Volt itt minden…
Szóval minden ami csak megtörténhet egy terep versenyen, nos itt meg is történt. Az idei évben a Futapest terepkupa versenysorozat etyeki állomásához érkeztük, ahol szépszámú futó közönség jött össze a nagyon síkos, jeges terepen! Mi ezzel nem sokat törődvén, bizony elutaztunk Etyekre, hogy harcba szálljunk az érmekért, pontokért, helyezésekért!
Nos szép Napos idő fogadott minket, és a Pegazus atléták optimistán várták a rajtot, mert mindig bennünk van a bugi! Jómagam úgy döntöttem, hogy elkísérem a csapatot és felügyelem főként a gyerekeket, hogy kicsit hajtsam, figyeljem őket, no meg hátha szükség lesz rám a jeges terepen! Nos minderre szükség is volt, hiszen edzőként azonnal szembesültem mindennel ami nem jó, ha fogalmazhatom így! Egy átmozgató laza melegítést követően elsőként a hosszú távosok rajtoltak el, ahonnét hiányzott Zsámár Anna, de viszont ott volt Csuta Dorottya! Anna sajnos beteg lett, miként a csapatunk nagy része is sínylődik a szezonális kórságoktól! Annának nagyon fontos lett volna ez a verseny, hiszen közeleg az országos bajnokság és minden lehetőséget meg kell ragadnunk éles versenyekre, ahol még kiliket is gyűjthet! Dühös is voltam emiatt. De ott volt Dorka, aki egy magaslati táborozásból jött le kiváló formában és ennek megfelelően, profin be is húzta a győzelmet és lett 1.helyezett. Könnyedén nyerte meg az abszolútat is! Dorka a befutónál is masszív kiváló erővel érkezett, látszott rajta a magaslati edzések eredménye, hiszen rendkívül demonstratív volt ez a futása! Nagyon tetszett, hogy tartása erős volt, erőnléte kiváló!
Várjuk az ob-t és az ellenfelek, már csak abban bízzanak, hogy Dorka megbetegszik! Igen Hölgyeim és Uraim, ez kihívás és üzenet ellenfeleinknek, hogy Dorka vérét fogja adni a győzelemért februárban az ob-n! No de lássuk tovább a többi Pegazusos futót! Kisebbeknél a rövidebb távon idén valami nagyon nagy harc készülődik kialakulni, hiszen több lány futónk is beköszönt a pontversenybe! Sajnos Nagy Emma versenyzőnk kidőlt a betegségtől, de jött helyette Kirst Athina, akivel mindenki jól tudja, Soprontól Debrecenig, hogy nem igazán jó ötlet kikezdeni. Ám most nem teljesen 100%-s egészségi állapotban jött versenyezni, így a rajtot követően a 2016. évi címvédővel Lengyel Lizettel bratyizott a rajt után! Lizett ugye tudjuk jól Athina csapattársa, de hogy én mennyire bepipultam, amikor látom, hogy legelöl szépen kellemesen futnak és dumálnak! No nekem sem kellett több és intézkedtem! Ezután észhez is tértek és mentek mint a meszes! Jó igaz, nagyon erősek voltak amezőny többi futójához képest, de akkor is ugyan ne már, többet ilyet nem! A verseny az verseny, főleg hogy Lizett újra átvette a vezetést, hiszen Lizi most 2. helyen ért be! Athina, pedig szépen rákapcsolt és felvéve a versenytempót futott be az 1. helyen! A lányok kiváló munkát végeztek, no de ne feledkezzünk meg a nap egyik nagy kalandjáról, cipős Roziról, vagyis Peiker Pannáról, aki iszonyatosan szépen kezdett, és jött is fel fiatalabb futóként a lányokra, megcélozván az ezüstöt, esetleg egy aranyat, hiszen, mint írtam két lányunk elöl, talkingolt szépen! Panna ezt kiszúrván bámulatos tempót diktál, látszik benne a szorgalmas, kemény edzésmunka! No de itt jön cipős Rozink története! Panna egyik lábáról folyamatosan elhagyta a cipőt. Egyik alkalommal, amikor vissza futottam, hogy merre jár, látom ám, hogy egyik lábán zokni, másikon cipő! Kérdezem tőle, hol a cipőd másik fele! Elhagytam jött mosolyogva a válasz!
Na futás vissza érte! Ez így is ment jó 1500m-ig, ám így is Pannánk bejött a 3.helyre! Ez óriási meglepetés volt, de miután megoldottuk a cipő problémát, Panna eszeveszett iramba kezdett, így biztosan útközben szedte össze az ellenfeleket! Eddig a csajok fantasztikusak voltak, és még ugye itt van ami Krisztink is, aki súlylökő padavan a csapatban, de csodálatos futásával 4. helyen futott be a célba! Sikeresek voltak e a Pegazus lányok? Dorka megnyerte a hosszú távot, a korosztályát és az abszolútat is! A rövidebb 4km-s távon az első négy futó Pegazusos lány! Nos döntsék el a kedves olvasók, hogy sikeresek voltak e a csajok. Lássuk a fiúkat, akik nálunk mindig is egy kicsit neccesebb téma, de megróni nem lehet egyik srácot sem, mert mindenki képességének megfelelően fut! Lázár Gyurik a múlt évi címvédő, idén keményebb dióval találkozik, hiszen belépett egy új korosztályba, így nehezebben csordogálnak a pontok, de azért csordogálnak! Gyurik most is egy stbil futással ért be a 7. helyen! Szuper volt Gyurika, szépen futott végig, talán az első szakaszon kellett kicsit noszogatni, hogy kapcsoljon rá kicsit! Én közben fel alá futkároztam, figyeltem a gyerekeket, és egyszer csak látom, hogy egyik csillagharcosom sírva közeledik felém, és fogja az oldalát! Móró Marcink Csobánkán is bukott egy nagyot, és most is, de becsületére legyen mondván, Marcit kemény fából faragták, és esze ágában sem volt feladni a versenyt! Tarnay Teónk, újra km-et jött gyűjteni, hiszen készülünk a fedett ob-ra és kell a power! Teóra egyetlen panasz sem lehet, dicséret annál inkább! Nagyon klassz, ahogyan alázattal, szorgalmasan dolgozik! De Marcit és Gyurikát is csak dicsérni tudom!
No de térjünk vissza Marcinkra, aki nyüszögve, fájdalommal küzdve döcögött be a célba, és remélhetőleg nem sérültek a bordái! Marci egek ura, de bronzérmet szerzett, vagyis 3. lett! Marci ezzel vezeti is a pontversenyt! Micsoda kálvária és hepííííí ende egek ura! Nos a nagyobbaknál Simák Gergőt, már le sem merem írni, mert ugye Gerink megint dobogóra jött, megint 20 pont, megint szajréval ment haza! Ki érti ezt a srácot? Én igen! Edzi magát szorgalmasan minden nap! Csikós Zsuzsink társadalmunk élő példája, így ehhez hűen Zsuzsi célba ért, immáron tízezredeik, sokadik versenyén! Zsuzsi bárhová elfut, igazi futó csoda! A felnőtt srácok is megtették amit a haza követel, de róluk nem tudok többet írni, mert kevés infóm van! Annyi biztos! Egészségesek, ersősek, nem tunyák, és szépen szorgalmasan edzenek és versenyeznek! Tarnay Károly, Lengyel Árpád és a Molnár fiúk, Lázár György, nagy büszkeségeim, de csapatunk büszkeségei is egyben! Mint látható nem tétlenkedünk, jöhet hideg, vagy meleg, Pest, vagy Dortmund, mi mindenütt ott vagyunk és hatékonyan versenyzünk! Családként élünk, és erőnk egyre kezd kiteljesedni! A nap végére az én szívembe is öröm került, hiszen a rajt utáni sokk után, azért csodálatos eredményekkel mehettünk haza! Büszke vagyok minden Pegazuss futóra és újfent köszönjük a csodálatos napot, Koren Tamásnak és csapatának!