Budapesti nyílt gyermek atlétika verseny……újabb hihetetlen siker!
Bizony bizony a főcím kicsit megint repülősre sikerült, hiszen a csapat felkészítésében is rengeteg repülős taktikát, elméletet használok, és hála az égieknek nagyon szépen működik. Kis csapatunkkal most is kiválóan demonstráltuk, hogy néhány maroknyi gyermek futó egy ici-pici egyesületben milyen erőt képvisel a hazai atlétika színpadán és, hogy egy teljesen új szellemben dolgozó team, mire képes a nagyok között. Olyannyira jól sikerült ez a versenynap is, hogy lassan a rövid távot is a Pegazusok gyermek futói fogják uralni bizonyos korcsoportokban. Középtávon azt hiszem, nincs mit taglalni, hiszen az eredmények magukért beszélnek. Az olvasó talán úgy érzékelheti írásomat, mintha nagyképűen fogalmaznék a futóimról, ám nagyképű eszmefuttatásról itt szó nincsen. Büszkeség és erő, céltudatosság és szívből jövő öröm vezérli írásomat. Legfőképpen arra vagyok, vagyunk büszkék, hogy egyesületünk alapításakor lefektetett célok tökéletesen megvalósulni látszanak. Elhatároztuk, hogy mindenben igyekszünk mások lenni, új dolgokat hozni az edzések felépítésében, versenyzési stílusokban, és edzéseink speciálisan a hatékonyságra irányulnak, gyerekek esetében kicsi intenzitású, kevés km számú ám jól átgondolt edzések formájában. Néhányan kérték, hogy új szemléletmódunkról soha ne írjak, mert……..! Én ezzel úgy vagyok, hogy semmi újat nem találtam ki, bárki lejöhet edzéseinkre, és nézheti azokat. A lényeget úgysem látják, az itthon az íróasztalomon születik, és bármennyire furcsán és betegesen hangzik, de ha leülsz a ferihegyi repülőtér kifutója mellé repülőket nézni, nos ott több titkunkra lelsz rá, mint edzésen.
No és találkozhatsz ott velem is párszor. Hozzál távcsövet! No de lássuk mi történt a versenyen. Most is mint, mindig Kővári Blanka sprinterünk kezdte a napot és a cél itt sem volt kisebb, mint a dobogó valamelyik foka. Blankának ez volt élete negyedik versenye és mindannyiszor dobogóra állhatott. Ezen a napon is bátor, gyors futással a kiváló 2. helyen ért célba.Nagyon büszke vagyok Blankára, mert bárhol áll rajthoz, mindig érmet szerez kezdőként, és ez bizony nagyon nagy dolog. Blankával volt egy fogadásunk edzésen, amit Blanka nyert, mindenki nagy örömére, főként én voltam ettől nagyon boldog és jót is nevettem magamban, no meg vártam az RTL-t, TV2.-t, meg a zsarukat. A mezőnyben futott még egy szintén nagy reménységünk, egy iciri-piciri kis atomantink egy 2007-es kislány, aki bizony jövő évben itt nagyon nagy dolgokat fog alkotni. Tomcsányi Bogink ebben a nagy mezőnyben a 10. tudott lenni. Nagyon nagyon örültem Bogi eredményének is. Bogi és Blanka után aztán jöttek a Pegazusok frontvadászai, nagy elszántsággal, és kegyelmet nem ismerve közeledtek a rajthoz. 600m-en egy a hazai atlétika számára még annyira nem ismert Görög harcos lépett a rajtvonalhoz, akinek képességit viszont tökéletesen jól ismerem, és most jött el az ideje, hogy felkészültségének, állapotának megfelelően bevetésre küldjem. Idén 300-on félelmetes 300m-el mutatkozott be az atlétika világában, és élete első 300-as futásával a ranglista élére ugrott.
Kirst Athina 2006-os futónk, aki még nem töltötte be a 10. évét, vagyis még csak 9 éves, nos olyat futott, hogy majd kiugrottunk a bőrünkből. Tervünk itt is volt, mégpedig az, hogy nyerjen Athina egy 1:57-en belüli idővel. Élete első 600m-es versenyén kegyetlen elszántsággal 1:55-öt futott, ami az idei év legjobb korosztályos ideje és bizony a fiúknál is veszélyes ellenfél lenne Athina. Mindig is írtam, hogy Athina ellen futni talán keményebb dió lesz az ellenfeleknek, mint Csuta Dorka ellen. Athina nem ismer kegyelmet, és valamiféle olyan tűz van benne, amire nincs is szó. Felnőtt korában ő tipikusan egy olyan futó lesz, aki utolsó leheletéig küzdeni fog és nem adja könnyen a bőrét. Nagy harcos és megérdemelten győzött. No Athina után jöttek a nagyobb csajok. Dorottya és Anna. Mind a ketten, már rutinos versenyzők. Annánál gondolkoztam sokat, hogy gyaloglásba nevezzem e, vagy 600m. A gyaloglást nyerte volna ez 100% meglátásom szerint, ám Anna hetek óta szinte minden héten új egyéni csúcsokat fut, így a győzelmet beváltottuk inkább egy értékesebb egyéni csúcs futására. Hát megérte, hiszen most is 3mp-et javított 600m-es legjobbján, így idén, már 11mp-et javított 600m-en és még mindig van benne bőven lehetőség. Anna azt hiszem egy meghatározó futója lesz a hazai atlétikának és bizony számolni kell majd vele az ellenfeleknek. Egy futamban futott Annával Dorkánk is, aki az idei évben eszméletlenül jól szerepelt minden versenyen, és másodpercre pontosan lehet vele dolgozni. Vagyis mindig a célnak megfelelően fut. Itt ezen a versenyen a célunk egy 1:43-1:45 közötti futás volt. Nem akartuk nagyon megnyomni, mert közeleg Varsó, no meg elég sok verseny van Doróban, ezért annyit kértem, hogy fusson egy közepes biztonsági versenyt és az utolsó 100m-en lazítson, mert mint írtam kell az erő Varsóra.
Ennek megfelelően Dorónk a tőle megszokott magabiztossággal, profizmussal nyerte ezt a versenyt is és futott 1:43-at. A csajok eszméletlen jól szereplése után a fiúkon volta a sor. A legfiatalabb srácokat egy olyan férfi erő képviselte csapatunkból, aki szerintem az amerikai Lockhed Martin fegyvergyártó, titkos részlege fejlesztett ki, azok akik az UFO-t is rejtegetik Nevadában. Nos egyik UFO megszökhetett, és valamiféleképpen a Pegazusoknál kötött ki. Makray Benedek 2005-ös futónk egy igazi ……….., nos nincs rá szó, vagyis lenne, de szülei nem biztos örülnének, ha azt írnám Benire, hogy egy állat. Nos Beni futására annyit lehet csupán mondani, hogy pszichokritikusra sikerült. Egy 2004-es Ikaruszos srác indult neki nagyon keményen, és láttam Beni arcán, hogy elborult az agya, és azt mondta magában. Kedves barátom! Te ma csak akkor fogsz nyerni, ha én itt a pályán meghalok, vagy lelőnek. Ezt Beni 250m-nél éreztette is versenytársával és 300m-nél nyomatékosan közölte is vele. Beni futása eddig a pontig is pokol volt, de úgy volt vele a mi terminátorunk, hogy elhozza számunkra a végítélet napját. És bámmmmmmmm 1:41. az idei év legjobb korosztályos eredménye, és biza a 2004-es ranglistán is előkel ő helyen szerepelne ezzel. A 2005-ös országos ranglistát vezeti ennek köszönhetően. Beni gyilkos hajrával győztesként léphette át a célvonalat. Benedek sokkos futás után jöttek aztán a nagyobb srácok.
Közülük is Levi és Teó. Két srácunk immáron stabilan kettő perces futók, vagyis azon belüli eredményeket is produkáltak idén, aminek nagyon örült az egész csapat. Ezen a versenyen sajnos elmaradtak az egyéni csúcsok futásai, ám el kell mondanom, hogy Teó és Levi nagyon kevés edzésből a maximumot tudják hozni, és ezért rendkívül büszke is vagyok mind a kettő gyerekre. Levivel és Teóval elhatároztuk, hogy idén az év hátralevő részében a hegyi futásra fogunk jobban koncentrálni. Pályaversenyeken óriási egyéni csúcsot futottak és ezt a gyorsaságukat vétek lenne nem kihasználni hegyi versenyeken. Ezen a napon megint szenzációs eredmények születtek. Ám talán bátran írhatom, hogy több annál. Kirajzolódni látszik a jövő, és összeállt egy nagyon erős lány csapat, no és jó hír, hogy újabb klasszis futóval gazdagodott csapatunk, aki még nem tudott bemutatkozni, mert éppen folyamatban van a felkészítése. De rettegjenek a 2005-ös 300m-es futók, mert úton van Szunyi Dorottya, aki nem mellesleg Csuta Dorottya nagy barátnője és sokat fognak együtt készülni! Zsámár Anna, Kirst Athina, Csuta Dorottya, Szunyi Dorottya, Kővári Blanka, igazi egységet képviselnek. Kiválóan tudnak együtt dolgozni edzéseken, és fantasztikus a csapat egysége. Ők hatalmas potenciált képviselnek, és bizton állíthatom, hogy a fiúk is hamarosan ugyanilyen erőt fognak képviselni, mint lányaink. Hiszen itt is úton vannak, már a kicsik. Még egy örömhír, hogy Pócsmegyer Surányban kis falumban sikeresen elindult a Pegazus kölyök atlétika, ami természetesen teljesen független a MASZ kölyök atlétikától, mind szellemiségében és struktúrális felépítésében. Így egyesületünk, már kettő helyen is képez atlétákat, és bizony Surányban is találtam kincseket, de ez legyen egy újabb meglepetés. Na jó egy kismorzsát elhintenék, úgysem bírom ki. A kis morzsa neve Lilla. 7 éves és pokolian kemény futó. De akkor engedjék meg, hogy bemutassam Surányban létrejött csapatom futóinka nevét. Lilla 7 éves futó, Hanga 6 éves futó, Noncsi 5 éves futó, Nikol 7 éves futó és vannak itt olyan atléták is akik Petre is járnak és Surányba is. Anna, Marci, és Bogi! Kezd nagyon összeállni ez a csapat hála Istennek!
Szeretnék gratulálni minden kedves versenyzőmnek, és ellenfeleinknek, no és köszönttel szeretném illetni a szülőket, akik nélkül ezek a csodás eredmények nem lennének. Külön elismeréssel adózunk a Budapesti Atlétikai Szövetségnek, amiért ilyen nagy hangsúlyt fektetnek a gyermek atlétika versenyekre, és rugalmasságukkal, atlétika barát szellemiségüknek köszönhetően, minden gyermeknek versenyzési lehetőséget tudnak biztosítani az országban. Azt hiszem, hogy erről kelljen szólnia az atlétikának!
Hajrá Pegazusok!
További képek, facebook oldalunkon.