Hétvégi éremesők, Zsámár Anna duplázott. 2016.05.07.-08.

Terepen, utcán, váltóban is lecsapott a sivatagi vihar…

Elsőként a beszámolóval kezdeném, egy nem hétköznapi tálalásban, és csak ennek a végén ismertetem tárgyilagosan a hétvégi eredményeinket. Jó szórakozást kívánok mindenkinek, ennek a nem éppen hétköznapi csapat, nem éppen hétköznapi weblapján…

Eme csodálatos hétvégén a Pegazus Tiger’s futói, rúgtak, csíptek, haraptak, és arattak. Harci kedvünk rendületlen és futóink szomjazták a sikert. Ennek megfelelően kicsi, ámde rendkívül operatív képességekkel rendelkező gyermek és felnőtt különítményeink, csodálatos hazánk különböző vidékein hajtottak végre sikeres bevetéseket. A felderítést a csapat edzője végezte, Silent Eagle, vagyis csendes sas bevetési kódnévvel ellátva. A sikeres felderítést követően az első sikeres csapást a sülysápi futónapon végezték el, speciális vadászbombázóink. Második napon terepen végeztek lokális támadásokat kis és nagy futóink. Kezdjük a missziók első napi kiértékelését Sülysáppal. Kezdeném azzal, hogy a csapásmérést mindenki túlélte.

13177046_10209236279882068_7882339773772422514_n

Az első bevetési parancsot Móró Marci és Tomcsányi Boglárka kapta, helyi idő szerint 10:05-kor. Az akció pontban elindul és vadászaink sikeresen elrajtoltak a HUN 001 Sülysáp bázisról. Az akció olyannyira jól sikerült, hogy kettő bátor harcosunk megszerezte az első és a harmadik helyet az 1200m-es távon. Tomcsányi Bogink útközben turbolenciába került, emiatt visszaesett a 3. helyre, és mire a rendszer újratöltött, a misszió véget ért, de a küldetést sikeresen teljesítette. Móró Marcink a rajtot követően az ellenfél hatalmas hadosztályait sikeresen maga mögött hagyta, és a végén csapott össze egy fürge harcossal, ám a mi harci versenyzőnk az utolsó 400m-en beindította az utánégetőt és magabiztosan ért célba. Következett egy ízig vérig harapós csapásmérő atléta, Zsámár Anna személyében. Annát, már a rajtnál kóstolgatták a helyi erők sötét vadászai, ám Anna páncélzata erősen állta a támadásokat. A rajtot követően az ellenfél erői megpróbálkoztak tiltott eszközöket bevetni Anna ellen, ám versenyzőnk gyorsaságával és full kontakt ellencsapásával nem tudtak mit kezdeni. Ez olyannyira sokkos állapotokat idézett elő az sötét erők alakulatai között, hogy az 1500m-es táv első 200m-e után, már pilótáik katapultálásra készülődtek, viszont a mi kis vadászunk éppen,hogy felvette az utazó tempót, amivel aztán kényelmesen landolt a célban, megszerezvén a csodálatos aranyat. A versenynap végére maradt a vadászváltók összecsapása. Ebben a speciális egységünkben négy bátor fighter pilot vállalta el a bevetési parancsnak megfelelően a piszkos munka elvégzését. Az első brutális erejű gyorsulást a félelmetesen elszánt és harcedzett futónk, Kirst Athina ezredes asszony hajtotta végre.

13118989_10209236288242277_8473415931421968429_nAthina ősei a Görög légierőben kapták a kiképzést, ezért a harci moráljában ez minden versenyen meg is látszik. A történethez hozzátartozik az is, hogy az ellenfél idősebb serdülő korcsoportos erői közül az egyik női versenyző egy eléggé lenéző megjegyzést tett a Pegazusok csapásmérő egységére, mondván, hogy nekik ezekkel a kicsi gyerekekkel kell majd futniuk? Nos az irányítótorony rajt vezényszava után, Athinánk egy Pánámá bombásztikkal intett szelávít ennek a kedves leányzónak, aki legközelebb már csak a célban találkozott, az akkor, már kipihent harcos Athinánkkal. Bizony régen volt az a csokító reklám a tv-ben, hogy ne ítélj elsőre. A váltó harci alakulatot Tarnay Teó titán vitte tovább, és Teó nyomta ami a csövön kifért, és szedte a futóműveit, ahogy csak tudta, és még a bogjas haja is irányba állt. No Teó után jött ám a következő őrület, Lengyel Lizett Pegazusos démoni szélvész formájában, és futóművei magasabb fordulaton  pörögtek, mint egy Boeing 737-es turbinái én mondom nem más. Lizett, akinek az apja Árpád és karatézik, nos ámulattal figyelte, hogy kedves kicsi törékenynek hitt leány, miként söpör végig a pályán a Catrina hurrikán erejével. Hát nekem is, mint  a csapat szigorú, kíméletlen, állati kiképzőjének is leesett az álla és csak nyelni tudtam nagyokat. Végül az utolsó váltó emberünk Habó Levi, Hotel Lima hívójelű vadmenyét sprinterünk hozta amit kellett, és dübörgő hajtóművekkel tépett be a bázisra. Ennek köszönhetően váltónk aranyat nyert és örültünk, hogy minden pilótánk épségben bejött a bevetésről. Második napon a Futapest cross csatamezők közül az éppen aktuális Kartal zónára csaptunk le egynéhány futóval.

20160508_133121 (1024x614)

A rövidebb bevetéseken Lázár Gyurika speckó kommandósunk ért el kiváló bázispontokat és egy gyönyörű bronzérmet, míg a lányoknál egy duplázót köszönthettek a harcosok soraiban, aki nem más, mint a rettegett nevű Zsámár Anna démoni futónk. Anna előző napon 1500-on nyert aranyat, míg most 4km-en is megismételte ezt terepen. A nagyoknál egy igazi régi csatagépünk Simák Gergő hajtott végre akciót, és megszerezte a kiváló második helyet. Szuper eredményeket értek el még, és ezzel fontos pontokat gyűjtöttek a tabellán, Legyel Lizett és Laura, Molnár Krisztike, Habó Levink, Tarnya Teónk harci egységei, valamint a nagyobb távon is remekeltek oldtimer gépeink, nevezetesen Tarnay Karcsi, Lengyel Árpink és Molnár Zsolt Mr. Törley. Mindannyian kiváló futók és emberek, emiatt mérhetetlenül büszke is vagyok egytől egyik rájuk. 

 

A beszámoló margójára: Mint olvasható, látható, a vicces körítés mögött, egy nagyon szorgalmas, jó felkészülés eredményeit olvashatják kedves barátaink és a szakmabéli érdeklődők. A Pegazus atlétika csapata nagy hangsúlyt fektet a ténylegesen speciális képzésre, aminek köszönhetően sikeresen tudnak versenyezni, legyen szó pálya, vagy netán utcai, terep versenyről. Büszkén jelenthetem ki, hogy kis csapatunk az egyik legdinamikusabban fejlődő csapat az országban, amely meg merném kockáztatni, hogy többet versenyez, többet jár hazai és külföldi versenyekre, mint bármelyik másik atlétika egyesület az országban. Eredményeink mögött egy nagyon összetartó, egységes, erős szellemben dolgozó gyermek és felnőtt szenior csapat áll, és természetesen a szülői háttér, akik nélkül nehezebben érhetnénk el ezeket a sikereket. Sajnálatosan ezeket az eredményeket az illetékes szövetségeknél, önkormányzatoknál egyáltalán nem értékelik, így elmondható, hogy az országos és nemzetközi eredményeinket a csapat önerőből teljesíti, hiszen soha, ismétlem soha nem fogjuk magunkat eladni, mert a PEGAZUS atlétika versenyzői harcra születtek és győzelemre. Morálunk, és mentalitásunk hihetetlenül erős és egységes, aminek köszönhetően álmainkat folyamatosan meg tudjuk valósítani. Szeretetben, jókedvben, békében edzünk, készülünk, és élvezzük az életet, a jelent. Aki a jelent nem élvezi, az a jövőt nem érdemli!

 

Szívemből gratulálok Nektek……..nektek Pegazusos futók!

 

 

Csuta Dorottya, 600m, 1:39:97, új U13-as nemzeti rekord! 2016.05.05.

Diákolimpiai varázslat, országos varázslat, időtlen idők óta nem futottak ilyet, ennyire fiatalon…

Diákolimpia, Budapest döntő, 600m:

Csuta Dorottya 1.hely, Budapest bajnok!

 

Május 5.-én Budapesten rendezték meg az idei évi diákolimpia fővárosi döntőjét, amely final-ban ott voltak a hazai atlétika meghatározó erős futói, atléta palántái is. Közöttük is egy rendkívül szerény, kedves, ámde hihetetlenül keményen és gyors versenyző leány, Csuta Dorottya személyében. Dorottya a diákolimpia ezen versenyén is a fővárosi Szilágyi Erzsébet gimnáziumot képviselte, no és természetesen egyesületét, a Pegazust is. A verseny előtti napokban, hetekben tudtuk jól, hogy idén sokkal nehezebb dolgunk lesz, mert 2003-as futók ellen is kell versenyezni, ami azért némiképpen feladta a leckét, hiszen Dorónk ráadásul a 2004-es év vége felé látta meg a napvilágot. Nos ettől nem ijedtünk meg, mindazonáltal inkább motivált minket, hogy egy kis meglepetéssel szolgáljunk az ellenfeleknek. Megjegyzem gyorsan, hogy Doró maximális tisztelettel tekint minden ellenfelére, és rendkívüli alázattal dolgozik azért, hogy profi futó legyen belőle.

13174002_1594129420902273_9062411283021604646_nNos eljött a nagy nap, ami nagyon fontos volt nekünk, hiszen innen lehet továbbjutni az országos döntőre, ahonnét a nagy varsói nemzetközi viadalra lehet qvalifikálni. Az első fontos lépést megtette Doró, hiszen csodálatos, és hihetetlen idővel sikerült győznie, amitől bizony sok embernek megállt a vér az ereiben ama bizonyos célba érkezéskor. A versenyen Dorka azonnal élre állt és nyomta az embertelen tempót, ami mindenkinek jó volt,hiszen rákényszerültek az ellenfelek arra, hogy Dorkával nyomják ők is, aminek köszönhetően az első négy futó 1:42-n belüli idővel ért célba, ám ehhez kellett az ellenfelek keménysége is,akik mindannyian kiváló futók. Amikor a célban megkérdeztem Dorót, hogy tudod te mekkorát, és mit futottál……mit műveltél itt a pályán, Doró válasza egyszerűen csak aranyos volt, hiszen ő maga egy kis csoda és annyit válaszolt……igen tudom. 5 másodperccel jobbat, mint múltkor.

 

13151662_1594120047569877_595787887494112094_n

Hát én ezen nagyot nevettem és nem is forszíroztam tovább a témát. Mindenki tudja, látta, hogy a mi kis kincsünk, Csuta Dorottya, sivatagi vihart rendezett a pályán. Megmutatta, hogy micsoda erő, gyorsaság lakozik benne és a győzelemért bizony bármire képes egy egy versenyen. Tudnia kell mindenkinek, hogy Dorottya nem Isten, nem verhetetlen, csupán igazi kis tehetség, ki imád futni. Fantasztikus futást produkált, ám pontosan ez volt a célunk. Május 30.-án Székesfehérváron rendezik meg az országos döntőt, ahová egyetlen szándékkal utazunk le………győzni akarunk, hogy aztán Varsóban is győzni tudjon Csuta Dorottya. De az igazán nagy cél nem is Varsó 🙂 

Örüljünk mindannyian ennek a varázslatnak és adjunk hálát az Istennek, hogy hazai atlétikának van egy ilyen kis csodája. Szívből gratulálok Dorkának és természetesen az ellenfeleknek is! 

Zarándokút következő helyszíne: a varázslatos Mecsek

AHOL A LEGENDA ÉLETRE KEL…

Kedves Olvasó!

Sok szeretettel várlak május 14-én, szombaton a túrasorozat következő helyszínére, Cserkútra.

Mesevilágba hívlak, ahol megtalálod a számodra elrejtett üzeneteket az időket átívelő legendában. Ahol megmutatja magát a varázslat és a képzelet! Alkotói énünk és természetesen önmagunk egésze felé a Mecsekben lesz lehetőségünk még közelebb kerülni. 

Találkozó: Cserkút központjában található forrásnál. Pontos helymeghatározást itt találtok: http://geocaching.hu/poi.geo?id=853

Indulás: 10:00-kor

Az indulás helyére fogunk érkezni előreláthatólag 16 óra körül. Az utazást és a napi eleséget mindenki egyénileg oldja meg. A távolság kb. 10-12 km, több megállóval. A túra ismét csendszakaszokból, természetkapcsolatból áll- a már megismertek gyakorlása mellett most kiemelten a sziklákra, kövekre, ásványokra fókuszálva és az azokban “megkövesedett” üzeneteinkre. 

Részvételi díj: 1 500Ft/fő

A részvételi szándékot kérlek e-mailben jelezzétek felém május 12 estig, a medvecsilla.mcs@gmail.com e-mail címre.

Szeretettel várlak:

Csilla

 

Atlétika világnap, Tiszaújváros 2016.04.30.

Négy új egyéni csúcs, és 600-on győzelem…

Eredmények gyermek 600m:

Csuta Dorottya       1.hely    új egyéni csúcs

Zsámár Anna          7.hely   új egyéni csúcs

Tarnay Teó              7.hely   új egyéni csúcs

Habó Levente         6.hely   új egyéni csúcs

 

Eredmények, férfi 800m:

Hódosy Márk        10.hely

Beszámolónk:

A kedves olvasók, már megszokhatták, hogy beszámolóinkat igyekszünk kicsit az olvasó részére is élvezhetővé, emberközelibbé tenni, hogy mindenki kicsit közelebbről tapasztalhassa meg futóink világát, érzéseit, történéseit, valamint, hogy edzői szemszögből is miként éli meg az ember ezeket a versenyeket. Férfi 800m-en nem muzsikált olyan jól Hódosy Márk, mit több felháborítóan rosszul futott. Én is és Márkó tanítványom pontosan tudjuk, hogy a hiba, hibák hol vannak a rendszerben. Ezek a hibák emberi hibák, amik kellő akarattal akár azonnal orvosolhatóak, ám akarat nélkül  nem ér semmit az egész. Hódosy Márk a valaha futott legrosszabb futását produkálta a hétvégén, de ez mindenkivel előfordul életes során párszor.. Mint láthatják írásainkban nem csak fényezünk és állítunk be mindent úgy mintha minden rendben lenne, mert bizony sok minden nincs rendben. A rendrakás, már hétfőn elkezdődik, és Márkóval nagytakarítást indítunk útjára. Az atlétika világnapján itt Tiszaújvárosban szép nagy mezőny várta a gyerekeket, aminek mi kiváltképpen örültünk.

13083186_543111849183558_472929421526616624_n

Közben az élet megy tovább, olyannyira megy tovább, hogy fiatal titán, még mindig gyermek korú futóink bámulatosat varázsoltak a pályán. Kettő lány és kettő ifjú várta a rajtot. A fiúknál egyetlen célunk volt , mégpedig egy derekas jó futás és egyéni csúcsok futása. Levinek 2:04, Teónak 2:06 volt a legjobb 600m-e, amit nagyon kevés edzésből tudtak kimunkálkodni. Ám most nagyot robbantak, mert őrült hajrában, fej fej mellett óriási egyénit futva 1:55-öt futottak és kettejük között egy hajszálnyi különbség volt csupán a befutónál,amibe beszállt egy másik ellenfél futó is, de ebben a csatában fiaink jöttek ki győztesen. Nem mellesleg 1mp-el gyorsabb futással, már dobogóra is állhattak volna. De ugye a versenysport nem ismeri, a mi lett volna kifejezést. Gyönyörű futás volt, nagy egyéni javítás és borzasztó jó volt látni, amint a kettő srácunk igazi kőkemény férfias küzdelmet folytat a célegyenesben…….húúú de jó is volt! A lányoknál is meglepetések születtek, bár Dorkánál nem akartam meglepetést, de erről később, hiszen jöjjön Zsámár Anna, akivel régóta hadakozunk a 2 perces 600m-t illetően. Anna kiváló adottságokkal rendelkező futó, aki nagy lelki csatákat vív egy egy pályaversenyen. Csak önmagát kell legyőznie és akkor szárnyalni fog. Örömhír, hogy végre sikerült a 2 perces lélektani határt áttörnie, mi több még nagyon sok maradt Anna futásában, ami nem baj,mert most nagyon vérszagot fogott és alig várja a következő 600-at. 7 másodpercet javított a régi idején, ami hatalmas ugrást jelent.

13103501_543114369183306_4557571094119875315_nA végére hagytam Csuta Dorkánkat, akivel szintén minden rendben volt. Magabiztosan futott, és kérésemnek megfelelően egy jó lendületes, nem max futással egy kiváló egyéni csúcsot futott ezen a versenyen. Dorkával ebben az évben egy hosszú, távlati munkát kezdtünk el, amiben jelenleg nem szerepelnek a nagy egyéni csúcsok futásai, ezért visszaveszünk a tempóból, mert így is rohamtempóban fejlődik, ám ez a jövőre való tekintettel, nem biztos, hogy annyira jó ezért is lassítunk és tervezünk lépcsőzetesen. Nem szabad mindent felfalni, behabzsolni, így idén inkább csak gyakorolgatunk taktikai elemeket, még ha olykor majd bele is bukunk egy egy versenybe, ám minden hasznunkra fog válni. Így barátainknak, ellenfeleinknek, szurkolóinknak jó hír vagy sem, de nem kívánkozunk idén nagy csúcsok döngetésére. Immáron egészen más terveket szövögetünk. Közben pedig szépen araszolnak felfelé az országos ranglistákon futóink és hála égnek piciny csapatunk is szépen erősödik. Ezen a csodálatos versenyen egyedül Annától, Levitől, és Teó fiútól vártam erős futást, aminek maradéktalanul eleget is tettek. Dorkától egy nem max, ám lendületes futást vártam el, amit ő is bravúrosan kivitelezett és szinte másodpercre pontosan azt futotta, amit kellett. Ennek köszönhetően a csapattal fergeteges fagyizásba és ugrálóvárazásba kezdtük egy közeli cukrászdánál, végül jó érzéssel, elégedetten térhettünk haza. 

Gratulálok Nektek gyerekek!

2016.04.29. Molnár Zsolti legújabbjai

Egy elmaradt beszámoló januárból Etyeken, április félmaraton Vivicitta és hosszútáv terefutás Törökbálinton

2016.01.24. Etyek hosszútávú terepfutás

Munka után délután a sötét hidegben a kipufogó füstös városban termelni edzésen a kilométereket és az órára pillantva nem olyan tempó értékeket látni, mit szeretnénk, igazán kiábrándító dolog. Így hát……Ki a városból! Harsogjon a tiszta levegőben a lábunk alatt csikorgó hófödte terep! Ilyen és hasonló indítatással állt rajthoz a 3 muskétás Ártosz-Árpi, Portosz-Karcsi és Aramisz-Zsolti. 

3 testor

Jólesően haraptuk az oxigén dús levegőt, és a haladtunk az etyeki dombokon keresztül. Kezdődött a 2016-os futóév. Ráhangolódásnak igazán megtette ez a 12500 méter, 150 méteres szintkülönbséggel. Ezen Futapestes – a futás alapcéljára koncentráló jól szervezett, extráktól és cicomáktól mentes – eseményen népes futómezőny állt rajthoz. ( Volt lehetőség kisebb távolságot is megtenni 5,3 km.) Januári idő, ide vagy oda remek futóidő kerekedett. A fagypontot alulról karcoltuk, de cudar szél nem és csapadék sem nehezítette utunkat, kivéve a szombaton leesett 4-5 cm friss hó, erősen fátyolfelhős idő köszöntött ránk. A magam részéről egy kicsit túlöltöztem, de erre már csak 2-3 kilométer megtétele után jöttem rá. Ahol, hogy a megtermelt meleget csökkentsem, „láncingem” futó felső cipzárját megnyitottam és „párbaj” kesztyűmet derekamra tűztem. Ekkora már kifutottunk a településről és a horgásztavakat is elhagytuk ahol többen is a befagyott tavon korcsolyáztak. Erős mezőnyben haladtam, hol nekem sikerült előznöm, hol engem előztek meg vagy új arcok, vagy ismétlődő arcok és hátsók. A folyamatosan változó pozíció, hullámgörbéje is mutathatná, hogy milyen domborzati szintkülönbségekkel kellett megküzdenünk. Két társamat utóvédként magam mögött tudva nyomtam szorgalmasan a távot. Közben magamban egy animációs film ötlete is megfogalmazódott, ha már Etyekwood határában futok biztos szívesen látnak a Korda filmstúdióban ezzel. Természetesen az egész filmet nem akarom leleplezni, de egy ilyen rész biztosan lenne benne ahol a futó főhős körül a futótársak megannyi stopperóraként futnak és jeleznek és csörögnek és mondják kilométerről kilométerre a megtett időt és távolságot. –és egy nyúl is kiugrana bokorból, és fogná a fejét és bosszankodó hangon mondaná, hogy – Ez kevés! – Nem elég! – Igyekezz már!

alice nyuszi

tudom egy kicsit Alice-os…..
Míg ezen elmélkedtem lassan az utolsó szakaszához közelítettem a távnak ekkor több lejtős rész is következett, ilyenkor a már megszokott, bevált gravitációs technikát igyekeztem elővenni, de a hó és az alatta enyhén jeges talaj nem engedte, hogy a teljes súlyomat latba vessem és a legnagyobb sebességre kapcsoljak. Ennek ellenére elégedetten és elfáradva majdnem napfürdőben érkeztem célba. Ahol már várt kedves feleségem és kislányom, akik elkísértek erre a remek versenyre. Majd, nem sokkal később a 3 muskétás már együtt ünnepelt a célban.

2016.április 17. Vivicitta félmaraton

Kezdjük rögtön egy kis visszaemlékezéssel a kezdetekre: 

és mondá az Úr Noénak Menj be te, és egész házad népe a bárkába, mert csak téged látlak igaznak ebben a nemzedékben……. Jaj nem! Eddig azért nem kell visszamenni a történésben. (de az Úr még visszatér ebben a beszámolóban) 5, azaz öt éve történt, hogy kislányom (akkor 7,5 éves) és barátnője fejébe vették, hogy indulnak egy futóversenyen 2011.04.10 Vivicitta minicita 3,5 km-én. Féltettem őket. Így egyedül nem akartam engedni, hogy a tömegben fussanak. Hűséges bodyguard-jukként kísértem végig őket. Akkor, és ott történt velem valami megmagyarázhatatlan.

ppic_26_T_Home_Utvonalkepek_0434

(hercegnőm)

 

megcsapott a mozdonyfüstje és elbódított. 

Azóta tart ez a bódultság, onnan kezdtem el autodidakta módon a futással foglalkozni…… Rákövetkező évben már növelt km-el vettem részt a Vivicitan és 2013 óta viszont folyamatosan a félmaratoni távon igyekszem tudásom legjavát kiadni magamból. Volt olyan időszaka „futópályámnak” amikor az itteni (2014) 1:32:12 futásommal tartottam egyéni legjobbamat. Így könnyen adta magát a lehetőség, hogy most is valami szépet fussak. Sokat és kitartóan készültem, de úgy látszik még mindig nem eleget, mert a kitűzött cél, hogy új egyéni csúcsot fussak félmaratonon nagyon távol került tőlem ezen a versenyen. A verseny első felében küszködtem, bírkoztam a távval és a futással. Lehet, erre többen azt mondják, hogy ez az erős dél-nyugati szembeszélnek köszönhető. 

De én nem éreztem azt annyira erősnek és legfőbbképpen folyamatosnak nem. Nagyon igyekeztem és akartam. Még Jézus helyi földi helytartója is segítséget nyújtott, mikor egy lelkipásztorral pacsiztam a Jégverem utcában. És bizony Isten, mikor visszafordultunk a Rákóczi-híd alatt úgy éreztem, hogy velem tart az Úr, és megindultam. Lépéseim könnyebbé és gyorsabbá váltak. Családomtól is megkaptam a jótékony buzdítást a Duna bal partján a Bálnánál. Visszafutottunk északnak a Margit-hídig majd át a szigetre. DJ Dominik-kal retro hangulatba kerültem, segített egy kicsit fiatalabbnak érezni magam mikor meghallottam a Tunyogi Orsi dalát Ha lemegy a nap így a lemezlovassal is egy pacsi és futás tovább felszabadultan a cél felé. Na nem úgy mint egy futótárs aki az utolsó 50 méteren egy Bengáli Tigris felbőszült üvöltésével és gyorsaságával vágatott át a célkapun. Célba értem. A nem várt gyenge eredménnyel és komiszul, cudaros, kudarcos, dacos rossz hangulatba kerültem. De a füst (a futás szeretette) még mindig a szívemben…….és igyekszem mások tanácsát és a célba érés előtti utolsó dal egy sorát megfogadni:

„Lazulj el, s tedd a rosszkedvedet jégre!”

2016.04.23. Törökbálint hosszútávú terepfutás – Anna hegy

Sebeim nyalogatására nem volt sok időm. Kevesebb, mint egy hét múlva Futapest Törökbálint Anna hegy  következett. Hallottam én……, vagy talán olvastam, hogy ez a pálya bizony egészen embert próbáló a terepfutás szép birodalmában. De flegmán legyintettem és orrom alatt mosolyogtam, hogy nekem már a terepfutás nem fog újat mutatni ismerem már a talpától a feje búbjáig. Hatalmasat tévedtem! Az időjósok is hatalmasat tévedtek mikor azt prognosztizálták, hogy erősen felhős borult időre és alig 12-13 fokra számíthatok. Akarom mondani, számíthatunk, mert ismét összeállt a 3 muskétás Ártosz- Árpi, Portosz-Karcsi és Aramisz-Zsolti , és csatlakozott hozzánk drága fiam d’Artadgnan-Tibi. A mezőny nem volt olyan bő létszámú, mint az ezt megelőző Futapestes versenyeken, de több ismert kemény ellenfél állt a startvonal mögé szikrázó napsütésben és 18-20 fokban. Hát egy maláriás beteg lázlap diagramja kutyafüle a mi általunk futott domborzati szint térképhez. 

törökb

Azért ez költői túlzás, de aki ott volt azt tudja, csak igazán milyen fránya érzés ezt megfutni. Első emelkedő majd lejtő és ismét egy emelkedő és ismét lejtő etc. és közben buzgón fohászkodsz a 3. emelkedő után, hogy ugye ez már az utolsó és több ilyen nem lesz! Túlöltöztem melegem lett izzadtam mint egy igásló. A poló megtapadt rajtam és valami megmagyarázhatatlan légszomj is többször kerülgetetett, a meleg és párásság miatt. Ráadásul cipőfűzőm is kioldott kétszer, 3 nagyobb botlásomról nem is beszélve, ami végül egy hasra esésbe torkollott. nem! inkább könyökre esésbe. Így igyekeztem meghódítani, majd magam alá gyűrni az Anna hegyet. De van egy olyan érzésem, hogy Anna gyűrt maga alá engem. Nagy menet volt, nagyon elfáradtam és végül célba értem ott mondták többen, hogy vérzik a könyököm. Itt remek gyors elsősegélyi ellátást kaptam könyökömre. Nem túl acélos futásom okozott lelki sebeinek ápolására is remek elsősegélyben részesített fiam, és az általa elért remek eredmény.

Elsöprő bombastik, sikerek hétvégén! 2016.04.23.

Bombasztikus debütálás sprintben és súlylökésben…

Ezen a fantasztikus hétvégén bámulatos dolgok születtek, hiszen a Pegazus atlétika új  ágazatban is bemutatkozott, méghozzá hihetlenül jól. Bizony nem írom el, mivel mindenkit megleptek! No de lássuk előbb az eredményeket, valamint hegyi futóink eredményeit is, hiszen egy nap párhuzamosan kettő helyen is versenyeztünk. Ezután pedig olvasható a részletes beszámolónk…

Eredmények:

Dr. Vanyek Béla gyermek atlétika verseny.

60m lány 2006-07:

Kővári Blanka       1.hely

Tomcsányi Bogi   4.hely

600m lány 2004-05:

Csuta Dorottya     1.hely

Zsámár Anna        9.hely

600m fiú 2004-05:

Makray Benedek  1.hely

Habó Levente       4.hely (3.hely)

Súlylökés lány 2003 újonc:

Molnár Krisztina  2.hely

 

Fp. Törökbálint hegyi etap:

5 km koroszt:

Lengyel Lizett      1.hely

Lengyel Laura     2.hely

Tarnay Teó          4.hely

Hódosy Márk      2.hely

Simák Gergő       1.hely

Külön dicséret illeti Csikós Zsuzsit, Tarnay Károlyt, Molnár Zsoltit, Lengyel Árpit futóinkat, akik többen a hosszú távon értek el pontot érő helyezéseket és gyűjtöttek hasznos tapasztalatokat, élményeket, kilométereket. 

 

Beszámoló:……..vicc, humor, lazaság, és győzelem…célok!

Hétvégén is újfent versenyre utaztunk el a csapattal, ám most kettő irányba szakadtunk. Egyik team a Vác városában rendezett gyermek versenyre, a másik Törökbálintra utazott, hegyi terep megmérettetésre. Kezdem a gyermek versennyel, hiszen eszement dolgok történtek ott, nem kis meglepetések születtek. A történet előzménye annyi, hogy csapatunkban felfigyeltem kettő gyorsabb lábú gyerekre. Köztük is Blankára és Bogira, így jó ideje edzéseken a sprint szakmába is beleástuk magunkat, ám középtávos terveinket nem adtuk fel közben. No, hogy ne csak a sprinterek között okozzunk meglepetés, egyesületünk elkezdett súlylökéssel foglalatoskodni, amiben Molnár Krisztikével kezdtük el a készülés. Adott a csapat a Pegazusok csapata, amely eddig csakis középtávra volt berendezkedve, ám amint jobban elmélyültem a hazai atlétika bugyraiba, nos rádöbbentem, te jó ég, nekünk ott a helyünk. Így edzéseken végeztem néhány felmérőt, kutatást, és így jutottam el Blankához, és Bogihoz, valamint Krisztikéhez, akiben nagyon nagy erő lakozik, csak kik kell aknázni, mint ahogyan a lányok gyorsaságát is.

13059676_540401529454590_1498595495_n

Elérkezett a várva várt pillanat, vagyis a versenynap reggele. Kettő lányunk még soha nem futott élesben 60m-en, de tudtam, hogy piszok gyorsak. A versenyre hihetetlenül sok gyerek versenyzőt hoztak, sok egyesület, sok nagy egyesület jött el. Hűűűűű mondom is mennyi sok sprinter palánta van itt, mennyi sok futam lesz itt. A verseny elkezdődött, kettő bátor, kemény csajunk agyi tréningjét meg is tartottam. A többi egyesület futói közben szép díszes mezben, szögesben, láthatóan már profin kezelték a rajt előtti pillanatokat, míg a mi kettő lányunk sima egyszerű cipőben, semmi mez, miközben megtörtént talán az egyik legviccesebb dolog……..Blanka rám néz, majd a rajtgépre mutat és kérdezi tőlem……..Zsolti…… mi ez? Atya ég eszembe jutott, hogy mi edzésen a rajtokat e nélkül gyakoroljuk,mert nincs rajtgépünk, csak egyéb Zsoltis dolgokat végzünk. Hát gyorsan oda is rohantam és elmondtam Blankának, hogy az a rajtgép, mire Bogi is mellém állt és mit ad ég, ő is megkérdezte, hogy……. ez meg mi? Hát jót nevettem, mert az egész filmbe illő jelenet volt. Itt van kettő csupa szív futó, meg én, életünk első nagy sprint versenyén, teli nagy klubok futóival, akik csili vili meg minden, mi meg épp itt tanulunk. Hát tényleg nagyon jót nevettem, de közben tudtam, hogy a kettő lányunk pokolian gyors, így hamar a lényegre tértem. Gyerekek ez a rajtgép……….tedd ide ezt a lábad, a másikat oda. Nem volt időnk hosszabb oktatásra, így ránéztem Blankára és megkérdeztem……Blanka így jó? Blanka annyit mondott, hogy menni fog piszkosul. Bogival pacsiztunk nagyot és kértem őket, hogy mindent úgy csináljanak, ahogyan kértem tőlük, és ne úgy, ahogyan az ellenfeleink tették . Így is történt. Blanka és Bogi a mi saját melegítési módszerünket csinálták, és a saját gyakorlatainkat és nem figyeltek a szép katonás sorrendben futóiskolázó egyesületek futóira. Mi jobb szeretünk kicsit mások lenni, lazábban felfogni a dolgokat. Blanka és Bogi első futamba kerültek. Kértem Blankát, hogy rajtnál ne engem nézzen és ne a versenybírót. Hát most jön a következő  filmes jelenet, vicces momentum, amin könnyesre nevettem magam…….a versenybíró felkiált, hogy vigyázz, amire Blanka kinéz rá, aztán rám, és látom, hogy biccent a fejével, hogy most mi van? Én meg pisszentek neki, hogy ááááááá csak fuss ahogy tudsz. Közben nézem, hogy minden ellenfél edzője feszülten stopperre ragadva, tapadva figyeli tanítványa minden mozdulatát én meg, már zokogok a nevetéstől és arrébb mentem, nehogy rám szóljon valaki, és igyekeztem komoly edzőnek tűnni, de közben csak potyogtak a könnyeim. Tényleg vígjáték volt az egész, ám nem babra mentek a dolgok.   Eldördült a pisztoly és Blanka és Bogi is hihetetlen, de ebből a nagy mezőnyből a döntőbe került azonnal. Blanka közben futás alatt nézegette az ellenfeleket, én meg kiabálok, hogy csak fuss,fuss,fuss Balanka! Hát mondom az Isten szereti ezt a csapatot, mert kb. úgy éreztem magam,mint a Jamaicai bobcsapat edzője a filmben. Emberek őszintén mondom közünk nem volt a 60m sprinthez ám, néztek ránk kik vagyunk, mik vagyunk, mert ugye közben lányaink döntőbe futották magukat. És jött a döntő! Lányaink döntőt futnak, áááá ez nem lehet igaz, egy ilyen nagy és profi mezőnyben, és arra gondoltam, ha már itt vagyunk,akkor mi lenne ha, ezt a vígjátékot heppppííí endel fejeznénk be. A lányokkal ezt le is tárgyaltuk, ők partnerek voltak ebben. Blanka 3., Bogi a 6. legjobb idővel jutott a döntőbe, de alaposan feltoltam az agyukat és csak annyit kértem, hogy törjünk borost a nagy csapatok sprinterei orra alá, mert az nagy poén lenne, zsebeljük be amit lehet, utána irány fagyizni és nevetni a Duna partjára. Nézem Blanka és Bogi sima egyszerű pici cipőjét, és pólóját és annyira boldog voltam, hogy ők az én lányaim, tanítványaim. Mosolygós szívvel csodáltam őket, mert láttam…..nem kell ide pénz, nem kell szép mez és szöges, hiszen az igazi erő ebben a vidám laza csapatban van. No hát, eldördült a startpisztoly, és annyit lehetett látni, hogy Blanka és Bogi csúcs szuper rajtot kapott el, és Blanka gyönyörű, erős futással csodát művelt, mert a Pegazusok Blankája győzött, mi több hatalmas előnnyel, megjavítva a selejtező futamban elért eredményét, de Bogink aki csak 2007-es, hát Bogi csodánk a 4. helyen érte be! Hú emberek, de jó volt ott lenni és annyira jó volt megölelni, ezt a kettő kis gyagyást, akikről 20 év múlva filmet fognak forgatni. Igazi totális örömünnep volt ez. Micsoda bammmm bammmm bammmmm ! Következzék egy szintén új versenyszám, amiben mától egyesületünk versenyzőivel találkozni fognak mindenütt, ez nem más, mint a súlylökés. Molnár Krisztina történelmet írt azzal, hogy ő volt a Pegazus SME első súlylökője, mint ahogyan Kővári Blanak és Tomcsányi Bogink az első sprintereink.

13046066_540401502787926_585973608_n

Krisztivel jó ideje kacérkodtunk a súlylökéssel és nem is oly rég elkezdtük a készülést erre a versenyszámra. Edzésen egyre szebben lökött, ám mi tagadás nem rég láttunk neki a munkához és van még  mit tanulni. De elkezdtük és most fektetjük az alapokat, mégpedig nagyon jó alapokat. Krisztink élete első súlylökő versenyén gyönyörűen dolgozott és mind a 6 lehetőségét le is lökte, így a csodálatos 2. helyet érte el. Eredményei egészen biztatóak és lázas készülődésbe kezdünk ezután. A nap záró számaként következtek a 600 m-es, eszeveszett futások. Itt szintén színre léptek a Pegazus gyermek atlétái nem is akárhogy! Lányoknál Csuta Dorottya és Zsámár “piri,, Anna képviselt minket. Fiúknál Habó Levink és Makray  “terminátor,, Benedek nyomta a tempót. Elsőként a lányok kezdtek egy meglepően nagy mezőnyben, aminek nagyon örültünk, mi több ezért jöttünk el Vácra. Dorkának egyetlen feladatot adtam, mégpedig, hogy egy egyenletes lendületes, nem max futással győzzön és folyamatosan figyeljen az ellenfelekre, gyakoroljon, közben ne feszítse túl a húrt, mert múlt héten nagyon keményet futott a Vivicittá 7km-én.

13081661_540401239454619_1616414276_n

De legfőképpen azért, mert májusban fontos versenyek várnak rá. Dorka csodálatos profizmussal oldotta ezt meg, hiszen végig kontroll alatt tartott mindent. Megbeszéltük kire kell figyelni és azt is hogy ha bárki előzni próbálna ő azonnal reagál. Edzésen mondtam neki, hogy egy csepeli kislány kb 1:50 körül fog menni, és ennek megfelelően fussa a tempót. Ezt gyakoroltuk jó ideje, és felnőtt atlétákat meghazudtoló módon kivitelezte, hiszen, már edzésen is szinte másodpercre pontosan tud mindent futni. Dorkánk szép egyenletes futással nyerni tudott. Zsámár Annánál szintén egy kérésem volt, mégpedig egy jó élvezeteset fusson. Anna hamarosan távot és ágazatot vált, amiben óriási meglepetéssel készülünk a hazai atlétikában, aminek gyümölcsét az újonc fedett pályás országoson fogjuk learatni. Anna ennek megfelelően futott és 9.-ként ért célba. Elégedett is voltam vele, szépen dolgozott. A csajok után jöttek a srácok, köztük kettő nagy tehetség. Egyikük még kiaknázatlan kincs, másikuk meg már raptorként közlekedik a pályán. Habó Levente piszok jó képességekkel rendelkezik, ám még ezt nem sikerült maximálisan kamatoztatni Levinél, de ki kell emelnem, hogy itt a versenyen a jelenlegi állapotának megfelelően a maximumot hozta egy elég jó idővel és helyezéssel szép eredményt ért el. Levi a hivatalos eredménytáblán a 3. helyen ért célba! No de ki lett az első? Egy olyan Pegazusos gyerek lett az első, akinek nevéről már csak suttognak. Egy olyan gyerek nyerte a 600-at akiről nem beszélünk, csak sötét sikátorokban suttogunk, mert féljük nevét, hiszen ha pályára lép, nem ismer kegyelmet. Szó szerint kell értenünk kedves olvasóink, hiszen valamiféle más dimenzióba lép Makray Benedek. Most is suttogva írom e sorokat,mert félek, hogy felbőszítem délutáni álmából, így innentől kezdve mindenki suttogva és csendben olvassa tovább e sorokat. Szóval úgy történt……… olyan, mint a szavannán az oroszlán. Alszik, alszik, pihen, de amikor megéhezik akkor lecsap.13023565_540401616121248_1081861446_n Beni így is tett. A versenyről nem kellett sokat beszélnünk, hiszen ő is tudta és én is, hogy halálra fogja magát futni ezért nem sokat vacakoltunk taktikai megbeszélésekkel. Kis futónk erre képes egyedül is edzésen, mármint mattfullmaxra futja magát ha kérem, és nem kellenek neki társ, ez ebben a félelmetes. Nos Makray Benedek, aki a Makray-t, “y,,-al írja, nos elrajtolt és ennyi……kampec, ment mint egy őrült, és még a végén is ,amikor vagy 40m-es előnye volt,akkor is nyomta. Hát ez van, ő ezt szereti élvezi a fájdalmat, a szenvedést, meg az ájulást és a következményeit. Benedekünk nyerte a fiú 600m-ert, kiváló idővel. Váci versenyünkről zárszóként annyit csak, hogy a célkitűzéseinket magasan felülmúlva tértünk haza, hiszen első sprinter generációnk, első futói győzelemmel zártak, lásd Blanka a nagyon nagy mezőnyből első lett és Bogi pedig negyedik. Súlylökőnk szép biztató eredménnyel zárta a napot és 2. helyen végzett, valamint a fiú és lány 600m-t is a Pegazus team uralta, és megjegyzem, Kirst Athina még el sem jött. Athina Dorka méltó társa. Mi több Dorka és Benedek keveréke, nagyon gyors és igazi kis atomreaktor.  Néhányan megjegyezték, hogy kezdők szerencséje a miénk. De ezt ők is tudják, hogy nem így van, mert itthon mindig kifőzünk valamint az üstömben és ez a kotyvasz, már kettő éve szépen főzzük. Ezt úgy hívják…….az atlétikáért élünk, nem pedig az atlétikából élünk.

Hinnye de lássuk tovább, tekintsünk egy kicsit a hegyi futóink irányába, mert ott is történtek elsőbálozások, nagy események. Ugyanezen a napon egyesületünkből többen a Törökbálinton levő hegyi terep versenyre utaztak el, mert így osztottam meg a csapatot. Vannak közöttünk olyanok,akik még harcban állnak az éves pontversenyben, így nekik ezt a versenyt jelöltem ki.13087582_884115248381253_3234267385596269987_n (1) A kisebb távon Lengyel Lizett és Laura pontosan hozták amit kellett. Magabiztos jó futással, megszerezték az első és második helyet, mi több Lizett a fantasztikus abszolút 3. helyet is. Nagyon örültem, hogy a 25 és 20 pont a kettő lányunkhoz,  futónkhoz került. A srácokat Tarnay Teó képviselte, aki szintén versenyben van az éves kupáért. Teónk egy értékes, 4. helyet gyűjtött be, ezzel is sok pontot bezsebelvén. Teó egy nagyon ügyes, kitartó gyerek, akinek fekszik ez a hegyesdi így ő az első számú gyermek hegyi futó zergénk a csapatnál. E versenyben annyi talán az üröm, hogy pont egy új korcsoportba ugrott és olykor, mint most is összefutott egy kettő nagyobb sráccal. Hódosy Márk, immáron komoly tapasztalatokkal rendelkező hegyi futó, ennek megfelelően egyre jobb eredményeket ér el és a kupasorozat középmezőnyéből egy, másfél év alatt a top 4-be jött fel, ami óriási ugrás számára. Ezen a versenyen is egy 2. hellyel, 20 pontot szerzett és már-már biztosnak látszik az első, második hely az éves kupában.

13076991_884236285035816_6567801922210314125_n

13095984_884237181702393_4056206291170520749_n

13061918_884237261702385_6784592569647330600_n

De bizony addig még sok víz lefolyik a Jangce folyón. Vagyis a Dunán…! Márkkal egyébiránt idén a hegyi futást csak másodlagosnak tekintjük, mert célunk berobbanni az ifi 800m-es futók táborába. Elsődleges prioritást élveznek a pályaversenyek! Simák Gergő! A nagy visszatérő, kb olyan, mint egy bumeráng. Eldobod és visszajön. Gergő sok-sok kihagyás után újra kezdi magát felszívni, és láss csodát, korcsoportját meg is nyerte, így lelkének ez nagyon jól is jött, jót is tett. Előtte héten pedig Bécsben sikerült győznie, és megvernie nagy Lengyel ellenfelét, így egészen jól alakul a visszatérése.  A rövidebb távon Csikós Zsuzsi kiválóan szerepelt és nem tér le kijelölt útjáról, hogy lefogyjon és ennek köszönhetően egy jobb közérzettel futhasson tovább. A hosszabb távon megint csak operáltak szenior futóink, akik egyre elszántabban és lelkesebben, élvezve a futást és a különböző vidékeket, helyeket, futottak egészségükért, az élményekért, és a csapatért. A felsőtárkányi hegyi futó ob-t feladni kényszerült Medve Csilla futónk, aki lelki nehézségekből kilábalóban van, ám ez az út hosszú és rögös. Csilla sokat dolgozik az ügyön, amiben az egész csapat mellette áll és támogatja. Fizikálisan viszont kiváló formában van és ez nagyon jó hír, folytatjuk a kemény felkészülést! 

 

Közben friss hír érkezett!

Hódosy Márk Albertirsán váltóban az első helyen ért célba, mint kölcsön emberünk, valamint Csikós Zsuzsanna élete első félmaratoni dobogós helyét szerezte meg, amire nagyon-nagyon büszkék vagyunk!                                     Gratulálok Minden kedves futómnak ehhez a csodálatos és kemény eredményhez, amit ezen a hétvégén elértek, öregbítvén kis csapatunk fiatal hírnevét. Külön köszönöm a magam és a csapat nevében a szülők önzetlenségét, mert nélkülük ez a csapat nem tartana itt ahol most tart. Mindezek mellett őszinte tisztelettel adózunk Dr. Vanyek Béla Úr nagysága előtt és megtiszteltetés volt az Ő emlékére rendezett versenyen futni, dobni!

 

Zárszóként:

Az elmúlt kettő év, amióta csapatunk létezik, bebizonyosodott, hogy kis csapatnak is van helye, a hazai és nemzetközi atlétikában. Mindenki láthatja, hogy a Pegazus atlétika futói egyre erősebbek, és jobbak, mi több szomjazzák a sikert és új szakágban is sikeresen mutatkoztunk be. Klasszis eredményeket érünk el idehaza és külföldön is, és bizony egyre több borsot törünk a nagy hazai csapatok orra alá megmutatván, hogy kicsi, speciális alakulatok is jól tudnak operálni, nem csak a nagy tömegbázisú csapatok. Mi soha nem leszünk számszerileg nagy csapat, hiszen nem is akarunk azzá válni soha, valamint nem kívánjuk a hazai atlétika világát követni, mind felfogásban, mind versenyzők képzésében, hiszen egy új irányvonalat képviselünk, amitől még sokan ódzkodnak mindenütt, ám ez sikerünk záloga. Egy célunk, célom van…….mindenkit legyőzni!

 

 

 

 

 

 

Zarándoktúra 2 állomása

ÖSSZEKAPCSOLÓDÁS A BÜKKBEN

Ismét kis csapatban indult útnak a túra második állomása erről a csodálatos helyről, harapnivaló friss levegőben a bükki fennsík kapujába, majd haladt Jávorkút, Csipkéskút, Bánkút vonalán még Nagymező előtt visszakanyarodva átölelő fenyveseken keresztül.

IMG_0990 (1024x768)

Újra belső figyelmünket építő csendes menetelésben indultunk útnak, ahol mélyen lehetett érezni kis csapatunk megnyugvását, kedves összehangolódását. Az ölelő természet és a vizek földjén jártunk – víz volt mindenhol – föld alatt, felett, bőséggel, csobogóan. Gyökereink erősítéséért, önmagunk megismeréséért és kinek-kinek saját egyéni célkitűzéséért.

Ezt mélyítette el az a tudatos kapcsolatfelvételi gyakorlat, mit a fenyvesben élő fák segítségével élhettünk meg. Szavakkal ezt nehéz leírni, érezni kell, ott kell lenni, de megpróbálom azért: Emberi képességünkben köszönhetően a természet részeként képesek vagyunk kapcsolatba lépni minden élővel, mi látható vagy láthatatlan. Határokat mi állítjuk fel, az energia/információáramlást mi állítjuk be. Sok-sok gyakorlást követően mindez olyan természetesen működik, mint a lélegzetvétel. És micsoda rendkívüli állapot a létezésnek ama megtapasztalása! Nekünk ott megindult a végtelen szeretet a földtől, a fáktól és az állatoktól. Csendben. Úgy megélve, hallva, érzékelve, látva, ahogyan arra mindenki saját módján készen állt. Ilyenkor meglátod a levegőben repülő virágmagot. Meghallod a százféle madárhangot, észreveszed a szalamandrát a fűben, vagy csak hallod a szelet a levelek között. És mindezt képes vagy egyszerre érzékelni. Hát így van valahogy…

Üzeneteinkkel, feltöltődve eljutottunk oda, ahol egy nagyon fontos folyamatot indítottunk el, hogy kreativitásunk, önmagunk kinyílása utat törhessen. Teremteni szeretnénk. Tudatosan és sok szeretettel, sok erővel felvértezve. Amit kellett ott megbeszéltünk, és otthagytunk. Ismét sok csendben és szeretetben. Mindenki úgy, ahogyan Ő szerette volna. Majd tudatos felelősségünk átvételével szeretnénk otthagyni mindenhol kezünk építő, szépítő nyomát – egyébként ezt minden túrán folytatni fogjuk. Apró figyelmességünkkel hagytuk ott a képes fánál szeretetünket és indultunk vissza egy hosszabb szakaszon keresztül a látóköveken egészen a pálosok hagyatékáig. Mindenki magkapta üzeneteit, hiszen ezért utaztunk. És amit már magunk mögött kell hagynunk, azt köszönettel el is engedtük. 

IMG_0999 (1024x768)

Hát így telt el ez a szép hosszú nap. Következő állomás a Mecsek köveinek üzenete! Szeretettel várlak oda is Benneteket!

1-2 visszajelzés és kép mi az úton készült:

“Úgy éreztem, hogy az erdő jó szándékkal van irántam. Aztán, mikor megkértem a gyógyító fát, hogy gyógyítson engem, megtette. Leültem, hátamat nekivetettem a fának, úgy hogy a manók lakhelyét ne torlaszoljam el. Tőlük is engedélyt kértem, hogy leülhessek. Elkezdtem énekelni, aztán lassan kinyílt előttem az erdő. Sokkal többet mutatott meg, mint első látásra. Éreztem a fák gondolatait. Hallani még nemigen hallottam, de éreztem. Csodálatosan feltöltődve hagytam ott őket. Egész más volt a színe a fa kérgének, amikor odamentem és amikor eljöttem.” Ágota

“Nem tudtuk pontosan, hová érkezünk, illetve csak annyit, hogy túrázunk majd szép helyeken. Nagyon kellemes meglepetés volt a nyitány és az egész, többek között művészetterápiás nap. Maradandó élményekkel gazdagodtam és ismét megéreztem az alkotás örömét, a csend felszabadító erejét. Csilla nagyon figyelmesen vezette a csoportot, biztonságban, “jó kezekben” éreztem magam.” Ivett

fotó 3fotó 4                 IMG_1547 (768x1024)

 

IMG_0977 (768x1024)

IMG_0998 (1024x768)IMG_1004 (1024x768)IMG_0972 (768x1024)

Bécs-mezei-3 futó-4 arany! 2016.04.17.

A Pegazus futók mindent vittek…

 

Eredményeink mezein:

Makray Anett          400m       U8 1.hely
Makray Benedek    1000m            1.hely
Makray Benedek    5000m  U20 1.hely
Simák Gergő           5000m     ffi. 1.hely

 

Beszámoló:

Nos kezdhetném, úgy is, hogy no comment és kész, de ez nem lenne illő mihozzánk. Úgy adódott, hogy egy nagyon profi bécsi mezein a legkisebb Makraink, vagyis Anett hihetetlenül nagyot futott.

7fe6378a-54a5-455b-b9ec-17c77d45230f

Egy tüzes bátor futásával, immáron sokadik érmét nyerte, most pedig egy újabb csodálatos aranyat! Szépen és nagyon gyorsan futott. Követte őt a nehéz időszakból kilábalni látszó Benedek, aki elementáris erővel, céltudatosan futott és hatalmas előnnyel nyerte a kid’s futamot. Ezután pár óra múlva a mezei 5 km-s U20-s versenyszámot is megnyerte. 5000 m-n futott Simák Gergőnk, aki szintén nagy visszatérő, és neki is olyannyira jól sikerült a visszatérés, hogy egy kőkemény hajrában sikerült legyőznie ellenfeleit.

13045558_10209278648065929_243149999_n

Gergő 10 nemzet fiait utasította maga mögé, hiszen 10 különböző országból érkeztek versenyzők, de hazai srácunk és Pegazusos futónk sikeresen legyőzte őket! Úgy látszik, hogy ez a nagy visszatérések napja volt.

Mind a három futó kiválóan, profin versenyzett.  Jó úton járnak a Pegazusos futók.

 

Gratulálunk Nektek!

 

 

 

 

 

Sikeres szereplés a Vivicittán! 2016.04.17.

Egyre erősebbek, egyre gyorsabbak…

 

Eredmények:

3×2 km-s lány váltónk: 4. helyen ért célba. Lengyel Lizett, Lengyel Laura, Zsámár Anna trió.

2,5 km-s fiú futónk:      1. helyen ért célba az abszolút mezőnyben, Hódosy Márk személyében.

7 km-s lány futónk:      3. helyen ért célba az abszolút női mezőnyben, Csuta Dorottya személyében.

7-21 km-s szenior futóink is kiválóan szerepeltek: Csikós Zsuzsanna, Csutáné Pataki Gabriella, Sáfrány Eszter, Lengyel Árpád, Molnár Zsolt és Tarnay Károly személyükben, akik becsülettel és kiváló futással értek be a célba!

Beszámoló, kicsit másképpen:

Kezdeném is elsőként a 3×2 km-s lány váltónkkal, akik a várakozáson felül szerepeltek, hiszen pici lányainkat az első 10-be vártam, és hála bátor futásuknak a csodálatos 4. helyre hozták be a Pegazusok csapatát, egy olyan mezőnyben, amiben nem volt külön gyermek kórcsoport. Lizett első 30 m-e kicsit megilletődött volt, mert a nagy magas emberek között a mi pici Lizettünk, persze, hogy megrezzen, de ezután mint a villám vágtázott, nagyon bátran. Laura kapta a botot,aki engem meglepett, mert a várakozáson felül teljesített, és nagyon jó egyéni idővel adta át a botot Annának.

20160416_113042 (1024x614)

Anna rutinos rókaként kezdett bele a vágtába a 6. helyről és fel is jött a 4. helyre. Ment nagyon gyorsan de a 3. helyen futó csapatot nem tudta megfogni már, hiszen annyi ember torlódott fel előtte, hogy folyamatosan kerülgetne kellett. 10 mp- en múlott a dobogó, de nagyon örültünk a 4. helynek. Ezután következett az első nagy attrakció, méghozzá Hódosy Márk cirkuszi mutatványával. A történet, amely akár a filmeseket is érdekelheti, feltéve, ha vígjátékról beszélünk, ám inkább indult véres horrornak az én részemről. Pontosabban romantikus filmnek indult,amiből lett a horror és utána pedig heppppi ende. Annáék futása után én egy kényelmes T-home puha fotelbe le is feküdtem és el is szunyókáltam, miközben puha kis szöszök csiklandozták orromat, fülemet, és a szellő simogatta arcomat. Belső órám pontosan ébresztett akkor, amikor Márkónak kellett kezdenie a melegítést. Fel is ugrottam és meg is nyugodtam, mert Márkó sehol, na gondoltam jól van, hát profi a srác, ezt tanítom nekik, elment időben melegíteni. Ám a mellettem ülő anyukájára rápislantottam és kérdezem……Márkó elment melegíteni? Neeeem jött a válasz. Elment haza, válaszolta anyukája. Hát majdnem lefordultam a kis fotelemből, és az agyam kezdett elpattanni.

20160416_142319 (1024x614)

Nem csoda, hisz Márkóról van szó. Kevesebb, mint egy óra volt már csak a rajtig, amikor Márkó rájött, hogy egy fontos kelléke, a futóruha otthon maradt. El is indult haza kutya futtában a 6. kerületbe, és rohant vissza ahogy csak tudott. Jól tudta, hogy mi vár rá, mert Zeusz dühe készülődött lecsapni és már fentem a szablyát, emeltem a bitófát. Annácska velem volt, miközben nézem az órát és már csak 6 perc van hátra a rajtig. 500m-el a rajt előtt ültem le Annával az útpadkára és néztem magam elé, néha a híd irányába, amikor is felbukkant hősünk, aki rommá futotta magát, hogy vissza érjen a rajtig. Bizony a rajtig,ami immáron csak 3 perc és indul. Márk elfutott előttem és látta atomreaktorrá fejlődő fejemet és gyorsan tépett tovább. Annával hallottuk amikor elindult a mezőny, Márk nem nagyon tudott pihenni, de nem sajnáltam, mi több reméltem, hogy jól megfuttatják. No ültem egy utca sarkán a fordulónál,amiről egyenesen futnak a célegyenesbe. Hallom jön a rendőr motoros felvezető, pár másodperc múlva az időmérő autó és egyszer csak megjelenik hősünk, Hódosy Buffon Márk a sztár! Rá is ordítottam egy nagyot, meg hogy meg fogom verni a célba, de ő csak futott, mert hát nyakán volt a baj, egy futó személyében. De hősünk csak tépett, tépett és nyert. Ollé! A célba gratuláltam neki, de gondolkoztam, hogy verjem meg, vagy öleljem meg, ezt a gyagyást, végül az utóbbi történt. Márk rám nézett és csak annyit mondott……..” én megmondtam, hogy megnyerem,,.  Hát mondom magamba ez a gyerek egy Istencsapása, de legyen száz ilyen tanítványom, mint valami langyi kémcső szökevény. Márk tökös gyerek, csak emiatt néha rosszul ver a szívem. Lássuk tovább mégpedig Csuta Dorottya iszonyatos produkcióját.

13000348_538153409679402_7360966564459451133_n (960x640)

A mi, még mindig csak 11 éves lányunk, az egyre nevesebb Dorkánk az abszolút női mezőnyben 7 km-n új egyéni csúccsal a fantasztikus 3. helyen ért be a célba és adta hírül, hogy a jövő nemzedéke úton van. Céljai vannak, méghozzá borzasztó nagy céljai. Dorka futásáról, felkészüléséről nem írnék bővebben, de őrületesen nagyot futott a tomboló szélben és az utolsó 700 m-n célba vette a második helyen futót is és egyre csak jött fel rá, ám a cél is nagyon közeledett, de Doró csak jött, szívta magát kegyetlenül. Végül 15 mp-s lemaradással 3. lett, ami óriási eredmény, és nagyon boldogok voltunk mindannyian, és annyira nagyon büszkék. Doró egy csodálatos teremtmény, akire nagyon vigyázunk, ám közben a harcra neveljük.. Ám Doróék előtt futottak a Pegazus csapat Szenior vágtázói,akik családjuk és mindennapi életük mellett futásra adták a fejüket! 7 km-n Csikós Zsuzsi, Csutáné Pataki Gabriella, félmaratonon, Sáfrány Eszter, Tarnay Károly, Molnár Zsolt, Lengyel Árpád versenyeztek örömmel, kitartóan, de legfőképpen elszántan.

 

Szívből gratulálunk minden kedves futónknak!

 

 

 

Mátrabérc teljesítménytúra. 2016.04.09.

Lázár György életre szóló élményei…

 

Kedves olvasók!

Engedjék meg nekem, hogy mielőtt leírnám Gyurink nagy küzdelmének beszámolóját, előbb kicsit bemutatnám Önöknek Lázár Gyurinkat. Immáron több, mint kettő éve egyesületünk stabil tagja. Anno kisfiát hozta le hozzánk, hogy szeretné, ha fia sportolhatna nálunk. Így esett meg az a felállás, hogy kis Gyuri, nagy Gyuri a csapatunknál maradtak. Esetünkben nagy Gyuri amikor elkezdett futni, mindössze 270 m-t tudott lekocogni nem többet, mert utána nem bírta szusszal. Aztán nagy szorgalommal, rögös úton eljutott odáig, hogy, már bátran indul mindenféle versenyeken és múlt évben teljesült egy nagy álma, amikor megszerezte élete első érmét, méghozzá egy aranyérmet, amit terepfutó versenyen nyert. Azóta is edz szorgalmasan, mindamellett, hogy apa, szülő, férj, és dolgozó ember.

20160410_152406 (614x1024)

Fontos neki a sport, mert jól tudja, hogy enélkül máshol tartana, valami más zordabb világban. De jelenleg egy jó csapat tagja és céljai vannak. Múlt évben célul tűzte ki a Kinizsi 100 km-s teljesítmény túrát, ám az még nagy falat volt neki és sok más embernek. Fizikálisan készen állt, már arra is, ám a 100 km-t tisztelni kell nagyon, mert ott 100%-ig érvényes az ép testben ép lélek! No, de idén Gyuri előrukkolt kettő nagy céllal, mindamellett, hogy fut tovább és indul versenyeken. Idén is Kinizsi 100 km és előtte Mátrabérc 55 km. Mondom neki…..a mindenit Gyuri, te derék kemény csávó vagy! Szépen alázatosan edzett a mi Gyurink és eljött a nagy nap…….elindult a Mátrabérc túrára, én, meg izgultam érte. Gyurit eső és mocsok idő fogadta a hegy lábánál, no meg 3000 m-s szintkülönbség és jó sok sár, dagonya. Hát adott volt minden egy klassz naphoz. Gyuri az elején virgoncan kocogott pár kilométert, aminek aztán szerintem meg is lett a böjtje, mert a feketeleves még ezután jött. És jött is rendesen, mert Gyurink megfáradt kicsit és innentől kezdve acélos akaraterő kellett minden méterhez. Féltávnál sietnie kellett, hogy a szintidőn belül érjen be, miközben az eső csak esett, az idő hűvös őszies volt inkább és nem lehetett látni semmit sem. Igazi pokol volt. Több hullámvölgy is elérte túrázónk elméjét és talán éppen jókor jött a telefon és a biztatás. Gyuri az utolsó 10 km-en elég kutyául volt, no de más is hiszen a sok sár, a csúszós útvonal mindenkit kikészített, no meg az eső, ami az ember komfortérzetét nagyban csökkenti. Gyuri itt megrogyott kicsit és elméjét meg kellett emberelnie. Annyira jól sikerült, hogy a végén még futott is, no kellett is, mert nagyon ketyegett az óra és vészesen közeledett a szintidő vége. Gyuri nyakig sarasan elázva, elcsigázottan, utolsó csepp erejét felhasználva futott és futott, mígnem negyed órával a szintidő vége előtt érte be a célba! Amikor megtudtuk, hogy sikerült Gyurinak, nos hihetetlenül örültünk, örültem, mert emlékszem, hogy honnan indult ez az ember. Emlékszem, amikor azt a 270 m-t is nehezére esett megcsinálni, most meg már futóversenyeken indul, érmeket szerez, és brutál kemény teljesítménytúrákat csinál meg. És május végén jön még csak számára az igazi buli a Kinizsi 100 km! De hiszem, és tudom, hogy sikerülni fog neki, és nekünk, ugyanis a Pegazus SME csapatából többen is elindulunk a K100-on, hogy egy vicces társasággal, amolyan igazi betyár, rafinált férfiúi alakulattal megcsináljuk a 100 km-t. Köztünk lesz Gyuri is, hogy túrák tekintetében életében először felérjen a csúcsra. Lengyel Árpád, Tarnay Károly, Lázár György, és én fogjuk képviselni a Pegazus team-t a K 100-on. 

Zárszóként: büszkék vagyunk Gyurira, mert élete egyik legnagyobb tusáját élhette meg ott egyedül a hegyen. Gyurira nem csak mi lehetünk büszkék, hanem gyermeke, felesége is, mert a családfő olyat tett, amit csak kevesen. Meg merte lépni, amiről mások csak álmodnak, és meg is cselekedte, így büszkén, emelt fővel térhetett haza családjához, ahol szeretet és békesség fogadta…….no meg a finom fürdő és utána a puha ágy!

 

Gratulálok Neked Gyuri a magam, és a Pegazus SME összes sportolója nevében!

G.Zs.