Erős mezőnyben, extrém körülmények, bajnoki ezüst…
Skócia, Falkirk…..eső, hóvihar, meleg, hideg, sár, tomboló szél, mindezek kombinációja 5 percenként változott, és amikor már megszoktad volna az egyiket, pillanatok alatt váltott az időjárás, amitől én már a falra másztam, főként, hogy nyakig úsztam a sárban és a vízben, de mégis valami hihetetlen nagy élmény volt látni Falkirkben, hogy miről is szól a futás, az atlétika, és ennek az érzésnek minden másodpercét élveztem.
Furcsa ilyet írni, de úgy éreztem otthon vagyok, és itt nem Skóciára gondolok, ámbár az ottani emberek, edzők, vezetők, atléták nagyon kedvesek, ennek okán grátiszba kaptam még mást is, amit sosem felejtek el. No de lássuk a mi Dorónkat, aki jó formában érkezett a versenyre, de az extrém viszonyok minket is megleptek szó se róla, mint utóbb kiderült, a cipő választásunk sem volt éppen a legjobb, ami bizony látszott is Dorka dombfutó sebességén. A mezőny óriási volt, mi még amióta Dorka fut nem láttunk ilyet, és hogy milyen erős a mezőny itt? Nos azt mondogatták itt a helyi edzők, hogy aki a 15. helyen futott be lány, még az is óriási eredmény, de volt olyan felnőtt futó, akinek a nagy álma, hogy 30-ba kerüljön be, szóval el lehet képzelni mi volt itt……..embertelen iram, és embertelen körülmények. Dorka a rajtot követően felvette a ritmust és bizony jól látszott, hogy gyorsasági fölénnyel rendelkezik, viszonyt és most jön a lényeg, amit magyarországon kapni lehetett legnagyobb szög a cipőbe, az itt viccesen kicsi volt, amit itt használtak, azok bizony háromszor nagyobbak voltak, és tisztán látni lehetett, hogy Dorka amikor tépne fel az emelkedőn, kipörög és instabil a mozgása, nem beszélve a lefelé futásnál, ahol a talpon maradásért küzdött.
Dodi híresen jó emelkedő futó, ám itt nem ezen múlt az első helye, inkább azon, hogy háromszor többet dolgozott szegény, mint a többiek, és ebbe elfáradt, pedig a tempó-gyorsasága megvolt, ám a bajnoki ezüstre itt mindenki felkapta a fejét, többek között mi is. A versenyzők rendkívül sportszerűek voltak egymáshoz, Dorka, én is óriási tapasztalatokkal, élménnyel térhettünk haza, amit a jövőben kamatoztatni is fogunk. Glasgow, Falkirk, Edinburgh csodálatosan szép, és volt pár napunk bandukoni, nézelődni! Egyszer régen cinikusan kérdezte egy itthoni szakmabéli, hogy mi értelme van kijárogati!? Nos erre itt a válszom….élmény, tapasztalás, siker, világjárás. Szívből gratulálok neked Dorka!