brutális versenyt. Mindhárom lánynál elsődleges szempont volt, hogy extrém körülmények között is fussanak, ez ugye nem áll távol a Pegazus Atlétika filozófiájától. Nem piperkőcöket nevelünk, és nem nyifognak lányaink egy kis…..szakadó esőtől, és 10cm mély sártól, és a hozzá tartozó hideg nyirkos időtől. Mezei szezon lévén jól is jött eme dagonya, hiszen lányainkat ez edzi meg igazán, nem az ideális körülmények, meg a döglés a pálya szélén történet! Itt bizony minden volt, estek keltek, sarat ettek nyeltek, bőrig áztak, fáztak, miközben azt mondtam nekik, ha nem futnak keményen, megnyúzom őket! Nos…. Johi és Anna olyat futottak, hogy fel sem fogtam, mert ebben a sártengerben a cipőmet is alig tudtam kiszedni a mocsárból, valamint motor cross pálya lévén olyan szintek voltak, hogy a szemem kiesett amikor egy egy dombra fel kellett másznom. A meredekebb emelkedőkön sokan hiába futottak, hiába másztak már négykézláb, inkább csúsztak vissza mint egy darab szappan a kád oldalán a vízbe.

Anna, Johi és Dorka úgy küzdöttek, úgy harcoltak, hogy köpni nyelni nem tudtam, és nagyon boldog voltam, mert harcosokat láttam a pályán. Kérdezte egy fiatal srác, hogy nem féltem e a lányok lábát, hiszen nem hobbi futók, hanem atléták, versenyzők! A válaszom egyértelműen nem volt! Azért nem mert hiszem, hogy nem patika futókat kell nevelni, akik várnak az ideális körülményekre, mert azzal dugig van a magyar atlétika. Erősödik a boka, a comb, a gerinc és legfőképpen a jellemük, és a harcmodoruk! Ez a három lány, a verseny előtt és után sem vették elő a telefont és nem nyomogatták, henam szaladgáltak, és élvezték, hogy egy ilyen brutál napot végig csináltak.

És nagyon jó szüleik vannak, mert nem féltik a lányokat, hiszen látják, hogy egészségesek, élményeket kapnak, és nem betegek. Johi és Dorka egy vér, ez jól látszik versenyzésükön, és Anna is egy igazi harcos, hiszen jól tudom honnan kellett talpra állnia! Mit lehet mondani a lányok teljesítményére? Nos nem szeretnék elfogult lenni, és magasztalni őket, ezért csak annyit mondanék, hogy köszönöm a sorsnak, Istennek, a csillagoknak, hogy ők lehetnek a tanítványaim, és senkiért sem cserélném le őket! Szívből gratulálok lányok, igazi Pegazusos vér van ereitekben!

Tigriseink még pihenőn…

Nemrégiben rendezték meg Veszprémben a mezei liga következő etapját, ahol két kiváló versenyzőnk, Csuta Dorottya, és a 800-ra készülő Montvai Anna duó képviselte csapatunkat, mégpedig az ilyenkor esedékes formának megfelelően!

Annával a cél, hogy versenyzési lehetőséget biztosítsak, és megerősítsem a pálya 800m-re, amihez ideális “eszköz,, a mezeizés és a sártúrás! Dorkánál gondolkodtam azért, hiszen neki egy hónappal kitolódott a verseny szezon, így pihenőn volt, ám egy jó kis mezei tét nélkül nem árthat edzés képpen. Természetesen Dorónál a győzelemre mentünk, de azt is tudtuk, hogy csodák ebben a sportban nincsenek, ami a futásán is látszott, hiszen sem sebessége, sem Dorkára jellemző habitusa nem látszott, amit mint írtam simán érthető volt, a válogatott versenyre való készülés és a szlovéniai hatalmas győzelme után sos pihenőre volt szükség, így Dodink abból főzött ami még maradt a fazékban. Futása egyenletes volt és magabiztos, így egy értékes 2. helyet szerzett meg, amivel maxi elégedettek voltunk. Anna első éles bevetésén nagyon szépen versenyzett, és őszintén mondhatom, hogy az általam elvárt eredményt, túl is teljesítette.

Amikor egyesületünkbe került Anna, gyorsan össze is szedett egy sérülést egy iksolai kiránduláson, és egy évig csak vártuk, hogy rendben legyen. Orvosok nem találtak semmi extrát, mégis……….szóval nagyon jó érzés volt, hogy végre versenyezhetett és szépen elkezdhetett edzeni, így nyugodtan készülhetünk a 800-ra. Anna nagyon szépen versenyzett, nem volt hiba a futásában, ezért is tudtam megdicsérni, mert amit kellett azt ki is pipálta. Nagyon szép időben, jó mezőnyben futhattak a lányaink, akik még “szundikálásra,, vannak fogva, de lassan elkezdünk dolgozni, mert Annának is és Dorkának is adott a feladat, amire már most nagyon vágynak mindketten! Következő liga versenyünk Salgótarjánban lesz, ahová már egy gyorsabb, és keményebb Dorkát és Annát viszek, és persze még két kemény arcot de ez legyen meglepetés! Veszprémben csodálatos idő, és jó szervezés fogadta a futókat, amihez külön szeretnék gratulálni a VEDAC csapatának és Szemán János edzőnek, hiszen a pálya és a hangulat is sok élményt adott nekünk! Lányainknak pedig szívből gratulálok!

Kiváló napot zártak futóink, rengeteg érem…

Ebben az évben is újra ellátogattunk a Futapest terep verseny következő állomására Szigetmonostorra, ahol szép számú Pegazusos futó jelent meg, és versenyzett sikeresen! Voltak akik itt mutatkoztak be először, és voltak akiknek egy erős, úgymond gyakorló versenye volt ez a mostani, ám elmondhatom, hogy minden futónk kiváló munkát végzett!

A terep, a táj, és az idő is kiváló volt, ám a hosszú távon futóknak kemény dió volt a homokos dűnés, terep adottságú útvonal. No de lássuk a száraz tényeket! Rövidebbik távon 2km-n rajtolt el Hoyt Brigink, aki élete első versenyén, azonnal be is kezdett egy csodálatos eredménnyel, mégpedig egy 2. helyet megszerezvén. Brigi szeptemberben kezdett nálunk futni, és az edzésen elvégzett munkája, most egy klassz ezüstöt hozott. Csuthy Mersénk pedig megszerezte élete első győzelmét, és bizony ez az 1. hely már nagyon érett Mersének, hiszen sokat dolgozott érte! A 2km-s abszolút kategória versenyt magabiztos, gyors futással Montvai Annánk nyerte meg, aki elhatározta, hogy egy erős kezdéssel dönti el a versenyt ennek köszönhetően 1.helyen futott át a célvonalon!

A nagyobbik távon is igazi nagyágyúk álltak a starthoz, hiszen egy kegyetlen gyors srác is ott toporzékolt, és a rajtot követően elszáguldott, és futott be 1.helyen,…. nos ő a mi Kalász Bertink, aki az abszolút versenyben is a 2. tudott lenni. Természetesen a rajtnál ott állt Bertold női típusa is, Csuta Johink személyében. Johi bátran futva, kőkemény hajrát mutatott be ezen a nehéz laza terepen, így bámulatos 1. helyen döngette végig……. és nyerte meg a futását. Ezen a távon egy szintén kiváló futónk, Cseh Krisztina ért el jó eredményt, aminek bizony nagyon örültem, hiszen egy egészen erős mezőnyben futott be az 5. helyen Krisztink, amit nagyra értékeltem, és bizony hamarosan a dobogósoknak is számolni kell vele! Lengyel Lizink hozta amit kellett, vagyis pontokat jött vadászni, és az értékes 7. helyet abszolválta magának.

Szenior futóink sem voltak tétlenek, hiszen bámulatos eredménnyel zárt, Enzsöl Zsuzsi, mégpedig a hihetetlen 2. helyen futott be! Keczéry Atink odatette magát rendesen, keményen fuva a kiváló 8. helyen operált! Lengyel Laura és Barbély Ábelnek viszont nagyon is fontos volt ez a mai verseny, hiszen ők küzdenek az éves kupaversenyben a dobogóért, amiben Laura vezet, Ábink pedig a második. Ezen a versenyen értékes eredménnyel zártak, Laura 3. helyen, Ábi a 2. helyen sprintelt a célba. A 14km-s táv igazi brutál futást hozott, ahol Csuta Dorottya a női abszolútat is megnyerte, ám kőkeményen támadta a felnőtt férfi mezőnyt ezen a nehéz terepen, nagy melegben, és biza ki is futotta magát rendesen.

Óriási idővel, szívós futással az 1. helyen futott célba. A szeniorok itt is villantottak, hiszen Sommer Julcsink, és Lázár Gyurink alkottak valami hihetetlent. Julcsinak ez volt élete első hosszú távú versenye, akit hősiesen Gyurink segített, így Julcsi egy gyönyörű kemény munkával szerezhette meg a fergeteges 7. helyet! Nos kérem, futóink újra bizonyították, hogy nem pudingból vannak, és szinte minden hétvégén versenyeznek, gyakorolnak! Én csupán gratulálni tudok nekik, és fejet hajtani előttük!

4,3km-n kiváló formában, aranyat érő futás, Simák Gerivel…

Hölgyeim és Uraim, köszöntsék nagy tapssal, Simák Gergő idei 400.000. győzelmét, ami persze lehetne vicces is, ám mégsem az, hiszen Gergő idén minden egyes versenyén dobogóra állt, legyen szó easy, vagy hard versenyekről, ő mindíg ott toporzékolt a dobogó egyik, másik fokán!

Nagy büszkeség ő számunkra, hiszen a családi idill és a munka mellett hazánk egyik legstabilabb szenior futója, és ha ő versenyez valahol, biztosan nem hoz a fejünkre szégyent! Így történhetett most is, hogy vette a hátizsákot, a cipőt, és bedobta a kocsiba, ugyan miért ne nyernék megint egy külföldi mezeit, ezzel ki is autózott, mire este csipog az edző telefonja ( az én telefonom, aki sikerre vitte Gergőt) :), hogy hali mester…….megint nyertem! Én meg belekortyolok a teámba…….küld a képeket te gyalázatos, piszok győztes futóm! Nagyon örültem, hiszen Gergő elbeszélései alapján a versenyt, jó formában tudta keményen lefutni, és az hogy újfent versenyt nyert, számomra és számunkra hatalmas öröm! Gerink a célba órisái idővel futhatott be 1.helyen, így a hétvégére feltette az i-re a pontot! Szívből gratulálunk neked Gergő!