Pegazus SME hírek | Gedeon futó suli

Sikeres szereplés a Vivicittán! 2016.04.17.

Egyre erősebbek, egyre gyorsabbak…

Eredmények:

3×2 km-s lány váltónk: 4. helyen ért célba. Lengyel Lizett, Lengyel Laura, Zsámár Anna trió.

2,5 km-s fiú futónk: 1. helyen ért célba az abszolút mezőnyben, Hódosy Márk személyében.

7 km-s lány futónk: 3. helyen ért célba az abszolút női mezőnyben, Csuta Dorottya személyében.

7-21 km-s szenior futóink is kiválóan szerepeltek: Csikós Zsuzsanna, Csutáné Pataki Gabriella, Sáfrány Eszter, Lengyel Árpád, Molnár Zsolt és Tarnay Károly személyükben, akik becsülettel és kiváló futással értek be a célba!

Beszámoló, kicsit másképpen:

Kezdeném is elsőként a 3×2 km-s lány váltónkkal, akik a várakozáson felül szerepeltek, hiszen pici lányainkat az első 10-be vártam, és hála bátor futásuknak a csodálatos 4. helyre hozták be a Pegazusok csapatát, egy olyan mezőnyben, amiben nem volt külön gyermek kórcsoport. Lizett első 30 m-e kicsit megilletődött volt, mert a nagy magas emberek között a mi pici Lizettünk, persze, hogy megrezzen, de ezután mint a villám vágtázott, nagyon bátran. Laura kapta a botot,aki engem meglepett, mert a várakozáson felül teljesített, és nagyon jó egyéni idővel adta át a botot Annának.

Anna rutinos rókaként kezdett bele a vágtába a 6. helyről és fel is jött a 4. helyre. Ment nagyon gyorsan de a 3. helyen futó csapatot nem tudta megfogni már, hiszen annyi ember torlódott fel előtte, hogy folyamatosan kerülgetne kellett. 10 mp- en múlott a dobogó, de nagyon örültünk a 4. helynek. Ezután következett az első nagy attrakció, méghozzá Hódosy Márk cirkuszi mutatványával. A történet, amely akár a filmeseket is érdekelheti, feltéve, ha vígjátékról beszélünk, ám inkább indult véres horrornak az én részemről. Pontosabban romantikus filmnek indult,amiből lett a horror és utána pedig heppppi ende. Annáék futása után én egy kényelmes T-home puha fotelbe le is feküdtem és el is szunyókáltam, miközben puha kis szöszök csiklandozták orromat, fülemet, és a szellő simogatta arcomat. Belső órám pontosan ébresztett akkor, amikor Márkónak kellett kezdenie a melegítést. Fel is ugrottam és meg is nyugodtam, mert Márkó sehol, na gondoltam jól van, hát profi a srác, ezt tanítom nekik, elment időben melegíteni. Ám a mellettem ülő anyukájára rápislantottam és kérdezem……Márkó elment melegíteni? Neeeem jött a válasz. Elment haza, válaszolta anyukája. Hát majdnem lefordultam a kis fotelemből, és az agyam kezdett elpattanni.

Nem csoda, hisz Márkóról van szó. Kevesebb, mint egy óra volt már csak a rajtig, amikor Márkó rájött, hogy egy fontos kelléke, a futóruha otthon maradt. El is indult haza kutya futtában a 6. kerületbe, és rohant vissza ahogy csak tudott. Jól tudta, hogy mi vár rá, mert Zeusz dühe készülődött lecsapni és már fentem a szablyát, emeltem a bitófát. Annácska velem volt, miközben nézem az órát és már csak 6 perc van hátra a rajtig. 500m-el a rajt előtt ültem le Annával az útpadkára és néztem magam elé, néha a híd irányába, amikor is felbukkant hősünk, aki rommá futotta magát, hogy vissza érjen a rajtig. Bizony a rajtig,ami immáron csak 3 perc és indul. Márk elfutott előttem és látta atomreaktorrá fejlődő fejemet és gyorsan tépett tovább. Annával hallottuk amikor elindult a mezőny, Márk nem nagyon tudott pihenni, de nem sajnáltam, mi több reméltem, hogy jól megfuttatják. No ültem egy utca sarkán a fordulónál,amiről egyenesen futnak a célegyenesbe. Hallom jön a rendőr motoros felvezető, pár másodperc múlva az időmérő autó és egyszer csak megjelenik hősünk, Hódosy Buffon Márk a sztár! Rá is ordítottam egy nagyot, meg hogy meg fogom verni a célba, de ő csak futott, mert hát nyakán volt a baj, egy futó személyében. De hősünk csak tépett, tépett és nyert. Ollé! A célba gratuláltam neki, de gondolkoztam, hogy verjem meg, vagy öleljem meg, ezt a gyagyást, végül az utóbbi történt. Márk rám nézett és csak annyit mondott……..” én megmondtam, hogy megnyerem,,. Hát mondom magamba ez a gyerek egy Istencsapása, de legyen száz ilyen tanítványom, mint valami langyi kémcső szökevény. Márk tökös gyerek, csak emiatt néha rosszul ver a szívem. Lássuk tovább mégpedig Csuta Dorottya iszonyatos produkcióját.

A mi, még mindig csak 11 éves lányunk, az egyre nevesebb Dorkánk az abszolút női mezőnyben 7 km-n új egyéni csúccsal a fantasztikus 3. helyen ért be a célba és adta hírül, hogy a jövő nemzedéke úton van. Céljai vannak, méghozzá borzasztó nagy céljai. Dorka futásáról, felkészüléséről nem írnék bővebben, de őrületesen nagyot futott a tomboló szélben és az utolsó 700 m-n célba vette a második helyen futót is és egyre csak jött fel rá, ám a cél is nagyon közeledett, de Doró csak jött, szívta magát kegyetlenül. Végül 15 mp-s lemaradással 3. lett, ami óriási eredmény, és nagyon boldogok voltunk mindannyian, és annyira nagyon büszkék. Doró egy csodálatos teremtmény, akire nagyon vigyázunk, ám közben a harcra neveljük.. Ám Doróék előtt futottak a Pegazus csapat Szenior vágtázói,akik családjuk és mindennapi életük mellett futásra adták a fejüket! 7 km-n Csikós Zsuzsi, Csutáné Pataki Gabriella, félmaratonon, Sáfrány Eszter, Tarnay Károly, Molnár Zsolt, Lengyel Árpád versenyeztek örömmel, kitartóan, de legfőképpen elszántan.

Szívből gratulálunk minden kedves futónknak!

Mátrabérc teljesítménytúra. 2016.04.09.

Lázár György életre szóló élményei…

Kedves olvasók!

Engedjék meg nekem, hogy mielőtt leírnám Gyurink nagy küzdelmének beszámolóját, előbb kicsit bemutatnám Önöknek Lázár Gyurinkat. Immáron több, mint kettő éve egyesületünk stabil tagja. Anno kisfiát hozta le hozzánk, hogy szeretné, ha fia sportolhatna nálunk. Így esett meg az a felállás, hogy kis Gyuri, nagy Gyuri a csapatunknál maradtak. Esetünkben nagy Gyuri amikor elkezdett futni, mindössze 270 m-t tudott lekocogni nem többet, mert utána nem bírta szusszal. Aztán nagy szorgalommal, rögös úton eljutott odáig, hogy, már bátran indul mindenféle versenyeken és múlt évben teljesült egy nagy álma, amikor megszerezte élete első érmét, méghozzá egy aranyérmet, amit terepfutó versenyen nyert. Azóta is edz szorgalmasan, mindamellett, hogy apa, szülő, férj, és dolgozó ember.

Fontos neki a sport, mert jól tudja, hogy enélkül máshol tartana, valami más zordabb világban. De jelenleg egy jó csapat tagja és céljai vannak. Múlt évben célul tűzte ki a Kinizsi 100 km-s teljesítmény túrát, ám az még nagy falat volt neki és sok más embernek. Fizikálisan készen állt, már arra is, ám a 100 km-t tisztelni kell nagyon, mert ott 100%-ig érvényes az ép testben ép lélek! No, de idén Gyuri előrukkolt kettő nagy céllal, mindamellett, hogy fut tovább és indul versenyeken. Idén is Kinizsi 100 km és előtte Mátrabérc 55 km. Mondom neki…..a mindenit Gyuri, te derék kemény csávó vagy! Szépen alázatosan edzett a mi Gyurink és eljött a nagy nap…….elindult a Mátrabérc túrára, én, meg izgultam érte. Gyurit eső és mocsok idő fogadta a hegy lábánál, no meg 3000 m-s szintkülönbség és jó sok sár, dagonya. Hát adott volt minden egy klassz naphoz. Gyuri az elején virgoncan kocogott pár kilométert, aminek aztán szerintem meg is lett a böjtje, mert a feketeleves még ezután jött. És jött is rendesen, mert Gyurink megfáradt kicsit és innentől kezdve acélos akaraterő kellett minden méterhez. Féltávnál sietnie kellett, hogy a szintidőn belül érjen be, miközben az eső csak esett, az idő hűvös őszies volt inkább és nem lehetett látni semmit sem. Igazi pokol volt. Több hullámvölgy is elérte túrázónk elméjét és talán éppen jókor jött a telefon és a biztatás. Gyuri az utolsó 10 km-en elég kutyául volt, no de más is hiszen a sok sár, a csúszós útvonal mindenkit kikészített, no meg az eső, ami az ember komfortérzetét nagyban csökkenti. Gyuri itt megrogyott kicsit és elméjét meg kellett emberelnie. Annyira jól sikerült, hogy a végén még futott is, no kellett is, mert nagyon ketyegett az óra és vészesen közeledett a szintidő vége. Gyuri nyakig sarasan elázva, elcsigázottan, utolsó csepp erejét felhasználva futott és futott, mígnem negyed órával a szintidő vége előtt érte be a célba! Amikor megtudtuk, hogy sikerült Gyurinak, nos hihetetlenül örültünk, örültem, mert emlékszem, hogy honnan indult ez az ember. Emlékszem, amikor azt a 270 m-t is nehezére esett megcsinálni, most meg már futóversenyeken indul, érmeket szerez, és brutál kemény teljesítménytúrákat csinál meg. És május végén jön még csak számára az igazi buli a Kinizsi 100 km! De hiszem, és tudom, hogy sikerülni fog neki, és nekünk, ugyanis a Pegazus SME csapatából többen is elindulunk a K100-on, hogy egy vicces társasággal, amolyan igazi betyár, rafinált férfiúi alakulattal megcsináljuk a 100 km-t. Köztünk lesz Gyuri is, hogy túrák tekintetében életében először felérjen a csúcsra. Lengyel Árpád, Tarnay Károly, Lázár György, és én fogjuk képviselni a Pegazus team-t a K 100-on.

Zárszóként: büszkék vagyunk Gyurira, mert élete egyik legnagyobb tusáját élhette meg ott egyedül a hegyen. Gyurira nem csak mi lehetünk büszkék, hanem gyermeke, felesége is, mert a családfő olyat tett, amit csak kevesen. Meg merte lépni, amiről mások csak álmodnak, és meg is cselekedte, így büszkén, emelt fővel térhetett haza családjához, ahol szeretet és békesség fogadta…….no meg a finom fürdő és utána a puha ágy!

Gratulálok Neked Gyuri a magam, és a Pegazus SME összes sportolója nevében!

G.Zs.

Csuta Dorottya országos bajnok! 2016.04.05.

Országos mezei futó diákolimpia döntő Gödöllőn…bombastic, it’s a fantastic…..Csuta Dorottya országos bajnok!

Beszámolóm hol is kezdhetném, hiszen ezer irányból el lehetne kezdeni, de elkezdem!
Csuta Dorottya mezei futó országos bajnokságot nyert a diákolimpián, ami a legnagyobb és legerősebb mezőnnyel rendelkező futó esemény kis hazánkban. Több százan indultak el, köztük a top legjobbak, hogy megütközzenek a bajnoki címért, amit idén is a mi lányunk Dorottya hódított el. Igaz múlt évben ici-picit könnyebb volt a szitu, mert ugye idén, már idősebb versenyzőkkel is szembe találta magát, mi több a mi leányunk majdnem 2004 év végi születésű. Ám a tény az tény, büszkén írhatom le, hogy kőkemény futással, megérdemelten győzött Dorka!

Felkészülésünkről nem is írnék sokat, mert az igazi műhely titok, de azt hiszem minden úgy történt, ahogy annak kellett történnie! Dorkával több variációt is átbeszéltünk, hogy fegyvertára bőséges legyen, mert az ellenfelek is brutál kemény csajok voltak. Ezért olyan taktikát dolgoztunk ki, amihez képest Csernobil egy pici pukkanás volt. Előző este hajnali kettőkor kimentem a kertbe és kértem az Isten, hogy adjon jelet nekem. Becsuktam a szemem, felnéztem az égre és amikor kinyitottam a szemem, ott az égen a legfényesebb csillagra néztem pontosan. Ez volt a jel! Így,már nyugodtan feküdtem le aludni. Természetesen nem égi jelekből versenyzik Dorka megnyugtatnék minden kedves olvasót! Olyasvalamiből táplálkozik, ami mindig hajtani fogja őt előre. Ez nem más, mint a szüleiből áramló szeretet, a csapatunk nagy szeretete, ami övezi őt és én is nagyon szeretem. Szülei nagyon jó szülők, amolyan igazi rendes szülők,akik hihetetlenül szépen terelgetik Dorka életét, megadván neki közben a szabadságot, természetesen a korához mérten. Én pedig kollégaként dolgozom Dorkával, barátként, és a felkészülése, ennek köszönhetően nagyon jól szokott sikerülni. A verseny napján korán érkeztünk ki Csillával és Athinával a gödöllői reptérre a verseny helyszínére. Körbenéztem és tudtam, éreztem, hogy itt ma egy ember fogja megnyerni a 2 km-s távot és az Csuta Dorottya lesz! Dorkáék is megérkeztek, és mi ketten elindultunk sétálni. Jót beszélgettünk, kicsit átmozgattunk, jele nem volt stressznek, félelemnek. Tudtuk mindketten, hogy kinek mi a dolga, mi a mai feladat. A feladat nehéz volt, mert nagyon sok induló volt, és nagyon jók az ellenfelek, mi több jó páran majd kettő évvel idősebbek Dorkánál. A mi pici lányunkat azért nem kell félteni, mert egy brutális erő lakozik benne amit tud is használni, ha kell. Hát itt kellett. A rajt előtt még megbeszéltünk minden pici részletet, és Doró elindult a rajthoz. Én meg felfelé a dombon és vagy három éve nem imádkoztam az égiekhez, de most kértem őket,hogy………..mert megérdemli! Megérdemli a győzelmet! No a mezőny elrajtolt szépen időben és a mi csodálatos Dorkánk a rajtot követően a 40. hely körül találta magát. Nézem a távcsőben az első 2-3-10. helyet és kakukk. Na akkor lássunk hátrébb. Látom Dorkát nagyon hátul, de azt is, hogy vágtat elementáris erővel, ráadásul felfelé az emelkedőn. Amire ezt a kb 700m-t megtették, Dorka, már az első helyen volt! Képzeljék csak el. Ez a pici lány 39 helyet futott erőből felfelé, hogy megfogja az elsőket. És ami ezután jött na az a kemény………ment tovább nem lassított, és nyomta nyomta, nyomta ami a csövön kifért.

Embertelen iramot futott végig és közben lássuk meg, hogy óriási lemaradást hozott fel. Ennek köszönhetően ellenfelei kicsit el is maradtak tőle kb. 15 méterre, ám ők is megszívták magukat,aminek én nagyon örültem,mert tudtam, hogy Dorkának még van a tarsolyába meglepetés. Tökéletesre sikerült a tervünk,amit napokkal ezelőtt szövögettünk, és ezért annyira büszke voltam rá, hogy el sem tudom mondani. Bevált minden amit terveztünk és amikor ellenfeleink kezdték volna befogni, jött a bombastic,pedig Doró is kutyául volt, ám nagyon jól bírja a fájdalmat, savasodást. Befutott a mi Dorkánk a célba és mindannyian annyira de annyira örültünk, és ez egy igazi megható pillanat volt! Nem érdekelt minket semmi, senki, az sem hogy hol vagyunk, Doró anyujával, Csillával, Albival megöleltük egymást, és külön boldogság volt, hogy Athina tanítványom láthatta mindezt,akit kikértünk az iskolából Doró futásáért. Athina látta a jövőt, látta példaképét Csuta Dorottyát győzni és azt is, hogy a Pegazusok futói nem diákcsemegék! Soha nem leszünk azok és ezt Dorkánk nagyon is megmutatta! Ez a csodálatos kislány, az ő eredményei sehol nem lennének, ha nem ilyen csodás szülei, és testvérei lennének,aminek köszönhetően egy rendkívül kiegyensúlyozott versenyzővel, emberrel, lánnyal gazdagodik a hazai atlétika. Doró sikere igazi csapatmunka. A Pegazusok gyermek csapatának munkája is,mert Dorka olyan gyerekekkel készülhet, akik őszintén szeretik őt, nem irigyek, felnéznek rá és Doró is imádja társait. De a legfőbb titok maga Doró szíve! Olyan szíve van,ami csak keveseknek. Él hal a futásért…….ezért él, ezért edz, tanul rendesen, mert olimpiai aranyérem az álma. És nekem ez nagyon tetszik.Szeretném megköszönni ezt a megható és csodálatos napot kis tanítványomnak Csuta Dorottyának és szüleinek Csuta Albertnek és feleségének Gabikának, hogy ennyire jól és olajozottan tudunk együtt dolgozni! Szeretném megköszönni, Medve Csillának a sok háttérmunkát, ami nélkül nem tartanánk itt ahol, és Kirst Athinának és Gabika barátnőjének a hihetetlen szurkolást!
Külön köszönet illeti a szervezőket, mert a program nem csúszott és minden a helyén volt profin, tökéletesen.

Szeretnék gratulálni az ellenfeleknek is, főként Gajdos Dominak és Bartkó Virágnak, mert hihetetlen csajok, kőkemények és remélem a jövőben is találkozhatunk velük,mert együtt sokkal többre képesek ezek a lányok,mint külön külön. Fantasztikusak voltatok csajok!

Eredmény!
Csuta Dorottya 2km mezei 6:37-el, országos bajnok!

További képek facebook oldalunkon!

Verőce hegyi cross 2016.04.03.

Hegyen völgyön toppon….így nem maradtunk hoppon!

Kedves olvasóink, megint csak egy szenzációs New York Times-ba illő sikertörténettel tudok előrukkolni, ugyanis a Pegazusok futói nem csak mezőn futnak gyorsan, de emelkedőn is.

A Budapest mezei bajnokság után, úgy éreztük, hogy jólesne egy kis friss levegő a piszkos pesti után, így Verőcén álltak a rajtvonalnál kicsi és nagyobb futóink. Ezen a versenyen talán még a tegnapi napnál is jobban futott Zsámár Anna, aki piszkosul nyomta a hegyi etapot, eléggé szokatlan meleg időben, és annyira nyomta, hogy első is lett. De nagyon keményen ment felfelé a szintén korcsoportját nyerő Kirst Athina futónk is ám, de ő lefelé kevésbé nyomta, hiszen dobott egy hátast fent a hegyen. Nem kell félni, mert felugrott és futott tovább, mint a nyúl, Budapest bajnokhoz méltó módon. Habó Levink hála Istennek szépen meggyógyult és kezd megerősödni, ezért meg is érdemelte a 3. helyet ezen a versenyen, keményen megdolgozott érte bitang erős fenegyerekünk. Lányok közül nagyon szépen és becsülettel futott Lengyel Laura és Molnár Krisztina a két jó barátnő, és becsületükre legyen mondva, megküzdöttek a heggyel és a meleggel rendesen. Mindketten kemény csajok! No de újra felütötte arcát a 6. kerület Buffonja, aliasz Hódosy Márk. Erősen kezdet, fent jött egy kis kakukk, de száguldott le és mostanában nagyon nagyon is számolnak vele a hegyi zergék mezőnyében, mert Márkó egy éve középmezőnyben bukdácsolt, immáron pedig az abszolút 5-be is befér. Korcsoportját 2. hellyel zárta, de célunk,hogy pár hónapon belül ezzel se legyen nagy macera.

Lengyel Lizett kis leány futónk alapos, megfontolt, kimért futással a csodás 6. helyen futott be és ezzel értékes pontokat hozott magának a tabellán. Csikós Zsuzsink pedig nyomja ezerrel a km-et, és égeti el a fölösleget, mint F-18 Hornet vadászgép a kerozint! Lenyel Árpink a csapat kakukktojása, vagyis az egyik kakukktojása is kitett magáért, hisz a hosszabbik távon arcoskodott a heggyel és sikerült is legyőznie! Árpi egy igazi hős, egy Bruce Lee legenda nálunk. De még Árpinál is gyorsabban söpört végig a hegyen, mint a Catrina hurrikán olyan volt a mi pezsgőgyártónk Mr. Molnár Zsolti!

Kicsi speciális alakulatunk, a Pegazus SME itt Verőcén is kiválóan operált és nagy élményekkel, szép emlékekkel térhettünk haza pihenni! Közben otthon szunnyad egy vad gepárd, hogy kedden port kavarjon Gödöllőn,…………mert ugye az a terv…! Gratulálok minden kedves futómnak, és természetesen az ellenfeleknek is a kiváló eredményekhez!

Eredmények-korcsoportos:

Kirst Athina 5km 1.hely

Zsámár Anna 5km 1.hely

Habó Levente 5km 3.hely

Hódosy Márk 5km 2.hely

Lengyel Lizi 5km 6.hely

Molnár Kriszti 5km 18.hely

Molnár Zsolt 12km 9.hely

Csikós Zsuzsi 5km 16.hely

Lengyel Árpád 12km 18.hely

Mezei futó Budapest bajnokság 2016.04.02.

Újabb nagy sikerek……

Az eredmények közlése előtt szeretnék egy kis beszámolóval indítani, hiszen egyesületünk a Pegazus SME atlétái nagyon szépen, mi több csodásan szerepeltek! Kezdeném a legkisebbekkel mégpedig Tomcsányi Bogival, aki a 2006-07-s gyermekek között debütált, mégpedig nagyon biztatóan, hiszen a hatalmas mezőny első harmadában ért célba. Boginknak,aki mondhatom még most is, hogy egészen új a csapatunkban és még soha nem futott ekkora nagy versenyen, ez volt az első nagy bemutatkozása, ami dicséretesre sikerült. No de folytassuk Lázár Gyurikával,aki szintén jó produkcióval, lendületesen ért célba, és szintúgy, mint Bogi, ő is még tapasztalatot szerezni jött. Gyurika azért futott nagyot, mert a rajtnál szinte utolsó helyről indult el, és hámozta keresztül magát a mezőnyön. Ha kellő önbizalommal és rutinnal fog versenyezni, nos eszméletlen dolgokra lehet képes. Gyurika még azért is ért el nagy eredményt, mert kettő éve még az is kérdéses volt, hogy be fog e tudni illeszkedni a társadalomba, hiszen kissé autisztikus jellegekkel jelent meg nálunk edzésen. És láss csodát, egy rátermett kisördögünk van a csapatban,akire nagyon büszkék vagyunk és persze Bogira is.

Következzék egy atombomba Kirst Athina futónk. Athina ősszel érkezett hozzánk és, már akkor láttam,hogy bejelentkezett a csapathoz Csuta Dorottya méltó utódja. Hihetetlenül céltudatos és nagyon elszánt futónk, mi több jó értelembe véve, rendelkezik egy profi versenyző agresszív versenyzési stílusával, vagyis nem ijed meg az árnyékától, olyannyira nem, hogy 1100 m-nél utánégetőre kapcsolt és csapást mért a mezőnyre………így elsőként ért célba a mi Athinánk! Óriásit futott és neki is a Budapest bajnokság volt az első nagy versenye, hát eléggé demonstratív volt a bemutatkozása. No de tovább kell lépnem,mert Bombasztikus kis csapatunkból mezőre lépett még egy kettő futónk. Zsámár Anna igazi régi motoros nálunk a maga 11 évével, mert ugye négy éve nyomja a témát. Anna múlt évben 26. helyen ért célba, most pedig a kiváló 5. helyet szerezte meg kiváló futással. Annyira tetszett Anna futása,hogy nem maradt bennem semmilyen tüske, hiányérzet. Amit kellett és ami benne volt,azt ő meg is csinálta. Annánk minden évben egy rendkívül stabil fejlődést produkál. Nem ugrik nagyokat, de folyamatosan javul és jön föl a többiekhez. Ebben, vagyis a 2004-s mezőnyben futott Anna mellett Csuta Dorottyánk, aki magabiztosan nyerte meg a Bajnokságot. Dorkával egy egészen jól sikerült stratégiát dolgoztunk ki, amit ő profin kivitelezett. Erre azért volt szükség, mert 5.-n országos mezei várt rá! A terv bevált, hiszen minden métere meg volt tervezve és Doró agya olyan, mint egy NASA űrsikló fedélzeti számítógépe……mindenre figyel és reagál. Hódosy Márk!

Na ős az egyik legbitangabb tanítványom a 6. kerület Buffonja. Márk kettő éve egy x lábú lomha valami volt, így ismerkedtünk meg. Nekem tetszett a kihívás és múlt évben 6. lett itt egy közepes idővel. Most idén 4. lett több, mint kettő percet javítva a múlt évi eredményén és most csak pár másodperccel maradt le a dobogó 3. fokáról. Nagyon keményen, jól futott,de még nagyon sok van Márkóban. Ám immáron tartással fut és egyre dagadó önbizalommal! Medve Csillánk a szenior mezőnyben futotta le a 3 km-s távot és ért be a csodás 2. helyen. Csillu is egyre fokozatosabban jön fel, újra és talál önmagára. Ezért is volt szép ez a 2. hely nekünk! Simák Gergőt is sújtották az égiek amivel csak lehetett az elmúlt hónapokat tekintve. Ám Gerissonunk úgy volt ezzel a nappal, hogy a t.k.m ki van, már……..és, mint egy V1-s rakéta Londonra, úgy csapott le ő is a mezőnyre! A robbanás egy aranyat hozott a felszínre. Végül egy igazi meglepetés is született a szenior 6 km-n, Molnár Zsoltink megnyerte élete első szenior bajnoki érmét és egy bronz medalionnal térhetett haza szerető családjához! És tényleg a végére hagytam egy olyan nőt, aki elhatározta, hogy elkezdi lefogyasztani magát, így csatlakozott a Pegazusok táborához és az amatőr versenyszám 3 km-s távját sikeresen teljesítette!

Csapatunk kiváló munkát végzett a felkészülési időszak alatt, de tudjuk, hogy van még min dolgozni, javítani! Utánpótlásunk is jó úton jár……vagyis fut! Amiért jöttünk a bajnokságra azt meg is cselekedtük, mindenkivel elégedett voltam! Gratulálunk mindenkinek és köszönöm a szülők, családtagok háttér munkáját, szurkolását!

Eredmények:

Tomcsányi Bogi 1500m 32.hely

Lázár Gyurika 1500m 49.hely

Kirst Athina 1500m 1.hely gyermek

Zsámár Anna 2000m 5.hely gyermek

Csuta Dorottya 2000m 1.hely gyermek

Hódosy Márk 6000m 4.hely ifi.

Medve Csilla 3000m 2.hely szenior

Simák Gergő 3000m 1.hely szenior

Molnár Zsolt 6000m 3.hely szenior

Csikós Zsuzsi 3000m 4.hely amatőr

Képek megtalálhatóak facebook oldalunkon.

Molnár Zsolti legújabb írása

2 nap 2 verseny

első felvonás: 2016.04.02. szombat 6000 méteres mezei futás, szenior OB

A héten kértek meg, hogy induljak és képviseljem az egyesületet ezen a mezei futáson. Tavaly már láttam a helyszínt, akkor Kriszta lányom futott itt a hatalmas mezőnyben. Így nagyjából ismertem a pályát és a körülményeket. Nem tudom kinek a fejében született meg az a perverz gondolat, hogy összerakják a korombéli futókat a 17-18-19-20-21 éves srácokkal? Úgy éreztem magam, mint annak idején Baumgartner Zsolti érezhette magát a Minardi volánja mögött a nagy F1-es istállók autói között. Lehet, hogy B. Zsoltinál is már baj volt a nevezéssel és a szervezők értetlenkedve fogadták Ki ez az új „fiú”? Mit keres itt? – mert nekem is. A nevezettek között nem szerepelt a nevem. (Pedig kaptam értesítést korábban elektronikusan, hogy nevezve vagyok.) De ezt a problémát viszonylag hamar áthidaltuk. Nem a legoptimálisabb futóidő ígérkezett, de azért elkeseredésre sem okot adó. Napos, de nem az a túlforró és a korábbi beígért nagy szél sehol se volt. A Pegazus csapatából többen is jelen voltak és kaptam sok biztató szót és mosolyt. Én tudtam, hogy oda kell, és akartam is odatenni magam, de nem állt össze a rendszer erre a napra. Valahol léket kapott a gőzhajó pedig a kapitányi hídról mentek az utasítások a gépházba, hogy Gyorsabban! meg Menni kell!, Gyerünk!, de már remegett az egész fémszerkezet a nagy erőlködésbe. A gépházból hiába üzenték vissza, hogy már minden éghetőt a kazánba dobtunk!, még a fapadlókat is fölszedtük, Nincs több energia!, a lapátkerekeket ennél nagyobb sebességre nem lehet kapcsolni. Aztán a 2. körben tényleg léket kaptam az anyafölddel kerültem szorosabb intim viszonyba, mikor egy lépésnél megbotlottam és elestem, de szinte azzal a mozdulattal, ahogy elestem gördültem is tovább álltam fel és futottam tovább. – Legalább is belülről így éltem meg. – Másokat meg, ne kérdezzünk meg ;). Egy versenyfelügyelő kérdezte, – hogy minden ok? és bólintottam. A Pegazus csapatától és családomtól hatalmas lelkesítést kaptam akik itt voltak és még a fákról is lógtak. A 3. körben azért kezdtem úgy érezni, hogy valamivel jobban megy a futás. A verseny felügyelő ismét szólt az adott ponton, hogy verseny után rögtön menjek elsősegélyhelyre, bólintottam. Aztán ismét a hatalmas lelki fröccs, ami a szurkolásból merítettem, a csapattagoktól, és a családtól. A 4. körben már előzni is tudtam, és a végén még hajráztam is. Célba érni valami ilyesmi idővel sikerült 25’53”. Köszönöm mindenkinek a remek biztatást és segítséget nagyon jókor jött.

PS:

Ja, elsősegély….. hát senki se sérüljön meg még ennyire se! (plezúr lejött a térdemről három helyen) Az ellátás, lassú és körülményes továbbá nem tűnt túl szakszerűnek sem. A felragasztott gézlap az elsősegély helyről távozóban az első 10m-en belül leesett. Szörnyű belegondolni, ha több ilyen probléma egyszerre jelentkezne, vagy ennél veszélyesebb akkor azt hogyan is tudnák „orvosolni”? megsúgom : Sehogy!

második felvonás: 2016.04.03. vasárnap 12,3 km terepfutás Verőce

Alaposan éreztem még lábaimban és egész testemben a tegnapi napot, de a már korábbi beszámolóban ismertetet, cél érdekében kellenek a kilométerek, így nem volt kecmec indulni kell ezen a versenyen is. Szép református általános iskolában volt a versenyközpont. Előle startoltunk. Majd egy 1,5-2 km viszonylag sík szakasz és akkor belekóstoltunk a 350m szintemelkedés első részébe. Az emelkedő tetején vált ketté a hosszabb (jobbra) és rövidebb (balra) táv. Fájó szível gondoltam kislányomra ki 5 km-en indult meg, a mi rajtjukhoz képest 10 perccel később. Bizakodtam benne, hogy lesz elég ereje és türelme a nehézségek elviseléséhez. Mert azok még számosak akadtak az út hátralévő részében. Verőcei hobbikertek, de a Rózsadombot is színesíthető épületek voltak tanúi ismételt emelkedőkön történő szenvedéseinknek. Kárpótlásként Dunai panorámába fürdőztethettük szemünk és lelkünk, és testünknek is kijárt a frissítő. Behatoltunk lassan az erdőbe ahol teherautóval mélyen szétcsapatott keménnyé száradt sár tördelte lábfej ízületeinket. Ugyanakkor gyönyörű látványt nyújtott a bakfis tavaszba öltöztetett fák. Balra vezetett az út és egy szurdokot kerültünk meg. Itt ismét emelkedő kényszerített szinte négykézláb járásra, és egy népszerű vers (de nem e sorokat szokták leggyakrabban idézni belőle) részlete jutott eszembe, és került más megvilágításba……

„Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel

egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,

tudom, hogy merre mennek, kik mennek az úton”

Ibolya, szellőrózsa, salátaboglárka és még ki tudja mennyi virág nyílott tarkán körülöttem és tudom, hogy remek és kemény terepfutók haladnak velem az úton a kívánt cél felé. Oly sok gyönyörűsége (a hangok a színek, a szagok) van az erdei terepfutásnak. Remekül éreztem magam, otthon éreztem magam ebben a tündérvilágban. Aztán visszakanyarodtunk, a már korábban járt útszakaszra itt néhány futótársammal együtt lelkesítettük egymást, akikkel szembe találkoztunk. Ismét egy szemet gyönyörködtető pillantás a Dunára és ismét torkot és szájat gyönyörködtető korty víz. Indultunk meg lejtőn nagyobb tempóban a hegyről. Ezen a szakaszon felgyorsultak az események, én is igyekeztem kihasználni a lejtők és a gravitáció adta könnyebbségeket. Még egy kis kitérő és lefelé történő lépcsőzés után már a korábban említett sík szakaszon közelítettem meg a cél és haladtam át rajta 1 óra 3 perc 52-vel. Szép és fárasztó futás volt.

Zarándokút sorozat 2. helyszín – Bükk

Kedves Olvasó!

Szeretettel osztom meg a pontos részleteket a Zarándokút sorozat következő állomásához.

A következő helyszín, az ország egyik legmagasabban fekvő vidékére hív minket, ahol szintén csodálatos üzeneteket küld a föld és a természet. Ennek a kapcsolatnak elmélyítésére és önmagunkba történő utazás következő állomására hívlak Benneteket a Bükkbe.

Időpont: április 16, szombat

Indulás: SEBESVÍZ PANZIÓ parkolója

Megközelítés:

Vonattal: Miskolcig egyénileg, a Tiszaitól össze tudjuk szervezni a fuvarokat, visszajelzés alapján, a találkozó 8:45-kor.

Autóval: http://www.sebesvizpanzio.hu/ (az oldalon legalul található egy kis térkép, annak segítségével az autósok betájolhatják) Szöveggel útbaigazítva pedig: Miskolc- Lillafüred felől, Ómassa-Bánkút felé vezető úton, a Hámori tótól 3 km-re található baloldalt egy aszfaltozott erdészeti útelágazás, balra tartva, felfelé a hegyen halad az aszfaltozott erdészeti út Jávorkútra, de odáig nem is kell elmenni, mivel előtte lesz egy nagy tábla bal kézre: SEBESVÍZ PANZIÓ.

Kérem, hogy aki autóval jön, mindenképpen jelezzen nekem, hogy a panzióval egyeztetni tudjak parkolási szándékunkról.

Innen indulunk 10 órakor!

Érkezés: kb. 16 óra, az út a múltkorihoz hasonlóan a 15-20 km távolság, 3 állomással, ismét csodálatos helyszíneken.

Részvételi díj: 1500Ft/fő

Időjárásnak megfelelő öltözet, élelem saját részre. Mostantól lehet az útra regisztrálni, és köszönöm ha ismerőseitekkel is megosztjátok!

Meghívóul hadd osszam meg Veletek az Ősfenyves hívását (egy általam rajzolt kép és kedves segítőm mancsának segítségével), amerre az újabb menetelésünk majd áthalad.

Szeretettel:

Medve Csilla

2016.03.26. Molnár Zsolti egyéni írása

Felkészülés a nagy bevetésre

Rákoscsaba félmaraton – Futapest terepfutóverseny

Határozottan balul alakultak a dolgok a futást megelőző héten, így biztosan félve a kudarctól is nehezen vettem rá magam, hogy induljak ezen az eseményen. Ráadásul a verseny reggelén tompának, enerváltnak éreztem magam. Ugyanakkor presszionált a számomra kiemelt verseny (Vivicita) közeledte. Az azon való jól teljesítéshez szükséges, hogy e versenyen is megfelelően odategyem magam. Így aztán belevágtam, erős edzésként tekintettem az előttem álló kihívásra. Egy régen használt csodaszert is segítségül vetettem be, a zenét. Ismét egy Futapestes eseményen álltam rajthoz családommal együtt, kislányom 5 km-en, fiam 13 km-en, míg én 21 km-en. A két hosszabb táv együtt rajtolt 11 órakor a rövidebb táv 10 perccel, később. A három távra tisztességes futómezőny (majd 300 fő) gyűlt össze. A rajt követően több percen keresztül a zene indításával illetve annak folyamatos lejátszásának beállításaival foglalkoztam. Mire sikerült megfelelően a fülembe helyezni a hallgatót, és a telefont a kezemre csatolni, már túl voltunk az első aszfaltos emelkedőn és a szántóföld szélén haladtunk. Jó volt a zenét meghallani és annak ütemére galoppozni, továbbá az endomondo női géphang csiripelése vagy inkább chipelése is biztató adatokat jutatott fülembe. Meg is lepődtem azokon, – mit brusztolok városban, hogy 5 perc alatti tempóim legyenek,…. -itt meg? , megindultam tessék-lássék módjára és már alatta is vagyok. Mire jók a versenyek, ugye? Az emberből olyat hoznak elő, amire azt megelőzően nem is gondolt. Ebből következően nagyon fellelkesültem és igyekeztem kihozni a legtöbbet magamból. Habár ez a helyszín azért nem tartozik a gyöngyszemei közé a terepfutásnak. Kertvárosi rész, szántóföld, állatmenhely,illegális szemétlerakások, M0 alatt történő átbújás, egy kis erdős ligetes rész és ismét szántóföld, majd M0 alatt átbújás…….etc. Szóval kevésbé vadregényes és romantikus, mint az ezt megelőző vagy majd az ezt követő versenyhelyszínek. Tavaly már futottam itt 13 km-t, akkor jóval szelesebb volt az idő, mint most. Én rendesen kivetkőzött futóöltözékben (rövidnadrág, poló) gyűrtem a terepet. Az idő előrehaladtával, sokkal erősebbnek éreztem magam, mint az elmúlt évi verseny hasonló szakaszában. Nagyon élveztem a futást (játszottam különböző testtartásokkal, ütemekkel), ehhez hozzásegített a jó talpalávaló muzsika és sok erős futótárs. Tamást (virtuális futóbarátom, néha egy-egy verseny erejéig talákszunk, de inkább a világháló rengetegében követjük…., követem egymás futásait és én merítek és tanulok az általa írt és posztolt dolgokból.) többször magam mögé pillantva kerestem. Mikor hol fog meglepni?, de sehol nem következett be ez a momentum. Menekültem előre, előle. Mígnem a verseny utolsó szakaszához közelítve nem magam mögött, hanem jó 300-400 méterrel előttem fedezem fel őt. Mikor, már a verseny e szakaszához értünk éreztem kezdek elkényelmesedni, lassulni, megelégedni az eddig elértekkel. Varázsütésre változott meg minden és hatalmas hajrát vágtam ki az utolsó kb 2 km-en. Így sikerült a versenyt 1:40:34 teljesítenem. A célba családom apraja-nagyja biztatása mellet jóleső fáradsággal értem be. Nagyon büszke voltam gyerekeim eredményére és bizakodottságra okot adó teljesítmény sikerült a tavaszi nagy verseny előtt a futópályára karcolnom.

Terepfutás Rákoscsabán

Tavaszi terepezés…

Március 26.-n szombaton egy kellemes napon, Rákoscsabán versenyeztek a Pegazus futói, ahol olyanok is bemutatkozási lehetőséget kaptak, akik még nem futottak itt, vagy éppenséggel a futás sportágat nem kimondottan azért űzik, mert nagyra törő álmaik lennének az atlétikában, inkább hobbi szinten nagyon is szeretik ezt csinálni. Viszont akadtak olyanok is, akiknél nagyon is fontos volt a közeledő mezeik miatt egy jó gyakorlás, rutinszerzés a terepes talajon. Hobbifutóink a várakozásnak megfelelően produkáltak és tisztességesen dolgoztak.

Közülük is kiemelném most Lengyel Lizettet (6.hely), akinél az utóbbi időben folyamatos javulást lehet tapasztalni és ezen a versenyen is stabilan jól futott. Tudni kell, hogy általánosságba véve az értékeléseket, nem valakikhez, valamihez pl.: egy adott időeredményhez, vagy helyezéshez mérem, vetem össze, hanem bizonyos esetekben egy adott futó saját képességeihez. Ezek a képességek fejleszthetőek szépen, és egy bizonyos idő után, már lehetséges és kell is kötni az eredményt időhöz, helyezéshez stb. Esetünkben a hobbi futóknál az egyéni képességek a mérvadók, így elmondható, hogy szinte az összes ilyen futónk szépen teljesített, egy kettő kivételtől eltekintve. De lássuk közben azokat, akik célzottan úgymond versenyzői életet élnek csapatunknál.

Kirst Athina (1.hely) munkáját maximális maximumára tudom értékelni. Céltudatos és nagyon kemény futóval gazdagodott csapatunk, aki óriási eredményekre lesz képes a jövőben is.

Athinának is próbaversenynek lett beiktatva a rákoscsabai futás, csakúgy, mint a soron következő futóknál, mint pl: Tomcsányi Boglárka(2.hely). Bogi irdatlan tempóba jött felém a befutónál, és Bogira sincs panasz csak maximális dicséret, ami ezt a versenyt illeti. Athina és Bogi mai futása egy egészen jó mezei eredményt vetít előre. No de lássuk tovább és folytassuk Zsámár Annával(3.hely). Anna mai teljesítményét közepesre lehet értékelni,mert ennél sokkal többet tud, de valamiért nem tudja ezeket mozgósítani. Már mindent tud, minden benne van, ám még ezt az egy nagyon fontos komponenst meg kell tanulnia a jövőben használnia. Ettől függetlenül egy stabil, rendkívül megbízható futónk és most is dobogóra futotta be magát. Makray Benedek! Beni (4.hely) számomra a várakozások alatt teljesített. Ám ebben, részben az is közre játszott, hogy előző napi edzésük nagyon kemény volt, hisz a mezei versenyek időpontjai és a pályaversenyek nagyon gyorsan közelednek, így a gyerekek ma munkából futottak, kissé fáradtan, ami érthető is volt számomra. Beni közepes teljesítménye másban keresendő, de jó hír, hogy ennek okát jól ismerjük és szinte azonnal orvosolható lehetne. Beni képességeivel az égvilágon semmi gond nincsen. A gyerekeknél a végére hagytam Csuta Dorottyát (1.hely), aki szintén egy elég erős hetet maga mögött hagyván futotta a Futapest 5 km-s távját és lett első, valamint abszolút első is. Doróval megbeszéltük, hogy csak annyira fusson, amivel kellemesen tud nyerni, hiszen egyrészt munka van a lábaiba, másrészt a Futapest nem célverseny, csak gyakorlás. Ennek megfelelően magabiztosan, lazán ért célba elsőként, betartva minden utasítást, ami nagy önfegyelemét dicséri. Hódosy Márk (3.hely) futómmal az idei évben 800m pályaversenyekre készülünk, ám felkészülésünk része egy-egy hosszabb távú verseny is. Erre kiválóan alkalmasak Koren Tamás versenyei, így Márk szintén munkából futott egy szép bronzot. Csikós Zsuzsi (14.hely) futónk, aki felnőtt nőként, szülőként immáron pár hónapja csapatunknál edz olyan dolgokat művel, ami mindenki számára példaértékű lehet. Zsuzsi túlsúlyosként elhatározta, hogy lefogy, ennek érdekében minden edzésen ott van, és megállíthatatlanul rója a Futapest versenyeit. Nem érdekli mennyi a táv, mekkora a szintemelkedés, mert célja van, aminek semmi nem szabhat gátat. A nagyoknál 21 km-s távon Medve Csilla (2.hely) képviselte a női nemet Pegazus színekben és rossz hír, hogy még messze nem az igazi, de jó hír, hogy kilábalni látszik a posványból. Csillával is maximálisan elégedett vagyok, de még látom, hogy nagyon nagyon sok munka vár ránk. Molnár Zsoltinál is jelentkeznek az elvégzett munka pozitív megnyilvánulásai, hiszen Zsolti több percet tudott javítani a múlt évi eredményéhez képest, és ami szintén jó hír,hogy most elmondása szerint még tudott volna tovább is menni ebben a tempóban. Szintén jó előjelek a Vivicittára! Lengyel Árpink a Pegazus csapatának Van Dame-ja, szorgalmasan, stabilan nyomja a km-et, aminek nagy hasznát veszi a karate sportágban, főként állóképesség terén. Külön nagy öröm volt látni Makray Pétert versenyezni, aki, ha anno többet fut, még Nadalt is megverhette volna!

A mai versenyen alkalmas volt arra, hogy lássam az eddig elvégzett tavaszi munkánk minőségét. Lássam, hogy kinél mit kell javítani, mert azt mindig lehet, és természetesen lássam, hogy hol van nagy bibi és hol van minden sínen. Összességében elmondható, hogy a kijelölt utunk jó, de itt-ott rögös, ám ettől szép ez a sport. Az időjárás kiváló volt, mindenkinek kedveztek az égiek, és egy jó hangulatú szép versenyt tudhattunk magunkénak.

Eredmények: http://futapest.hu/eredmenyek.htm

Képek: https://www.facebook.com/Pegazus-Sport

Szívből gratulálok minden kis és nagy futómnak, valamint Koren Tamásnak és csapatának a nagyszerű versenyhez!

2016.03.26. Rákoscsaba

G.Zs.

PEGAZUS FUTÁS, SZIGETMONOSTORON

Napsütés, családias hangulat, érmek, mosolyok….

Kellemes szép idő fogadta a szigetmonostori Pegazus futásra érkező versenyzőket, és szurkolókat, aminek mindenki nagyon örült, hiszen ez még szebbé, vidámabbá varázsolta futóversenyünket. A verseny helyszíne a csodálatos Szigetmonostor falucska, amelyet bátran jellemezhetnék a szentendrei sziget gyöngyszemeként. A kis falucska lakosai, vezetői mindig nagy szeretettel fogadják az ide ellátogató turistákat, esetünkben a kedves futókat.

Kora reggel az előkészületeket követően a pici mini kategória kezdett egy fergeteges terep 500 m-s távval. A Rajtnál elszánt és kicsit megilletődött gyerekek álltak és várták a rajtot. A start pontosan indult és a gyerekek eszeveszett tempóba el is viharoztak a kijelölt pályán. Volt aki gyorsan dűlőre akarta vinni a dolgokat, így Tomcsányi Boglárka helyi lakos-versenyző és egy budapesti kislány csaptak össze az első helyért. Hogy ki nyert azt az eredménylistában lehet olvasni, ám mindkettő kislány nagyon-nagyon kitett magáért. A fiúknál Móró Márton nem ismert kegyelmet, így sikerült győznie, Mögötte két derék fiú kevéssel lemaradván ért célba.

A kicsiket követte az immáron nagyobb kaliberű harcos ifijak és amazonok összecsapása, ahol bizony elég erős kis team találkozott. Ki kell emelni a lányok közülük Csuta Dorottyát a PEGAZUS SME fénylő csillagát, valamint Mater Henriettát helyi lakost, a szentendrei SZKHSE kiválóságát, valamint Tarnay Klári és Lengyel Laura bámulatos, a 3. helyért folyó test-test elleni ütközetét. Dorottya elég erős tempót diktálva kezdett neki a 2 km-s távnak, amiben nagy szerepe volt, hogy Makray Benedek PEGAZUS SME futója, nem hagyta unatkozni Dorottyát.Henrietta egy ideig keményen velük tartott ám Dorka és Beni eszméletlen tempóba kezdtek, így ők ketten leszakították a mezőnyt és a végére hagyták a bulit. Külön ki kell emelnem Lengyel Laura és Tarnay Klári eszeveszett küzdelmét, hiszen ők ketten már-már vérre menő küzdelmet folytattak a 3. helyért. De nagy öröm volt látni, hogy a célba érkezés után egymás nyakába borultak és átölelték egymást. Ettől ilyen szép ez a sport. A srácoknál Makray Benedek terminátornak sikerült győznie, míg a 2.-3. helyért itt is nagyon kiélezett küzdelem folyt kettő igazán kemény férfiú között,aki szintúgy,mint a csajok a végére hagyták a bombasztikot. A nagy bumm most Tarnay Teónak sikerült jobban. Tudni illik,hogy Levi és Teó adok kapok versenyeket produkálnak. Hol egyikük nyer, hol a másik.

Következzék nosza a nagyok futása a trónok harca, hiszen itt, már korcsoportos bontásunk is volt.

Az abszolút versenyt a nőknél Surány kiváló szenior futója, aki egyébként szenior országos bajnokságot is nyert az idei fedett pályás ob.-n, nem más, mint Zarnóczay Klára. A férfiak elsőségét szintén egy kiváló futó, egy szenior futó legenda nyerte aki Budapestről érkezett, nem más, mint Kárász Zakariás. A korcsoportok helyezett futóit meg lehet tekinteni a dobogósok eredmény listáján, amiért óriási gratuláció illeti őket, de nem szabad megfeledkeznünk azokról sem, aki becsülettel, keményen küzdöttek a versenytávon.

Versenyünk egyik külön száma a súlylökés, amit egyesületünk minden jövőbeni versenyen meg fog rendezni.

Nagyon sikeres volt, és pompás volt tapasztalni, hogy milyen jól összehozta az embereket, és hogy mennyi sok bohóc él közöttünk. Bohóckodtunk, nevettünk nagyokat, és a versenyzők bizony hatalmasakat löktek. Láttam felfedezni egy kettő olimpiai kvóta reménységet, mint pl: Földvári Zolit 🙂 Bátran mondhatom, hogy ez a versenyszám is nagy sikert aratott. Mindezek mellett örömmel írhatom le, hogy a rajtok pontosan indultak, nem volt csúszás, és az eredményeket Csilla gyorsan és precízen értékelte ki. Dobogósaink érmet, szép oklevelet, csokit és akciós welness kupont kaptak a Zalakaros Venus Hotel jóvoltából.

Köszönetnyilvánítás!

Engedjétek meg, hogy elsőként köszönetünket nyilvánítsuk ki a csodálatos Szigetmonostor önkormányzatának, amiért áldásukat adták a verseny rendezési szándékunkra. Külön szeretnénk megköszönni a monostori Faluház minden dolgozójának és vezetőjének Kovács Attilának, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a területet és egyéb kiszolgáló helyiséget. A község és a Faluház támogatása nélkül ez a kicsi, ámde csodálatos futóverseny nem jöhetett volna létre, amely mindannyiunknak szép élményeket, örömteli perceket adtak. Szeretném még nem utolsó sorban megköszönni A Pegazus Sport és Művészeti Egyesületbe járó gyerekek szüleinek a nagy-nagy segítséget, és munkát!

Végezetül hálák vagyunk minden kedves futónak ,amiért jelenlétükkel megtisztelték versenyünket és emeltétek eme nap fénypontját!

Üdvözlettel: Gedeon Zsolt

Képek: https://www.facebook.com/events/1530145137283689/