Helyszín:2017. Pócsmegyer-Surány, Akácos út 17. Civilek háza
Programfelelős:Gedeon Zsolt
Tel.:70/601 61 99
E-mail:pegazussme@gmail.com
Távok-korcsoportok- rajtok:
-200m; 4-7 éves lány-fiú, 12:00
-1200m; 8-11, 12-17 éves lány-fiú, 12:25
-13km; 18-38, 39-50, 51-61, éves női-ffi., 13:00
Eredményhirdetés:
200m, 1200m 13:05-kor!
13km, 14:30-kor!
Díjazás:
Minden korcsoport 1.-3. helyezett női és ffi. futója érem, oklevél, részesül, valamint az első helyezettek serleget kapnak. A gyermek távok minden befutója pici meglepetést kap tőlünk.
Nevezés:
Előnevezés:november 15.-ig 23:00-ig a megadott számlaszámra, név, táv, közleményrovatban való feltüntetéssel!
Köszöntünk mindenkit sok szeretettel, a Surány Race 1.0-s futóversenyünkön! Futóversenyünk elsődleges célja, hogy kicsi, ám annál sikeresebb egyesületünk gyermek atlétika képzését eszközök vásárlásával tudjuk hatékonyabban támogatni, fejleszteni, vagyis ezen tárgyak, segédeszközök vásárlására szeretnénk gyűjteni. Másik nagy célunk, hogy egy kellemes, klassz futóversenyen vehessetek részt kis falunkban, a csodálatos Pócsmegyer-Surányban, ahol az ősz csodálatos, a tél suttogó, a tavasz nyüzsgő, a nyár pedig fantasztikus. Versenyünkön stopperes időmérést eszközölünk ki, ahol a távok pontosan lesznek kimérve, így felmérheted őszi formádat, miközben megcsodálhatod községünket. Minden versenyzőt meleg teával, keksszel, szőlőcukorral várunk a célban, ahol jó zene adja a rigmust. Versenyünkön mindenki kijelenti, hogy egészségesen áll a rajthoz, amit írásban igazolni is kell nekünk a helyszínen. Orvosi felügyeletet biztosítunk! A Surány Race 1.0 versenyen fotók is készülnek Rólatok, amit engedelmetekkel fel is fogunk tölteni honlapunkra. A verseny helyszínén útvonaltérkép is lesz kihelyezve, ám erre nem lesz szükségetek, mert az útvonal hihetetlenül egyszerű lesz. A hosszútávosok útvonala gyors pálya lesz, így lehet rajta döngetni a váci rév irányába a gáton. 95%-ban aszfalt. A távok pontosan, jól értelmezhetően lesznek kijelölve! Akik gyalogosan, vagy kerékpárral jönnének, azoknak a Leányfalu-Pócsmegyeri révátkelést ajánlom, az autósoknak pedig a Tahinál található hídátkelést, vagy a Határcsárda autós kompot. Parkolásra ajánlom Nektek a Napsugár-tér szabad helyeit! Surány egy csodálatos hely, ezért is érdemes nálunk futni. Versenyünk fő támogatója Pócsmegyer község önkormányzata, akik nélkül nem jöhetett volna létre ez a csodálatos kis verseny!
Kővári Blanka60m,1.hely ( országos ranglista első, új egyéni csúcs)8:7
Kirst Athina300m,1.hely ( országos ranglista első, úgy egyéni csúcs)49:8
Csuta Dorottya1000m,1.hely (országos ranglista első, országos rekorder)3:06
Nos így esett, a mi esetünk Miskolcon, a csodálatos Miskolcon, ahová fosztogatni mentek a Pegazus SME arany angyalai. Amit kellett, amiért mentünk, azt el is hoztuk, hiszen, mint a hadüzenetünk is szólt……legyőzünk mindenkit. Ennek megfelelően jártunk el, ezen a kiváló versenyen, ahol kiváló versenyzőink, kiváló formában, kiválóan futottak, és nap végére Csuta Dorottyánk is feltette az ”I,,-re a pontot, mégpedig egy újabb országos rekorddal.
A kisfiú megcsodálja az arany lányokat 🙂
De ne szaladjunk annyira a dolgok elejébe, mivel a “csapásmérő,, akcióink nem ezzel kezdődtek. Szeretnétek tudni hogyan? Na jó leírom ,mert tudom, hogy most is megbújnak olvasóink között ellenfelek futói, edzői, és szülők is, így elkezdem fals, félrevezető információkkal teli írni ezt a memoárt…….na jó, mégsem…..vagy mégis? Hát, már magam sem tudom miként kezdjem eme szenzációs napunk ismertetését, hiszen teli van olyan apró momentumokkal, amit szinte csak a Pegazusos futók csinálnak. Ezért ettől most eltekintek, és megírom a teleregényt, műhelytitkok nélkül. Kezdjük, hát! Pénteken délután én, Athina, Blani, Doró a Keleti pályaudvaron ücsörgünk és várjuk, hogy a kijelző megírja a népnek, hogy a miskolci train, which vágányról megy. Mi is ott álltunk és vártunk, és amikor megjelent a kijelzőn, a nagy embertömeg hirtelen megindult. No mi meg elkezdtünk futni, és lám, lám a futás nem csak versenyezni jó, hiszen, már itt is elsőként érkeztünk a vonathoz, aminek köszönhetően a szabad helyek bősége várt minket a vonaton. Le is huppantunk, miután a lányok activity játékot űztek. Közben mellettem ült a másik oldalon egy házsártos mami, akinek a nézése is áradt a gonoszságtól, ám ez annyira nem zavart. De történ egyszer, hogy a mamival szembelévő ülésen egy fekete sporttáska heverészett, már elég régóta. Amikor pedig a mamit kérdezték, hogy szabad e a hely, a mami mindig azt mondta, hogy ott fiatal srácok ülnek és foglalt.
A nagy nap reggelén 🙂
Én meg csak nézem, nézem, hogy senki, és semmi, egy táska meg ott lapul. No felálltam, hogy kettő egyetemista srác jelenlétében belenézzek a táskában, ugyanis manapság nagy sláger a piacon a bomba robbantás, itt meg 45 perce hever egy fekete táska. Nos a kettő srác jelenlétében elkezdtem kinyitni a táskát, aztán egyszer csak a mami akkorát csapott a kezemre, hogy csak na, közben rikácsolt, hogy tolvaj! Kiderült, hogy a sunyi mindenit, ez az ő táskája volt, csak azért mondta, hogy másé, mert nem akarta, hogy szembe is üljön vele valaki, közben a vonaton, meg alig volt hely. No nekem sem kellett több, én úgy letoltam, hogy Miskolcig vigyázzba ült, de még a körülötte ülők is. Még, hogy a fiatalok a bunkók! Hát így indult el a mi kis vonatunk, az “arany csapattal,, a jelen sztárjaival, hogy meghódítsuk az MVSI pályát. Megérkezésünk után, irány a szállásunk, amit napokkal előtte szépen le is foglaltam, ám amikor ott álltunk a porta előtt, nos senki semmit nem tudott rólunk, csak a nevem volt nekik ismerős. Szobák kiadva, az a szoba is, amit lefoglaltam, vagyis szobák. Mint kiderült, az ott dolgozó kollégák nem nagyon kommunikáltak egymással, de végül sikerült egy szabad szobát kapnunk. Vacsora előtt még…………( a kipontozott rész titkos adatnak minősül 🙂 ), és ezután ettünk egy jót. Étkezés után tisztálkodás, végül szépen részletesen megbeszéltük a másnapi feladatokat. Blankánál is új stratégiával mentünk a versenyre, Athinánál nem volt miről beszélni, hisz annyit kértem, hogy fussa,ami benne van, és nyerni fog, pedig jól tudtuk, hogy a ranglista kettő leggyorsabb futója itt van, így adott volt a feladat. De Blankának is itt volt a nagy “cimborája,, ám Blankának is egy cél volt kitűzve, mégpedig a győzelem! Dorótval annyit beszéltünk, hogy ne fusson maxot, csupán egy szép masszív 1000 m-t. Ez azért volt fontos, mármint, hogy ne fussa ki magát, mert egyrészt a mezőny sem volt erős, pedig azért voltak jócskán, no meg 16.-n 600m-t fut, és tartalékolunk rendesen. Nos így futott egészen lazán 3:06-s, új országos rekordot! De kezdjük Blankával. Blankával, már reggel elkezdtem az agyi tréninget, volt is vele munka bőven, hogy “használható,, állapotba kerüljön, de sikerült Blanit versenyképes állapotba hoznom, amire ráment pár óránk.
Blanka áttörte azt a bizonyos falat!
A rajtlistán láttam, hogy Blanka unatkozni nem fog, mert nagyon erős kis sprinterpalánta futamok látszottak kialakulni, de azért tisztában voltam azzal is, hogy Blanink itt ma nagyot futhat. Edzéseken látottak alapján azt mondtam Blankának: Blani itt ma súlyos csapást fogsz mérni erre a mezőnyre. A taktikát átbeszéltük, amit Blanka tökéletesen kivitelezett és szerintem mindenki bekajálta a trükköt. Dörzsölt kis csapat a miénk. Blankánk egy nem max futással futamából a 2. helyen be is jutott a döntőbe, ahol biza paprikás kis társaság jött össze. De az igazi chili a mi Blanink volt. Ő nagyon izgult, hisze nagyon le akarta futni az országos ranglista első futóját. Én pedig megfogtam kis kezét a rajt előtt, és azt mondtam neki: Blanka te már tudod mi a dolgod. Ma ne a csapatért, ne értem, ne magadért fuss. Fuss anyudért! Tudom, hogy Blanka mennyire szereti anyukáját, így ez volt a győzelem kulcsa, jól tudtam. Fizikálisan mindenkinél erősebb volt, de még pszichésen túl megterhelő volt neki ez a nap, mivel nagyon akart nyerni. Amikor azt kértem tőle, hogy anyukájáért fusson, nos a tekintete megváltozott, és mintha kicserélték volna Blankát. Innentől kezdve, minden a legprofibban csinált, és a rajtot is eszement jól kapta el. 40 m után pedig ágyőt intett a mezőnynek, és lelépett, hatalmas előnnyel győzött Kővári Blanka, a Pegazus atlétika sztár sprintere! Mennyire megérdemelte ezt a győzelmet! Nagyon boldogok voltunk, de nekem nagy ünneplésre nem volt időm, hiszen Zeusz lánya készülődött a 300m-s futáshoz.
Athina final…
Bizony bizony, egy újabb kőkemény lány, egy szintén csodálatosan szép futónk lépett színre, ( megjegyzem minden Pegazusos futó lány csodaszép, ezt mindenhol meg is jegyzik) vagyis a rajtnál ott állt Kirst Athina. Athinával is közöltem, hogy itt van a kettő legerősebb futó ellenfélnek, ám azt is tudtunk, hogy valójában a legerősebb futó Athina maga. Félre értés ne essék, nincs itt szó nagyképűségről, csupán tudjuk, hogy mire vagyunk képesek, és ismerjük az ellenfeleket. Meg ugye a Pegazus titkait nem ismeri senki sem. És ez a legnagyobb fegyverünk. No de Athina, iszonyatosan jó pszichés állapotban várta a rajtot, miközben neki is intéztem egy kérést. Athina! Ma a Görög véredet használd, Görög vérrel fuss, Zeusz haragjával! Athina szeme vörösre változott, és láttam, hogy úgy fog futni, olyan keményen, amihez képest a Thermopülai csata egy pici kis gyerekzsúr. Athina az erősebbik futamba került, ahol az egyik edző kolléga tanítványának annyit mondott, hogy a hármas pályát ne figyelje nem lesz gond, hanem a négyest. Mint kiderült Athinával nem nagyon számoltak az országos ranglista vezetői, így fantasztikus volt látni, amikor 120 méter után Athina magabiztosan vezet, és 150m-nél eldőlt a verseny. Bár sprintszámoknál ilyet kijelenteni nagy bátorságra vall, de vak nem vagyok, Athina pedig piszok kemény és nem adta volna könnyen a bőrét. Így esett, hogy a ranglistát immáron Kirst Athina, a Pegazus atlétika sztár sprintere vezeti, és a 300m-s versenyszámot, megint egy Pegazusos futó nyerte. Így Athninánk is ranglista élére futotta be magát! Örömünk kezdett galaktikus magasságokba repülni, de az aznapi csatát Pusztazámor szülötte kellett, hogy befejezze. Csuta Dorottya! Nos vele is közöltem a rajtlistát, és láttuk, hogy nagy csatára most nincs kilátás, de mindig figyelni kell, résen lenni, mert az ördög nem alszik. Dorónk profin melegített, és elérkezett a rajt ideje. Ránéztem, ő bólintott, mindenki tudta a dolgát. Doró dolga annyi volt, hogy egy lendületes, de ne erős futással érjen be a célba. A rajt után 74-s első 400 után azért rászóltam, hogy ” Csuta Dorottya nem szégyelled magad,,!?
Doró melegít 🙂
De amint elfutott Doró előttem nagyot nevettem, mert annyira vicces volt az egész. Doró beleránthatott, mert a 600m-s ideje 1:49:7 lett, de aztán kértem, tőle hogy nyugi, mert ugye jön a 16.-i verseny, meg nagyon most nem volt kivel küzdenie. Így esett meg újra, hogy az 1000m-t Csuta Dorottya a Pegazus atlétika sztár középtávosa nyerte meg, ezen a csodás napon. Miért is szép ez az új magyar korosztályos rekord? Nos azért mert nem készülünk speciálisan az elmúlt hónapokban 600 és 1000m-re. Mondhatnám inkább, hogy Doró pihentetve van a fedett idényre, mert ott akarunk nagyon nagyot futni, akkorát, hogy Jeruzsálemben is félre verjék a harangokat. De iszonyatos azt látni, hogy mekkora erőtartaléka van Dorónak! A nap történései után mit tudunk levonni, milyen következtetéseket? Nos ami talán a legfontosabb, hogy summ bálá bálá bum bele bumm bumm! 🙂 A hazai atlétika feltörekvő csillagai között egyre több a Pegazusos atléta…..egyre több. Egyre erősebbek, egyre veszedelmesebbek, és egyre jobban szomjazzák a sikert!
Egy szép napon megjelent csapatunk köreiben egy igazi harcművész, egy igen kemény arc! Kiváltképp örültem ennek a fiúnak, pedig nem atletizálni jött hozzánk, hanem csak úgy kis családjával ellátogatott edzéseinkre, hiszen a kiváló atléta Molnár Krisztike nálunk sportol szorgalmasan, és persze immáron az egész család. Kivéve Tibit! Nyáron Tibi úgy döntött, hogy a kenuzásra benevez hozzánk, így esett, hogy egy hétig együtt lapátoltuk a Duna vizét Szigetbecsén. Nos az itt eltöltött idő, elég volt ahhoz, hogy megismerjem Tibit, és befogadjam szívembe ezt a gyereket, aki pillanatok alatt eltöri bárki nyakát.
Tibi gyomrost küld a bácsinak 🙂
Mint írtam szeretem a kemény arcokat, azokat az embereket, akikbe szorult némi merészség, bátorság, és ha kell megvédik szeretteiket, barátaikat. Tibivel annyira jól kijöttünk, hogy el is határoztuk, az UTE fradika rangadó után elmegyünk és…….szóval bunyózunk valahol egy kicsit. Persze ebből nem lett semmi, mert Tibi nagyon jószívű srác, én meg, nos hogy nézne ki a tanítványaim előtt, hogy esténként eljárok fradistákat verni Tibivel! No meg Tibi is hívő srác, Istenfélő, no meg én is valamelyest. Ám ettől függetlenül mindketten megkedveltük egymást, legalább is én Tibit nagyon. Értelmes, kemény, jószívű srác, igazi példa lehet a mai társadalomnak, hogy léteznek, még rendes tökös gyerekek. Amikor Tibivel találkozom, van valami jó érzés vele kapcsolatosan, a szemében bizalom lakozik, és tudás. Kiválóan műveli a harcművészetet, és nem él vissza tudásával, erejével,az bölcsen használja, vagyis egyszerűen kiüti az ellenfeleket, vagy lerúgja a fejüket. Azért egyszer remélem Tibi és én elmehetünk egy jó kis kocsmai csetepatéra, aztán lesz ami lesz 🙂 Bár legutóbbi élményem nem túl rózsás 🙂 Közben telletek múltak a napok, néha Tibi felütötte arcát a pályán, aminek én nagyon örültem, jó volt látni. De egy napon, talán kissé félve odajött hozzám, és megkérdezte…….”Zsolt segítenél nekem felkészülni egy nagy versenyre,,? Meglepett a kérdése, mert egyrészt mi sem természetesebb, másrészt pedig, mit tudok én adni Tibinek? Nos egy nagyon komoly versenyre készült a mi harcművészünk, és úgy érezte szüksége lenne jó állóképességre, ami volt, de turbózni kellene kicsit. Hát szeretem a kihívásokat, Tibivel meg álom a munka, mindent szó nélkül megcsinált, nem kérdezett, nem rinyált, csak dolgozott keményen.
Tibi a király, a legkeményebb!!!
Bármit kértem megcsinálta, csak dolgozott kőkeményen, én meg a szemem sarkából figyeltem mindig, amíg az atléta csemetékkel operáltam. Tibi futott, futott, rótta a kilométereket, futott fel a dombra, gyilkolta magát, én pedig egyáltalán nem sajnáltam, mert tudtam, hogy ez a munka meghozza gyümölcsét. Ha elájul, majd felkel, ha fáj, nem érdekel, de ez Tibit sem érdekelte, így egymásra is találtunk. Még aktív versenyző koromban tanultam meg, hogy a fájdalom tűrhető, viselhető……a legkegyetlenebb fájdalom is, hiszen futottam, már törött arc csonttal. De persze Tibinél ez nem állt fent, ez a veszély, de adtam neki a penzumot rendesen. Így töltöttünk el együtt jó néhány edzést. Aztán egy szép napon, amikor végeztem a gyerekekkel Tibi odajött hozzám, és őszinte szívvel megköszönte a közös munkát, hiszen a nagy rangadót megnyerte. Nagyon jó érzés volt kezet fogni ezzel a FÉRFIVAL, mert áradt belőle, az erő, a büszkeség, a jó érzés, és köszönet. Pedig semmit nem tettem, csak minden edzésen meghajtottam, mert élettanilag ez volt indokolt. Nem varázsoltam, csak új ingert kapott a szervezete, valamint túlterheltem, hogy a versenyen a szervezete túlkompenzálással reagáljon, így erőfölénybe kerülhet ellenfelével szembe. Anno ezt alkalmaztam a kézilabdás lányoknál is, és a csajok általában a második félidőben bárkit eltöröltek a föld színéről. Nincs ebben semmi varázslat. Szóval nagy az öröm, mert kedves barátom Tibi nyert, győzött. Bármikor szívesen dolgoznék együtt a harcművészek királyával, mert Tibivel a munka több, mint jó! De szerintem a mi Tibink nem a fizikális erejével nyert, hanem a szívével, abban van az igazi erő, ami ha együtt jár a fizikummal, nos……bárkinek eltöri a nyakát 🙂
Zárszóként csak annyit………kedvesTibi! Az Isten tartson meg egészségben, erőben, és adja meg nekünk egyszer, hogy meccs után bunyózhassunk egy jót az FTC pálya mellett!
Vasárnap van….tegnap váltóink iszonyatosan jót futottak, hiszen, aranyat és a bronzot is elhozták 3×1500-on! Ma úgy alakult 22 órával később, hogy elutaztunk Tápiószecsőre, hogy kipróbáljuk a 4×500 m-s váltót is, no meg néhány egyéni versenyszámot. Kezdjük az elején.
Pakka bal szélen várakozik
Reggel 5:30 felkelek……éppen a pócsmegyeri csoda hajón ülők és kelek általa a Duna vizén, közben lefagyok, de a táj és a Dunán úszó köd, a Napfelkelte kárpótol mindenért, mármint a korai fekvésért. De most kit érdekel ez, amikor a lányaink és Teónk igazi ereszdelahajamcsittcsatt napot rendeztek Tápiószecsőn. Bizony ám! A Pegazus lányai kettő váltóval képviseltek minket, no meg Lengyel Lalu, Zsámár Anna, Tarnay Teó egyéniben szólózott. Közben reggel az 1500 m-t kis kakukktojásunk nyerte. Ezt még Ő sem tudta, hogy reggel 1500-t fog futni, de én, már igen, még Pesten a taxiban ülvén el is döntöttem, és ennek biza nyomós oka volt, aminek hozadéka nagyon pozitívra sikeredett. Jaj biztosan bonyolult most ez a sztori, de legyen ennyi elég. Kővári Blankánk hihetetlen nagyfölénnyelnyerteaz 1500 m-t, és külön öröm volt számomra, hogy rettentően nagy mezőnyben tudott győzni. Ha láttátok volna milyen szépen futott…..hát meg nem mondta volna senki, hogy sprinterpalánta. Blanka lelke itt jött rendbe 1500 m közben. Erről ennyit. 500 m-n száguldott kőkeményen.
Micsoda arcok!? 🙂
Na de tényleg ennyi! Blanka után következett egy régi öreg rutinos, mindent megélt nagy harcos a 12 éves Zsámár Anna 3,4 km-n, no meg Lengyel Lalu, és egy szem FÉRFINK, Tarnay Teó! Itt is bőségesen neveztek, de itt, már nem volt gyermek kategória, csak junior és felnőtt! Nos Anna, már a szememből kiolvasta, hogy mi a terv, így nem sok dolog volt ezzel. Zsámár Anna abszolútgyőzelmetaratott, és bizony rutinos felnőtt nőket tudott legyőzni. Így Annánk mindent bezsebelt ezen a versenyen. Laura egy gigászi hajrával, tényleg gigászi volt, noLalunk sikeresen bejött korcsoportos2. helyen! Húúúúú a mindenit, egészen jó alakul ez a nap is. Tarnay Teóról pedig csak egyet szeretnék mondani, mindazonáltal, hogy a nagy srácok között egy bámulatosfutással lett2., no csak annyit, hogy Teó a szememben harcossá érett! Edzéseken is és mostanában versenyeken is, azt látom, hogy kezd vadulni, ami nekem nagyon kedves látvány 🙂 Végre beindult a srác! De ugyanez mondható el Zsámár Annáról is, akinek mostanában elég stabil a teljesítménye. Maximálisan elégedett voltam a lányokkal és Teóval, szépen dolgoztak. A nap záró száma a 4x500m-s váltó, legalább is ami a csapatunkat illeti. Ma is kettő csapatot indítottam, mégpedig kettő lány váltót, hiszen fiúkból szűkösen vagyunk az egyesületben. A rendezők a váltót úgy hirdették meg, hogy egy váltóban kettő fiúnak és kettő leánynak lehet futni, de nekünk engedték, hogy “csak,, lányok fussanak, hiszen elvileg erőfölényben vannak az ellenfelek. Elvileg! Gyakorlatilag itt ma Pegazusos lányok is rajthoz álltak, ami lassan márkanév lesz idehaza……….Pegazus csajok! Jól hangzik. A mai váltókban csináltam egy kis keverést, no meg olyanok is fussanak, akiknek ezidáig kevés lehetőségük volt versenyezni.
All in!
Ma az erősebbik csapatunk is szinte új köntösbe bújt, de ugyanakkor nem is lehet arról beszélni, hogy erősebbik, mert volt a versenynek egy olyan pillanata, amikor a másik váltónk nagyon feljött az “A,, váltónkra. Azt azért gyorsan el is mondanám, hogy mindkettő váltónk, kiváló tehetségekből állt össze, nem volt közöttük, gyere fuss egy jót futó. Csak erre érdemesek futhattak benne. Szenzációs volt látni, ahogy a lányaink versenyeznek, és ahogy versenyeznek, emiatt nyugodt a lelkem afelől, hogy a pályaversenyeken, nem fognak kegyelmezni senkinek sem. Nagyon elszántak. A rajtot követően iszonyatos tempóval kezdett minden csapat, de kimagaslott közülük az “A,, váltónk, ám a “B,, váltónk is kőkeményen tartotta magát a 4. helyen. Közben a váltások alatt “A,, csapatunk egyre növelte előnyét, még a fiú ellenfelek sem tudtak mit kezdeni a lányainkkal, ám közben a Bogi, Gréti, Évi, Csenge alkotta váltónk feljött a 4. helyről, a 2. helyre. Végezetülerősebbik váltónk szépen beért az elsőhelyen, míg Bogiék az utolsó váltásnál egy szép nagy colos fiút fogtak ki,aki avégén megfogta a csajokat, de így is a hiperszuper3.helyen végeztek.
Ők kicsodák? De ismerősek a srácok 🙂
Kell ennél nagyobb öröm? Ma minden gyerekünk éremmel, élménnyel, sikerélménnyel mehetett haza én pedig szintén, no és nagy büszkeséggel, no meg persze egy nagy álmom volt, mégpedig egy nagy kád forró víz, és pihe puha ágyikó. Az eredmény hirdetésnél jó érzéssel töltött el minden Pegazusos futót, és szülőt, hogy gyermekeik fel alá rohangálnak a dobogóra. Mindannyian büszkék voltunk, vagyunk a gyerekekre! Meg is érdemlik a srácok. Nos ezek vagyunk mi…..egy kis csapat, nagy szívvel, és eszméletlen erővel, lendülettel, küzdeni akarással megáldott, agyafúrt gyöngyszeme a hazai atlétikának. Külön szeretnék gratulálni Tarnay Karesznak, és Lengyel Árpinak a 10km-s távon futott eredményeikhez!
Kik Ők!? Honnét jöttek!? Mitől ilyen gyorsak!? Istenek!, Emberek!? Lassan, már nehéz erre választ adni, mert a Pegazus csajok egyre csak gyorsulnak, egyre nagyobb összhangban tudnak együtt dolgozni, és bizony egyre jobban nyitogatják éles kis körmeiket! Vezetőjük pedig nem más, mint a sötét nagy Úr, aki imádja lányait, fiait, védi őket mindentől, és a harcra, győzelemre neveli őket, mert erre születtek! A BSI. és a 7. kerület által szervezett futónap keretein belül rendezték meg a 3×1500 m-s váltófutást, valamint az egyéni 1500 m-t, ahol Dorka lánykánk, megint……..szóval értitek ugye?
A Pegazus váltóját egy “A,, és egy “B,, váltó alkotta. Az “A,, csapat feladata a győzelem megszerzése volt, ezt a célt tűztük ki, míg a “B,, csapat feladata a dobogó elérése. Így alakult ki az, hogy a régebbi rutinos rókacsajok Anna, Athina, Doró egy váltóban nyomták, míg egy szinte teljesen új, friss alakulat, Csenge, Orsika, és Dorcsa lehetőséget kaptak, hogy bizonyítsanak. Nos éltek a lehetőséggel, hiszen3. helyenvégeztek, elég nagy csatában, kiélezett küzdelemben, míg a másik trió is hozta az elvártakat. A rajtnál felálltak lányaink és az ellenfelek váltói is, és eljött a pillanat, amikor a Pegazus team útjára indul. Csuta Dorka, és Keczéry Orsi kezdtek. Dorka gyakorlatilag lefutotta az egész komplett mezőnyt, beleértve a fiúkat is, de Orsi, mint újonc sem vacakolt, hiszen a 4. helyen hozta a váltót. Közben Doróék váltottak és Anna vitte tovább a botot, majd Athina repesztett egy erőset,mint záró ember, és hatalmas fölénnyelnyertéka versenyt, pedig jócskán voltak női és férfi váltók. Másik váltónk, második embere Csenge, annyira meglepett futásával, hogy eldobtam az agyam. A vége előtt 300m-re, még mindig kiváló technikával futott, pedig erővel, már híján volt, de nyomta piszkosul.
Micsoda hárma!? Orsi, Dorcsa, Csenge! 🙂
Ekkor még a váltónk a 4. helyen pozicionált. Záró ember Szunyi Dorcsa volt, akiben, a rajtnál és a melegítésnél is láttam, hogy eszméletlen erőben van. Az utolsó előtti kanyarban álltam, és vártam…..és előbukkant a mi lányunk a 3. helyen, közben mondtam is magamban, a piszok mindenit éreztem én, hogy megfogja a lányt útközben. Dorcsa száguldott tovább, közben megjelent a nagy ellenfél is, aki teljesen kifutotta magát, gondolom útközben nagyot csatáztak Dorcsával. Hát nagyon boldogok voltunk, az egész csapat, hiszen arany és bronzot szereztek a lányok, és aminek még inkább örültem, hogy az újak is hatalmas élménnyel gazdagodtak, láttam is, hogy nagy lökést adott nekik ez az eredmény.
Csenge…..hát hogy fut ez a lány???
Mindkettő váltónk, minden lánya a maximumot hozta, és az elvártaknak megfelelően dolgozott. De a napnak nem volt vége, mert rendeztek ám különálló 1500 m-s versenyszámot, pontosabban 1507 m-t! Hogy miért neveztem erre is külön Dorkát? Egyszerű……….hozza el amit kell, és ennyi. Ám az ámulatos, bámulatos varázslat nem is az, hogy ezt is megnyerte, hanem az, hogy a váltóban 5:03-t futott 1507 m-n. Félórával később pedig ugyanezen a távon 4:55-t!!! És még csak nem is maxot futott, csak egyenletesen tempózott, látszott, hogy óriási erőtartalékai vannak Dorónak, no meg azt is kértem tőle, hogy simán nyerjen, ne fussa ki a lelkét. Így egy kellemes egyenletes tempóban futott végig, és nyert. Micsoda arany lányaink vannak!? Nos kedves olvasó, így alakult ez a szépséges napocskánk, de nincs megállás, mert másnap 4×500 m-s váltó, no meg egyéni versenyszámok vidéke, ahová újra egy kicsi, de annál erősebb alakulattal utazunk le. Nagyon-nagyon büszke vagyok a csajokra, és külön gratulálnék Csikós Zsuzsinknak is, aki sikeresen teljesítette az 5 km-s távot!
Csuta Dorottya újabb hard actionnal állt elő a nagyközönségnek múlt héten az 5Vös 5 km-s távján, ahol csodát művelt, hiszen fantasztikus időt futott és a felnőtt mezőny 4. helyét, valamint a közoktatásban résztvevő hallgatókcsoportjának1. helyétszerezte meg. Ideje pedig álomszerű, hiszen 18:08-s időt futott, ami bizony eléggé izmos time, főként, hogy Dorka felkészültségi állapota jelenleg 65%-s, hiszen a jövő évi versenyekre készülünk, ezek élveznek prioritást, már most, így az idei versenyekre külön nem készülünk célzottan. Ezért is estünk ámulatba, no és megjegyzem nagyon imponáló volt, ahogy versenyzett.
Sárgában……Csuta Dorottya….Pegazus Runner!
Már az elején az élre állt, nem érdekelte ki a felnőtt, ki a sztár futó, kinek milyen ideje van, csak ment és diktálta az iramot, amivel sikerült is meglepnie mindenkit. Közben azért az idősebb futók rutinja és fizikális ereje csak kijött, ám így is alig 30 mp, volt Dorka és az első futó között, végig szem előtt voltak, no és a 3. helyen futó hölgy 5 mp-re ért csak be a lányunk előtt. Ez a verseny nem volt betervezve, de belefért a jelenlegi lassú, ám megfontolt felkészülési munkánkba, és lám, futott egy bomba időt, amivel jelenleg a hazaifelnőtt női mezőny5. helyénáll az országos ranglistán, és szeretném megjegyezni, hogy a múlt évi 5 km-s legjobbját 1 perccel javította meg, és a versenyen bizony skalpokat is begyűjtött, köztük van Peszleg Dominika és még jó néhány felnőtt egyesületi futó. Természetesen nem ez volt a célunk, mármint a skalpok gyűjtése, de a rajt előtt azért mondtam Dorónak, hogy jöhet az erődemonstráció, mutassuk meg kik vagyunk, ki is Csuta Dorottya. A célba érkezést követően Dorónk egyáltalán nem volt ko, mi több szinte azonnal ment is levezetni. Ha formába lenne, elképzelni sem merem, hogy miket fog futni aranylányunk. Úgy gondolom, hogy a hazai atlétikában csillag születik, de örömmel jelentem, hogy piciny egyesületünk minőségpolitikája kiváló úton halad, hiszen csapatunkban, már úton van a kiváló utánpótlás, és hamarosan be is mutatkoznak. Már fenik a fogukat az ellenfelekre, és én is, ez ad nekünk hatalmas motivációt. Doróval pedig a jövő évi fedett ob-ra készülünk, és üzenjük az ellenfeleknek, hogy nincs irgalom, kegyetlenül lecsapunk mindenkire. Felkészülésünket, az alázat, és a szeretet vezérli, hogy az ob-n jöhessen a Panama bombastic! Mert jönni fog! Gratulálok Doró!
Tényleg hihetetlen, amit hétvégén a Pegazus atlétika futói, és dobói műveltek, hiszen a lehető legjobb idénykezdéssel rukkoltak elő, régi, és új atlétáink. Igen bizony újak, hiszen nemrégiben bővült a gyermek csapat létszáma, nem is akármilyen gyerekekkel.
Mi lesz ebből? 🙂
Csömörre utaztunk, mivel úgy éreztem, hogy kiváló alkalom nyílhat számunkra, a gyakorlásra, éles körülmények között, valamint új atlétáink is debütálhattak ezen a kellemes, jó versenyen. Az idő kifogástalan volt, és csapatunk elég nagy táborral érkezett a versenyre. A Pegazusok csapata alapítása óta hihetetlen nagyot fejlődött, hiszen kettő év alatt jutottunk el oda, hogy rövid, közép, hosszú, és súlylökésben is képesek vagyunk potens, erős versenyzőket “csatába,, küldeni, és bármelyik hazai egyesület versenyzőjével felvesszük a versenyt, és célunk, hogy le is győzzük őket. Nincs kecmec, egyesületünk nem babazsúr, célzottan versenyzőket nevelünk, ennek köszönhetően kiváló eredményeket érünk el mindenütt. A Csömör sport és a Futapest közösen rendezte eme versenyt, amihez őszintén csak gratulálni tudok. Sok gyereknek adtak itt lendületet, életre szóló élményeket. A verseny itt is a sprinterek versenyével kezdődött, ahol bizony népes mezőny jött össze. A 2007-s lányoknál bizony a mezőnyben ott volt a mi kis atomlányunk, Tomcsányi Boglárka, aki piszok gyors, félelmetesen nagy a gyorsulása. A rajtot követően a verseny el is dőlt, mert Bogink gyorsasága tényleg nem emberi. Salakon, sima cipőben olyat futott, amit sokan szögesben sem tudnak.
Keczéry Orsi a Vasas mezét cserélte sárgára…..hááááát 🙂
Bogi magasan ért be az 1. helyen! Őt követte a nagyobbaknál Móró Marcink,aki a fiúknál ért el nagyon szépe eredményt, mégpedig a 4. helyen szaladt be a célba. Marcink egész nyáron egy talpsérüléssel küzdött, mert egy fránya kagyló bizony kifogott rajta, amit az orvosok nem megfelelően pucoltak ki kicsinyke talpából, így sokat kínozták őt. De ez elmúlt a napokban, így gondoltam, fusson egy jót, és élvezze velünk a csapattal ezt a szép délutánt. Kalapom emelem kis Marcink előtt! A nagyobb csajoknál következett, szintén 100m-n egy óriási tehetség, csak még maga sem fogta fel, hogy mekkora brutális erő, és gyorsaság lakozik benne. Kővári Blanka kegyelmet nem ismerve 80%-s erővel iszonyatosan gyorsan ért a célba és nyerte meg a versenyt. Annyira gyors volt, hogy a fiú mezőnyből csak egy fiú volt nála picivel gyorsabb. Blani futónk még nagyon sok versenyt fog nyerni, és már most nézegetem a korosztályos országos rekordokat, pedig még Blanka felkészítése kb. 10%-nál jár. Ha a rajt is kiváló lesz, nos ember legyen a talpán, aki lefutja.
No comment 🙂
De Blanka mögött is egy Pegazusos futó ért célba, akivel inkább majd 300m-re gyúrunk, és ez a 100-s éppen kapóra is jött. Szunyi Dorkánk egy fantasztikus kislány, és igaz, szeretettel teli ember. Annyira szívből futott, és annyira szereti társát Blankát, hogy azt öröm volt nézni. Nagyon összekapta magát, és megmutatta, hogy bizony vele is számolni kell hamarosan a versenyeken, bármerre is megyünk. Dorcsa a csodás 2. helyen ért célba. A nagyobb lányoknál egy igazi szív lélek első bálozó állt a rajtnál, és izgatottan várta a startot. Peiker Csengénk nagyon vágyott a dobogóra, talán mindenkinél jobban, és ennek megfelelően futott, kegyetlenül gyorsan. Csengusz is pár hete él, mozog, dolgozik nagyon szorgalmasan a csapatban, és gyorsan kiszúrtam, hogy átkozottul gyors lány. Be is neveztem, gondoltam, irány a csata. 5. helyen ért be, talán az egyik legnagyobb mezőnyben, ám Csengénk nagyon szomorú volt, én pedig nagyon boldog, mert jól tudtam, hogy ez az eredmény több, mint jó! A gyerekek nehezen értik még, hogy egy 5. hely, egy nagy mezőnyben, főleg első versenyen, mekkora értéket képvisel. Így Csengének el is mondtam, hogy mekkora tettet vitt véghez, ami nekem nagyon kedves ajándék volt tőle. 100%, hogy Csenge iszonyatosan jó futóvá fog válni, csak még hosszú munkánk, nagyon nagyon elején járunk. Hát a Pegazus sprinterek bemutatkoztak. No de jöhetnek a 400-s futóink,ahol szinte csak új palánták lettek nevezve.
400-s lányaink….
Bonifert Évi, és Fazekas Gréti, annyira újak, hogy……….szóval nagyon újak a csaptatban, de azt jól láttam, már az első 5-6 edzés után, hogy az Isten újabb ajándékot küldött a Pegazusoknak, mert tényleg igazi kincseket kaptunk. Évi, és Gréti úgy jöttek csapatunkhoz, hogy ők versenyezni akarnak. Én ennek nagyon örültem, és edzéseken ennek megfelelően vizslattam képességeiket. Közben itt van nekünk még a szintén csodás, és, mint láthattuk a versenyen, nagyon kemény csaj, Keczéry Orsika. Orsi a rajtot követően, nem ismert kegyelmet futamában, amit meg is nyert, és összetettben pedig a 2. lett éppen lemaradva az első helyről, de annyira boldogok voltunk, hogy az szavakkal le nem írható. Első versenye volt Orsinak, csakúgy, mint Grétinek, és Évinek. Orsika 2. lett, Gréti 3. és Évi pedig a 4.! Ám Évi igazi meglepetéssel készült, no meg én is, mert a nap folyamán 4km-n varázsolt egy nagyot. Habó Levink néhány edzés óta, mintha…..mintha egy egészen más ember lenne. Valami lett Levivel, mert meglepő eredményeket produkál az edzéseken.
Habó Levi!!! Végre előjött belőle!!! 🙂
No gondoltam lássuk Levit 400-n, mit alakít. Nos Levi őrületesen szépet futott, és bár szintén őrületesen nagy ellenfelekkel futott, mégis büszkén álltam, amikor a 3. helyen tépett be, és végre, végre, végre! De örültem is neki. Ám még folytatnám a kiváló eredménylistát, mert rendeztek szenior futamokat is, ahol Molnár Zsolt futónk bizony megcsípte a 3. helyet. Zsolti nagy arc, és a nap folyamán még összeszedett némi nemesfémet. A400-s futókat követte egy igazi nagy név! Mert bizony azzá vált,amire rá is szolgált! Megdolgozott érte, és töretlenül, alázattal dolgozik tovább. 1500m, Csuta Dorottya, 1.hely! Itt 1500-n népes kis mezőny gyűlt össze, ám kértem Dorót, hogy egy kellemes közepes tempóban fussa le a versenyt, itt most csak nyerni kell. Dorka nagyon profin, egy egyenletes szép, nem erős futással magasan nyerte az 1500-t. Itt is láttam, hogy hatalmas tartalékai vannak a mi lányunknak, és az újonc ob-t, már nagyon várjuk.
Dorka itt, már magányosan…..
Így Dorka formáját, csak a jövő évi fedett ob-ra célozzuk meg, addig fusson abból, amit a nyáron kotyvasztottunk, nincs idénre cél, rekord, csak gyakorlás. De fedetten kettő országos rekordot is elküldünk a múltba ebben biztos vagyok. A nagytestű ragadozóknál futott Simák Gergő, és Molnár Zsolt. Geri egyre jobb formában mutatkozik meg mindenütt és itt is hasított egy első helyet, csodaszép hajával. Molnár Zsoltink is korcsoportos fémet futott magának és ollééééé 2. helyen száguldozott befelé a célba. Srácok eszement jól futottak, jó volt látni őket. Lépjünk is tovább, elérkeztünk a 4000m-s versenyszámhoz. A gyerekeket Zsámár Anna rutinos, agyafúrt futónk, és egy nagy meglepetés, Bonifert Évi képviselte. Hát nincs meglepetés,…..Anna nyert, professzionális futással, végig tartván biztos előnyét, míg Évink élete első hosszú távú versenyén a…………a 3. lett!!! Edzésen én, már néztem is, hogy a két jó barátnő közül Gréti nagyon nagyon gyors, Évinek, mintha a mozgása a hosszúra lenne gyártva, erre lenne teremtve. Kettő lányunk jól demonstrálta, hogy a hosszú távokon is számolhatnak a Pegazusokkal. Azt hiszem elégedettek lehetünk a gyerekek teljesítményével, ami a futókat illeti, mert rövid, közép, hosszú távon is győzelmek, és érmek, dobogós helyezések, nem is akármilyen időkkel. Molnár Zsolti közben szépen besurrant a 2. helyen……nahát!
Szabó Geri súlylökő palántánk 🙂
Krisztike egyre jobb, és erősebb 🙂
Végül, de nem utolsó sorban a memoár végére hagytam, kettő nagyágyúnkat, vagyis a súlylökőket, Molnár Krisztikét, és Szabó Gergőt! Krisztike szorgalma, kötődése az atlétika iránt töretlen, és egyre nagyobbakat, szebbeket lök a súllyal. Fizikuma is hihetetlen szépen alakul, ami magával hozza a jobb teljesítményt. A versenyen 1. lett, és nagyon biztató eredményeket ért el, a jövőre tekintvén. Szabó Gergőnk, pedig pár hete jött, most debütált,……….vagyis jött, látott, nyert, bezsebelt mindent és távozott, nagy nagy boldogságban, örömben, hiszen amikor felkelt, még nem hitte volna, hogy aranyat visz haza.
Zsámár Ann, és Bonifert Évi futónk…..1. hely-3.hely 🙂
Szeretném még kiemelni Molnárné Andit is, Krisztike anyuját, aki a szenior mezőnyben villantott egy nagyot, és a dobogó 3. fokár állhatott. Csak tisztelni tudom érte, gratulálni, és kalapot emelni Andi előtt, no és természetesen az egész csapatunk produkciója előtt, hiszen nem mindennapi, amit eme fényes napon műveltünk együtt. A gyerekeink, a Pegazus team lassan kinevel egy arany generációt, ami bizony nem túlzás, hiszen mi a minőséget képviseljük, hittel, és alázattal. Céljaink vannak, álmaink, amiben nagy és kimondhatatlanul fontos szerep jutott a szülőknek, mert nélkülük ez a csapat csupán lebutítva létezne. De a bizalmukat, a gyerekek és én minden lehetőséggel igyekszünk meghálálni, közben törünk felfelé egyre magasabbra, hogy megmutassuk mindenkinek…………le fogunk győzni titeket! Egy csapatnak kell a motiváció………..nekünk ez jutott 🙂 Csodálatos értékek dolgoznak kis csapatunkban, ahol bizony helye van a hobbi futóknak is, a szenioroknak és mindenkinek, aki őszintén, szeretettel közeledik felénk. Aki nem így teszi, azt kiszagoljuk 🙂
Hihetetlen őszi idénykezdést láthattunk Makray Benedektől, és testvérétől is, aki egyre inkább a versenyzés felé kezd kacsingatni, igaz, ő még nem úgy éli meg a versenyzés világát, mint terminátorunk. De ez így is van rendjén, mindenesetre Anett is nagyon szép, és erős versenyzéssel rukkolt elő a szombat, majd a vasárnapi napon. A Liesinger Herbsrlauf futóversenyen Anett 600m-n 3. lett, míg Benedek nem meglepő módon, 2km-n1.lett.
Anett 600-on, 3. lett 🙂
Másnap sem tudtak nyugton ülni otthon a számítógép előtt, hiszen ők inkább a futóversenyt választották hétvégi időtöltésnek, így eshetett meg az, hogy Seestadtlauf-n is rajthoz álltak. Anettnek a mostani távnem igazán fekszik, de a kiváló4.helyen érte el a célvonalat, no éspersze Bendeke barátunk hozta a kötelezőt, és 2,5km újranyernitudott, eléggé magabiztos futással. Borzasztóan elégedett vagyok a Makray testvérekkel, mert nyáron is szorgalmasan edzettek, és közben megmaradhattak gyereknek, ám mindezek mellett nyaralni is tudtak rendesen. A versenysport viszont olyan tartást ad nekik, ami a mai világban igazi kincsnek számít. Ember lesz belőlük!
Gratulálok Nektek Anett és Beni, büszkék vagyunk Rátok!
Kérlek olvassátok végig Molnár Tibi remek alkotását, ahol a sport, a harc és a művészet egy ilyen csodás kifejező erejű műben lép ki a szemünk elé, érzékletesen lefestett képekkel! Tibi ugyan nem a Pegazus csapat tagja, mint ahogy már családtagjai igen, de reméljük még sok hasonló szép írással örvendeztet meg minket Tibi és oszthatjuk meg Veletek itt az oldalunkon.
Szóládi (hősi eposz)
A tegnapi eső hatása : A pálya futhatatlansága Helyenként, Mindenütt Kezdődik a visszaszámlálás szívem a torkomban dobog Pár méter után már a tüdőm is egy kicsit feljebb tolódott Az érős mezőnynek lába kél Én meg, mint, aki nem henyél Próbál kapaszkodni Próbálna kapaszkodni De a sok futógép, mint,aki élvezi Úgy ver rám métereket Balra kanyar emelkedő Mondták sunyi, lapos Aha! Hosszú, combos A nyelvem valahol a köldököm környékén A lelkem pedig még az alatt sínylődik Balra szőlő kikezdte már a peronoszpóra Jobbra lejtő, csak nem csalán talán? De! Por után aszfalt Úgy érzem felfal A hőség rekkenő A távolság meg csak nő Hihetetlen megteszek mindent. Érted ? Pedig ezek a futók olyan könnyen lépnek Verekedésben nyernék ez véleményem De nincs táncpartner a téren Jön a sár, jön láp Jól jönne egy kis Update táp Lábnyomról lábnyomra lépek Belesétálok szégyellem Jön víz friss, finom, kevés Ezt barátom értékelnéd, mint mazochista a verést. Megyünk tovább Hogy hova? Fel A fejjel és tovább Szobrok körülöttem össze-vissza Bár már kettőt látok mindenből így is kevés Árpád vezér rám kacsint És mondja: ous Rossz a tempód Rákapcsolok, már mindegy Fáj már a tincsem Hajba Kapok egy biztatást Vagy inkább beszólást? Fájt,hogy úgy gondolják nem bírom Gondolatban már elindult a jobb horgom Agyamban már gyakorolta a fekete Zsákban- Futást Na mindegy végül is inspirált Lefutom kis sipkást Toltam is keményen, Hogy a kék fejfedő el ne tűnjön előlem Innentől mondta Zsolt már csak lefelé vezet az út Persze ha magam mögé néztem tényleg lejtet. Felértem Jött a le…... a kedvenc részem A le első szakasza a földre vezetett Amellyel persze a szájam is megtelt Fejem a lábam közt, Ülök a sarkamon A vizes homokon Miután jött a dagonya A takony a Nyakamon is menetet vágott Úgy vágtatott A vér az eremben. Pont, mint én a veremben Melyben a pálya végig húzott Mint mi az erdőben nem túlzok. A beton végén újra víz S szájam már tiszta kész. A kilométertáblák össze-vissza Senki nem tudja mikor érünk már vissza. Hó-hó, de itt meglátom langaléta ellenfelem Lassulni kezdett szépen. Örülök ennek, mint majom a farkának És elszánom magamat egy hosszú hajrára Utolérem, megelőzöm és úgy teszek Mintha jól lennék,mint egy kisgyerek Fürge és üde Pedig már a fülem üle is zsibbadt állatul. Azt hittem, hogy harcolunk egy nagyot,de hiába Egy paraszt fiúval még sem áll ki senki! Újabb víz ez már annyira nem is kell De azért még elfér a többi mellett. Ismerős a táj újra Hazaérek talán Májusra Hosszú, beton, fel Jaj csak érjek már be De még két kilométer hátra van belőle. Ezt már csak kibírom valahogy Itt feladni már gáz dolog Jön a bor bála még kicsiként Ez csak annyit jelent, hogy egy kicsit még Tűrni kell Balra végre sunyi lejtő Az alján pedig egy jó nagy tő Szúrós bogáncs De mivel a gáncs elmaradt Így a tanács az lesz majd Mosolyogj a dobogón És majd látod a Facebookon Jönnek a lájkok, jönnek a csápok Első hely meg van már Egy palack rozét is kaptam És a 25 pont is dukál A női abszolút győztese is mellettem áll Hitetlen, hogy még csak gyerekcipőben jár Megvert. Lehet gáz, hogy egy tízen éves kisleány Otthagyott, tette dolgát Ígérem a legközelebbi tornán Nehezebb lesz legyűrni Vagy nem A lényeg, hogy a célba Befutott mindenki sorban Apám élvezte nem értem Na mindegy ez egy másik történet Karesz is nagy időt futott A táblán ő is előre jutott. Mosolyogva tűrte végig Hogy táv még emelkedik Mint, aki el se fáradt Viccelődött. Ő egy állat! Árpi is beért Táppénzt nem kért Simán hozta a távot mint paraszt legény a mákot Mindenki ki végig futotta kattant De 2 év múlva már kaphat Egy pohár rozét tőlem
2016. szeptember 04 , Tura Futapest terepfutóverseny
Az édes fokhagyma, avagy derült égből fasírt (tudósítás az elme osztályról)
Köveskál óta nem írtam. Pedig, azóta Futapestel eljutottunk Csobánkára, jártunk Őszödön, és Zebegényben. Persze ezek a helyek sokaknak olyanok lehetnek, mint a világvége. Amúgy Turán a minap én is láttam egy Bushmant. Aki egy kólás üveget szorongatott és kereste azt a helyet ahol ledobhatja, hogy visszavegyék az Istenek. Aztán azt se tudtam mit és hogyan írhatnék, amit szívesen olvastok. Mert jött, a siker, a kudarc, a siker, a kudarc,…… a kudarc,……. S Behalsz, s már vezényled magadnak, hogy Hátra arc! Nem is tudod mennyit érsz, hogy érdemes-e folytatni? A kivagyiság mögött meglapul a kishitűség………. Hiú vagyok!, akarom mondani fiú vagyok 40 fölött
– Figyelem! Figyelem! Vigyázat, a kapuk zárodnak! A Pánikszoba kulcsai a főnővérnél átvehetőek! Doktor Gedeon a mai napon nem rendel!
Borzasztó, hogy az elmeosztály megafonja mindent túlordít.
Lassan azon kaptam magam, hogy bevalljam – Öregem, olyan vagy mint egy keresett használtautó. Közepes teljesítmény……, keveset futott. Bár ez utóbbi erősen nem igaz főleg, hogy a maratoni felkészülésben vagyok. Egyre gyűlnek, csak gyűlnek a kilométerek. Ezt a versenyt is igyekeztem a felkészülés részeként felfogni, kilométer gyűjtésként. De mivel ismerős volt a hely tudtam mire számíthatók nagyobb önbizalommal álltam illetve álltunk a rajtvonalhoz. A szokásos négy muskétás Ártosz Árpi, Portosz Karcsi, Aramisz Zsolti, D’Artagnan Tibi és meglepetésként az ambulanciáról (rövid távosoktól) átutalták, Georges de St_endre-t (Gyuri).
Benne vagyunk már a szeptemberben, de Őszapó késik. Kánikulai indián nyár lepte meg a kis csapatot. Főleg, hogy a Galga patak mentén lévő gátra – ahol a távot teljesíteni kellett – szinte egy csipetnyi árnyék sem vetült. Megindultunk és tapostam a kilométereket és a gáton zöldellő gaztorzsákat melyek helyenként igen terebélyesek és durvák voltak. Futottam és nagyon jól esett, arról nem beszélve mikor 5 kilométer után sorra el kezdtem előzgetni nagyra becsült versenytársaimat, kortársaimat. Ez a verseny jól áttekinthető, könnyen meghatározhatjuk helyünket a mezőnyben. A futó az erejét jól betudja osztani mert, tudja, látja mennyi van még hátra a célig. Igyekeztem én is így tenni és a végére még egy gyorsítás is belefért. Magamat kifutva jól elfáradva értem célba. A versenyközponthoz közeli vendéglátó egységekben pótoltuk jó hangulatban az elégetett kalóriát.
Tudtuk, hogy drága fiam szép futása korosztálya dobogós helyezést ér. Ezért maradtunk és vártuk az eredményhirdetést. Fiam érme mellé egy adag fokhagymát is kapott, ami így elsőre furcsa és komikus volt. Addig – addig tébláboltunk ott, míg a Koren Tamás a hosszútávosoknál, korosztályomban engem is szólított a dobogóra, amin igazán meglepődtem. Úgy, hogy nem is akartam hinni a fülemnek. Nagyon boldogan mosolyogva, álltam ott és szorítottam kezembe az így édessé váló fokhagymát.
